Reichenberger Dániel • 2023. április 18. 16:02
Újabb különutakon járna Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke - ezúttal a jelenlegi nyugdíjrendszert reformálná meg, mert szerinte nem igazságos, hogy azok, akik gyerekeket neveltek és ezért kiestek a munkaerőpiacról a múltban, most sokkal kevesebb nyugdíjat kapnak. A Pénzcentrumnak nyilatkozó szakértők szerint valóban nincs akadálya a reformnak, csakhogy ehhez kormányzati akarat is kellene, ez pedig a közelben sem látszik.
Újra kellene gondolni azoknak a magyar nyugdíjasoknak a juttatását, akik akár 15-20 százalékkal is kevesebbet kapnak, de gyereket vagy gyerekeket neveltek fel – ezt Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke mondta tegnap a Parlementben, erről pedig lapunk is beszámolt.
A jegybankelnök úgy fogalmazott, szerinte nem igazságos, és ezért nem fenntartható, hogy a két gyermekes édesanyák nyugdíja 15 százalékkal, a három gyermekeseké pedig 20 százalékkal alacsonyabb az átlagnyugdíjasokénál. Ezt orvosolni kell, nagyon sok technikai lehetőség van az orvoslásra. Kitért arra is, hogy jegybankelnök kijelentette: Magyarország fenntartható felzárkózásához lényeges, nélkülözhetetlen az egészséges demográfia, minden sikeres gazdasági felzárkózás ezen alapszik. 2010-ben megindult a fordulat - a termékenységi ráta 1,23 százalékról felment 1,59 százalékra, “ez az út majdnem fele” -, de 2016 óta a dinamikánk csökken.
Nem elégedhetünk meg azzal, hogy tavaly is csak 88 ezer gyermek született meg. Egy új demográfia 2.0 kormányzati programra van szükség, bővülő népesség nélkül nem lesz gazdasági siker sem
- fogalmazott Matolcsy György.
Adjuk a szüleinknek az egy százalékot?
Megkérdeztük a szakértőket Matolcsy szavairól, hogy vajon tényleg ennyire szörnyű ez a helyzet, és mi lenne rá a lehet legjobb megoldás? Karácsony Mihály, a Nyugdíjas Parlament elnöke pedig konkrét javaslattal is előállt, amelyen már évek óta dolgoznak – igaz, a bevezetésre vagy megfontolásra semmilyen hajlandóságot nem mutat a kormány.
Talán azzal érdemes kezdeni, hogy a 20 százalékos különbség, amiről az elnök beszél, talán túlzó egy kissé. Azt az irányt mindenesetre mi is üdvözöljük, hogy valamit tenni szeretnének, mert régóta esedékes lenne a változtatás: mi a Nyugdíjas Parlamentnél korábban egy olyan népszavazási kérdéssel álltunk elő, mely biztosítaná, hogy nem csak civil szervezeteknek és egyházaknak, hanem a saját szülinknek is „felajánlhassuk” az adónk egy százalékát. Ha valaki, aki magasabb társadalmi ranglétrán áll, és valóban szeretné visszaadni a szüleinek a gondoskodást meg az iskoláztatást, nyilatkozhatna őgy, hogy az SZJA egy százaléka saját szüleihez menjen. Ez jelentős forrásbővítést is hozna, ugyanis Magyarországon jelenleg a 4,3 millió dolgozó emberből 1,8 millióan rendelkeznek csak az egy százalékokról – csak gondoljunk bele, ha mondjuk további másfél-két millió ember úgy döntene, hogy rendelkezik, és rögtön a saját szüleinek adná az összeget, mi minden javulna meg rögtön a nyugdíjrendszerben. Sajnos, a javaslatot lesöpörték
- mondta Karácsony Mihály elnök.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Lépni kell, de rögvest
A Bankmonitor nyugdíjszakértője, Süle-Szigeti Bulcsú sem lepődött meg Matolcsy expozéján. Ő lapunknak úgy nyilatkozott: régóta gondolkodnak azon, hogyan lehetne igazságosabb a rendszer.
A jegybank régóta napirenden tartja ezt a kérdést, időről időre megjelenik a javaslataik között a gyermeknevelés honorálása a nyugdíjrendszerben. Elmondásuk szerint a nyugdíjrendszer családalapúvá tétele egy társadalmi igazságossági kérdés, ami hosszú távon hatással lehet a demográfiai folyamatokra is. Ezt a családbarát átalakítást szerintük többféle eszközzel is el lehetne érni: például javasolták, hogy a családi adókedvezmény legyen figyelembe véve az egyéni nyugdíj kiszámításakor, vagy vezessenek be fix összegű nyugdíjkiegészítést a gyermekek száma alapján. Szintén támogatnák, hogy a felnevelt gyermek által befizetett nyugdíjjárulék egy részét a szülők kapják meg. Felmerült az is, hogy a Nők40 programot bizonyos demográfiai feltételekhez kapcsolnák.
Az elemző hozzátette azt is, hogy jelen pillanatban erősen be van betonozva a szabályozás, de tényleg nem lenne ördögtől való átgondolni.
A nyugdíj megállapításakor két fő tényezőt vesznek figyelembe, az életpálya során megszerzett kereseteket és a szolgálati időt. Mivel a többgyermekes anyák akár 8-10 évre vagy még annál is hosszabb időre kieshetnek a munkaerőpiacról, így az ő átlagkeresetük általában alacsonyabb lesz annál, mint amit egy megszakítatlan karrierrel elérhettek volna. Továbbá a szolgálati idő tekintetében is hátrányba kerülhetnek, hiszen a gyermekgondozással töltött időt csak limitált mértékig számítják bele a szolgálati időbe. Ezek együttesen ahhoz vezetnek, hogy míg 2019-ben a gyermektelen nők induló nyugdíja 197 ezer forint volt, addig a kétgyermekeseknek már csak 167 ezer forint jutott, a háromgyermekes anyák pedig mindössze 157 ezer forintot kaptak. Ennek a helyzetnek az érdemi javítása csak a nyugdíjszámítási metódus jelentős átalakításával lenne lehetséges, mert a jelenlegi szabályozás ezeket a különbségeket nagyon erősen bebetonozza.