Szánthó Péter • 2023. március 20. 13:02
Tízezrek tiltakoznak Franciaországban Macron elnök nyugdíjreformja ellen, amely többek között 62 évről 64-re emeli a korhatárt. Ennek kapcsán ismét terítékre került a kérdés egész Európában: egyébként a franciák még a 64 évnek is igencsak örülhetnek, hiszen azzal is a mezőny második felében vannak. Ugyanis egyre több ország közeledik a 67 éves korhatárhoz. Magyarországon egyébként nem változott 2023-ban az öregségi nyugdíjkorhatár, ugyanúgy 65 év, mint tavaly volt, de előtte komoly emelési ciklus ment le. Ugyanakkor a szakértő szerint a '70-es és '80-as években született magyarok már úgy készüljenek, hogy 65 éves korukban nagy valószínűséggel még dolgozniuk kell majd - 2050-re pedig a 70 éves korhatár is eljöhet.
Egész Európában terítékre került a nyugdíjkorhatár kérdése, miutan Franciaországban sztrájkok és zavargások törtek ki, amiért Emmanuel Macron francia államfő csütörtökön úgy döntött, hogy parlamenti szavazás nélkül hirdeti ki a vitatott nyugdíjreformot. Ennek legfontosabb pontja a nyugdíjkorhatár fokozatos emelése 62-ről 64 évre.
Ugyanakkor, mint a Statista gyűjtése is emlékeztet, a folyamatosan öregedő társadalom okán nem újdonság, hogy a legtöbb fejlett országban fokozatosan emelik a nyugdíjkorhatárt. Sőt, az összeállítás szerint a francia nyugdíjkorhatár még kedvezőnek is számított Európában, és egyébként a 64 évre emeléssel sem emelkedik a csúcstartók közé.
Hollandia, Spanyolország és Németország már közeledik a 67 éves nyugdíjkorhatárhoz. Az Egyesült Királyság eközben 2026 és 2028 között vezényli le a 67 éves korhatár elérését, míg Belgium 2025-ben 66 évre, 2030-ban pedig 67 évre emeli a nyugdíjkorhatárt.
Ám a portál szerint vannak olyan országok, amelyek nem ennyire drasztikusan növelik a korhatárt, Kanadában például megálltak 65 évnél, Svájcban pedig 2025-től emelkedhet mindkét nem számára 65 évre - jelenleg a nőknek még 64 év.
Az öregségi nyugdíjkorhatár egyébként Magyarországon sem emelkedett 2023-ban, maradt 65 év, ami egyformán érvényes a nőkre és a férfiakra - viszont a korábbi években egy komoly nyugdíjemelési ciklus ment le. Vizont megmaradt a nők 40 kedvezmény is, azaz ha egy nő megszerzett legalább 40 évnyi jogosító időt, az életkorra való tekintet nélkül nyugdíjbavonulhat.
A Pénzcentrum nyugdíjkalkulátora szerint az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése a következő életkorokban, a következő években mikor lehetséges:
- az 1952. január 1-je előtt születetteknél a 62. életév volt a feltétel;
- az 1952-ben születetteknél a 62. életév betöltését követő 183. nap (62,5 év);
- az 1953-ban születetteknél a 63. életév betöltése;
- az 1954-ben születetteknél ez a 63. év betöltését követő 183. nap (63,5 év);
- az 1955-ben születetteknél (2020 nyugdíjkorhatár) a 64. év betöltése;
- az 1956-ban születetteknél (2021 nyugdíjkorhatár) a 64. év betöltését követő 183. nap (64,5 év);
- az 1957-ben születetteknél (2022 nyugdíjkorhatár), a 65. életév betöltése.
- az 1958-ban születetteknél (2023 nyugdíjkorhatár) a 65. év betöltése – nincs nyugdíjkorhatár emelés.
Nincs mese, tovább kellene emelni itthon is
Ugyanakkor, bár a magyar nyugdíjkorhatár jelenleg Európa középmezőnyében van, a várható élettartam tekintetében a sereghajtók közé tartozunk. Ennek kapcsán Süle-Szigeti Bulcsú, a Bankmonitor nyugdíjelemzője korábban arról beszélt a Pénzcentrumnak, hogy éppen meglehetősen kifeszített a helyzet, a közeljövőben nem is számít további korhatáremelésre.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Saját számításaim szerint 2030-ban már indokolt lehet a 66 éves nyugdíjkorhatár, 2040-re a 67 évet is elérheti, 2050-re pedig a 70 éves korhatár is eljöhet. Tehát a '70-es és '80-as években születettek már úgy készüljenek, hogy 65 éves korukban nagy valószínűséggel még dolgozniuk kell majd. Vagy esetleg a majdani nyugdíjkorhatár betöltése előtt is elmehetnek majd nyugdíjba, de csak kedvezőtlenebb feltételekkel, amint az számos országban elterjedt megoldás
- magyarázta.
Farkas András nyugdíjszakértő szerint pedig két út van egy kormányzat előtt, ha a nyugdíjrendszer problémáira szeretne megoldást találni: az egyik az, amelyet egyébként az EU is kért korábban, hogy a fenntarthatóság érdekében emeljék meg a nyugdíjkorhatárt, bár ez a közeli jövőben nem valószínű, hiszen éppen tavaly ért véget Magyarországon az a nyugdíjemelési ciklus, melynek betetőzéseként a nyugdíjkorhatár 65 év lett.
A másik – és erre még kevesebb esély van – annak a nyugati rendszernek az átvétele, amely két pólusból tevődik össze, és számos ország használja. Ennek az a lényege, hogy minden állampolgárnak jár egy bizonyos mértékű, összegű alapnyugdíj, egy részét azonban ő maga fizeti kötelezően – és ebből a két részből tevődik össze az öregségi nyugdíj
- tette hozzá.