Koós Anna • 2023. március 16. 05:38
A magyar nyugdíjasok helyzete a koronavírus járvány kezdete óta romlik, az anyagiak és az egészségük terén is romlottak a körülményeik - derült ki a Pénzcentrum friss kutatásából. Úgy tűnik, a 2022-es év válsága nagyban rontott az idősek anyagi és egészügyi kilátásain, az idei év kapcsán pedig kevéssé bizakodó a lakosság. Az egészségi állapota rosszabbodására a magyar nyugdíjasok egyharmada, az anyagi helyzetük romlására több mint felük számít 2023-ban - sokkal pesszimistábbak most, mint egy évvel korábban.
A Pénzcentrum online kutatást végzett 2023. február 13-a és március 13-a közötti időszakban, főként nyugdíjasok körében. A kutatás célja volt, hogy felmérje a magyar nyugdíjasok anyagi helyzetének, egészségi állapotának megítélését a 2022-es válságok sújtotta évre vonatkozóan. A kutatást egy évvel korábban szintén elvégeztük, akkor a koronavírus magyarországi megjelenése óta eltelt időszakban végbement változásokat vizsgálva. A felmérésre kapott válaszok alapján megállapítható, hogy a nyugdíjasok helyzete Magyarországon 2022-ben tovább romlott, és 2023-as kilátásaikat is rosszabbra értékelik, kevésbé bizakodók, mint 2022-ben. Az aktív és nyugdíjas válaszadók között egyaránt nőtt azok aránya, akik szerint Magyarországon a nyugdíjasoknak nélkülözniük kell, és egyre többen gondolják úgy, hogy a magyar nyugdíjasok helyzete kilátástalan.
Az idei évi online felmérésünkre 6423-an válaszoltak, 62 százalékuk nyugdíjas volt, az 50 év feletti válaszadók aránya pedig csaknem 92 százalékos. Kutatásunk kifejezetten az idős korosztályt célozta, viszont a magyar nyugdíjasok helyzetének megítélésével kapcsolatban az aktív, még dolgozó válaszadók véleményére is kíváncsiak voltunk. A kutatás eredményeit egy cikksorozatban dolgozzuk fel, melynek ez az első része. Most összefoglaljuk a felmérés legfontosabb megállapításait, összevetve az ugyanebben a témában végzett tavalyi felmérésünkkel. A későbbi cikkekben pedig külön, részletesebben elemezzük: milyen anyagi helyzetben, egészségi állapotban vannak jelenleg saját bevallásuk szerint a magyar nyugdíjasok, ez hogyan változott az elmúlt időszakban, és milyen változásra számítanak a jövőben.
A kutatás első eredményeit vizsgálva egyértelműen az látszik, hogy a 2022-ben végzett felméréshez képest romlott a nyugdíjasok helyzete, mind az anyagiakat, mind az egészségüket tekintve. Az általános elégedettség szintén romló tendenciát mutat. Amíg 2022-es felmérésünkben a Mennyire elégedett az életével mostanában? kérdésre a válaszadók 16,6 százaléka adta az adható legrosszabb értéket (1 -- Egyáltalán nem elégedett), 2023-ban már több mint a 20 százalékuk. Az anyagi helyzettel való elégedetlenség is tovább nőtt, már a 30 százalékot sem érte el a 10-es skálán 5-ös értéknél magasabbra érték. A válaszadóknak több mint a negyede pedig a legrosszabb, 1-es értéket adta.
A teljes lakosság és a nyugdíjasok válaszait külön vizsgálva pedig látható, hogy nincsenek óriási különbségek.A nyugdíjasok az anyagi helyzetüket tekintve valamivel elégedetlenebbek, szabadidejük mennyiségével, és az életükkel általában valamivel elégedettebbek. (A fenti ábrán a válaszok számát és arányát is ábrázoltuk, a 100%-ot az összes válasz száma adja kivéve a Nem tudom / Nem válaszolok jelöléseket.)
