Pénzcentrum • 2023. június 12. 20:40
Farkas András, a Nyugdíjguru alapítója szerint a tavalyi emelés mértéke annak ellenére megfelel törvény betűjének, hogy csökkent a nyugdíjak reálértéke - mondta a hang.hu-nak. Még sem tartja jó megoldásnak, hogy a nyugdíjasokra nehezedő inflációs terhek, rezsiemelés ellenére a kormány nem ütemez be évközi emelést - ahogy tette a korábbi években, amikor ennél jóval kisebb volt az infláció.
A jogszabály szerint az év elején annyival kell emelni a nyugdíjak mértékét, amennyi a várható infláció értéke, pontosabban amekkora értékkel a kormány számol a költségvetésben. A törvény arról is rendelkezik, hogy meg kell vizsgálni, az év első nyolc hónapjában, azaz január és augusztus között mekkora volt az infláció mértéke. Amennyiben ez alapján arra lehet következtetni, hogy az év egészében a nyugdíjas infláció nagyobb lesz, mint az év elején adott emelés, akkor a várható nyugdíjas infláció mértékéig ki kell egészíteni az időskorúak ellátmányát. Arról viszont nem rendelkezik a törvény, hogy mi a helyzet akkor, ha a pénzromlás szeptemberben megbecsült értékénél nagyobb lesz a tényleges éves infláció. Ez tehát a magyarázata a nyugdíjak reálértékcsökkenésének - írja a lap.
A nyugdíjasok azzal szembesülnek, hogy miközben 15 százalékos emelést kaptak januárban, jelentősen 20 százalék feletti az őket érintő infláció mértéke. Amikor pedig a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa (NYUSZET) a tavalyi, illetve a két évvel ezelőtti évközi nyugdíjemeléshez hasonló ellátmánynövelést kért, a kormány ezt azzal utasította vissza, hogy amennyiben az egész évre vonatkozó adatok azt indokolják, akkor megkapják a pótlólagos emelést. Akár az is előfordulhat, hogy idén már egyáltalán nem kapnak emelést a nyugdíjasok. Ha ugyanis az év első nyolc hónapja alapján a KSH becslése szerint nem lesz magasabb a nyugdíjasinfláció éves mértéke a 15 százaléknál, akkor nincs emelési kötelezettsége a kormánynak. Eközben a nyugdíjas azt látja, hogy a magas infláció nemcsak az emelést, de talán még a 13. havi nyugdíjat is elégette
– mondta a szakértő, aki felhívta a figyelmet, hogy egy-egy nyugdíjas nem az átlagos inflációval, még csak nem is az átlagos nyugdíjas inflációval találja szemben magát, hanem a boltban azt látja, hogy 30-40 százalékkal magasabb áron tud bevásárolni, mint egy évvel ezelőtt. A szakértő szerint az idősekre nehezedő terheken legfeljebb az segítene, ha drámai gyorsasággal és mértékben csökkenne az infláció. Farkas András szerint akkor nem veszítenének reálértékükből a nyugdíjak, ha törvényben lenne egy kitétel, amely szerint, ha az adott év egészében ténylegesen mért nyugdíjasinfláció magasabb lett, mint az egész folyamán kapott összes emelés, akkor a különbözetet ki kell utalni az időskorúaknak.
A szakértő szerint ha választási év lenne, biztosan meglenne a júniusi emelés, sőt, akkor is, ha lenne pénz a költségvetésben, mert nagyon időszerű lenne 2-3 százalékos emelés, ami megnyugtathatná a nyugdíjasokat.