A legtöbb nyugdíjas nem tud félretenni
Az anyagi helyzetre vonatkozó válaszokból kirajzolódik, hogy sokaknak romlott az anyagi helyzete 2022-ben. A jelenlegi anyagi helyzetre kérdezve a legsúlyosabb eredmény, hogy minden hatodik nyugdíjas válaszadónk úgy nyilatkozott: hónapról hónapra anyagi gondjai vannak. 2022-ben is nagy volt az arányuk (13,2%), de a változás jelentős (16,9%). Azoknak az aránya is nőtt, akik éppen kijönnek a jövedelmükből, de félretenni már nem tudnak (37,7%). Az idősek 27,9 százalékának jelentősen romlott az utóbbi évben az anyagi helyzete, és további 40,8 százaléknak inkább romlott. Vagyis csaknem 70 százalékuk él most rosszabbul, mint 2022 előtt, pedig már a koronavírus időszakában is sok nyugdíjasnak romlottak a körülményei.
A felmérésből az is kiderült, hogy a nyugdíjas válaszadóknak mindössze 6,8 százaléka bízik az anyagi helyzetének javulásában, ezzel szemben 57,2 százalékuk a helyzet rosszabbodására számít. (A felmérést az után indítottuk el, hogy már az 2023-as évre járó emelt nyugdíjat kapták a nyugdíjasok, illetve a legtöbb válaszadóhoz már a 13. havi juttatás is megérkezhetett a kitöltést megelőzően.) 2022-ben még jóval nagyobb volt a bizakodók aránya.
A szöveges válaszokban sokszor említésre került a rekordinfláció, a benzin, a rezsi és a gyógyszerek drágulás, mint az anyagi helyzet romlásának fő okai. Sok nyugdíjas válaszadó kiemelte, hogy az alapvetően is kisebb - pl. 100 ezer forint alatti - nyugdíjuk esetében a 15%-os emelés nem segített sokat az anyagi helyzetükön.
Drága gyógyszer, energia miatt nem igazán tudom megvenni az élelmiszert, cukorbeteg vagyok, szívbeteg....segítség nélkül nem jönnék ki a nyugdijamból
- írta egy 75 év feletti, egyedül élő pécsi nyugdíjas.
Minden újságról lemondtunk, (maradt internet, tv), nem járunk el, könyveket sem veszünk, kertben zöldséget termesztünk, ünnepi ajándékokra keveset költünk, ruházatra nagyon ritkán. Csak a legszükségesebbre, így a rezsit és a gyógyszereket ki tudjuk fizetni. Nem gondoltam volna, hogy így kell megöregedni, ilyen körülmények között. Mindig dolgoztunk a férjemmel
- válaszolta egy 65 és 74 év közötti pest megyei nyugdíjas.
Hiába szelídül a járvány, a nyugdíjasok egészsége tovább romlott
Úgy tűnik, hogy 2023-ra a pandémia abba a szakaszba ért, amikor kialakult a szezonalitás. Az omikron maradt a domináns variáns, alváltozatai terjednek jelenleg is a világban, de olyan súlyos megbetegedést, mint például a delta már nem okoznak. Az átoltottság szintén segít abban, hogy a járványt kordában lehessen tartani. Elméletileg tehát az a főként idősek egészségét (gyakran életét) fenyegető veszély, amely három éven át a fejünk felett lebegett, mostanra kezelhetőbb problémává vált. Ennek ellenére a magyar idősek egészsége tovább romlott a felmérésünk eredményei alapján.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
A fizikai, vagyis a testi egészség tekintetében is a válaszadók csaknem ötöde érzi úgy, hogy mindennapi nehézséget jelent számára a rossz egészségügyi állapota! 2022 óta arányuk csak nőtt, azoké pedig, akik jónak ítélték az egészségüket csökkent. Ezzel párhuzamosan a mentális (lelki) egészségük is romlott. 2022-höz képest idén arányaiban többen vannak azok, akiknek mindennapi problémát jelent, hogy nehezen birkóznak meg az érzéseikkel, napi teendőikkel; és azok is, akiknek az érzéseikkel, teendőikkel való megbírkózás gyakran, vagy időről-időre gondot jelent.
Az egészségi állapotuk változását az utóbbi egy év során inkább romlónak ítélte a többség. Amíg 2022-ben még 51,1 százalék úgy nyilatkozott, hogy a koronavírus járvány kezdete óta nem változott az egészségi állapota, idén már csak 39,1 százalék számolt be változatlanságról az utóbbi egy évet tekintve. Pedig ahogy fentebb kitértünk rá, a járvány már jóval kezelhetőbbé vált 2022-re, az egészségi állapot megítélése most mégis rosszabb. Rendkívül magas azoknak az aránya, akik jelentősen romló egészségi állapotról számoltak be (14,6%), javulásról pedig mindössze 2,6 százalékuk adott számot.
A szöveges válaszokból az derült ki, hogy a romló egészségi állapotot sokan az egészségügy krízisével magyarázzák - elmondásuk szerint a covid óta nem jutnak megfelelő ellátáshoz, és sok műtétre olyan hosszú a várólista, hogy években lehet mérni. A gyógyszerdrágulás miatt sokan csak a legszükségesebbekre költenek, ami miatt szintén rosszabb az egészségük. Az infláció másik vetülete, hogy több válaszadó kényszerül erőn felül dolgozni, ami az egészsége rovására megy. Sok válaszadó számolt be depressziós, szorongásos tünetekről is.
Az magas infláció miatt rosszabbul élünk mint 3-4 évvel ezelőtt. Sajnos a rezsi emelkedés miatt fázunk, csak heti 1 alkalommal zuhanyzunk, kevesebb és gyengébb minőségű élelmiszert veszünk. A gyógyszerek egy részét nem tudjuk kiváltani. Szomorú idős korunk van annak ellenére, hogy mindig dolgoztunk
- írta egy 65-74 év közötti fővárosi nyugdíjas.
Egyre több idős lehet kilátástalan helyzetben
A magyar nyugdíjasok helyzetének általános megítélése szintén romlott mind az aktív, mind a nyugdíjas réteg körében. A felmérésben az összes válaszadó véleményezhette ugyanis nemcsak a saját helyzetét, hanem nyugdíjastársadalom egészéét. Az összes válaszadó közül 41 százalék szerint a magyar nyugdíjasoknak nélkülözniük kell, és 17,6 százalékuk szerint egyenesen kilátástalan a helyzetük. A nyugdíjasok inkább hajlanak a helyzet rosszabb megítélése felé, az aktív rétegből kevesebb ítélték a körülményeket ennyire rossznak, az arány viszont még így is rendkívül magas:
Hogy a nyugdíjasok nagyon, vagy közepesen jól élnének azt az aktív válaszadóknak is mindössze tizede állítja, a nyugdíjasoknak még a huszada sem. A 2022-es válaszokhoz képest pedig mindkét csoport véleménye a rosszabb helyzet irányába mozdult el.
Cikksorozatunk következő részeiben részletesen foglalkozunk azzal, hogy változott az idősek anyagi helyzete az utóbbi évben, félre tudtak-e tenni, hogyan változott a kiadásaik szerkezete (mire költenek többet és mire kevesebbet). Az egészségi helyzetet tekintve részletesebben vizsgáljuk, hogy milyen területi különbségek adódnak, hogyan változtak a gyógyszerszedési szokások, és milyen változásra számítanak az idősek idén az egészségüket tekintve.
Demográfia
Az online felmérésünkre 6423 válasz érkezett. A válaszadók 55,2 százaléka nő és 44,3 százaléka férfi. A kutatás kifejezetten az idősebb korosztályt célozta, így a kormegoszlás is eszerint tolódott el: a válaszadók 91,6 százaléka 50 év feletti volt. A válaszadók 62 százaléka nyugdíjas, 26,8 százalékuk dolgozik teljes munkaidőben.
Családi állapotuk szerint a válaszadók 53,2 százaléka házas, 9,4 százalékuk él élettársi kapcsolatban, 37,4 százalékuk pedig egyedülálló, elvált, özvegy vagy egyéb kapcsolatban él, illetve nem kívánt válaszolni. A válaszadók 22,4 százaléka él a fővárosban. A legmagasabb végzettség tekintetében többségben vannak a középiskolát, gimnáziumot végzettek (40%), a főiskolát, egyetemet végzettek (38,5%), Illetve az OKJ, szakképzés végzettséggel rendelkezők (14%). A kutatás teljes anyaga elérhető lesz a cikksorozat megjelenése után a Pénzcentrum Kutatások aloldalán.