Horváth Zsolt Benjámin • 2023. március 10. 13:02
A népességfogyás, az öregedő korfa, valamint a várható élettartam növekedése mind, mind olyan faktorok, amik a jövőben kikezdhetik az ellátottak és az adófizetők arányára építkező magyar nyugdíjrendszert. Nem meglepő, hogy egyre többen látják úgy, hogy az állami nyugdíj nem nyújt elegendő garancitá és veszik saját kezükbe a biztonságos időskoruk megteremtését. Általuk is kevésbé közismert tény viszont, hogy a nyugdíjcélú megtakarítási lehetőségeket az állam is támogatja, ráadásul nem is csekély, akár 280 ezer forintos támogatással. A Pénzcentrum most sorra vette a befektetési lehetőségeket és az utánuk járó támogatási lehetőségeket. mind gyengítik a már most is gyenge lábakon álló állami nyugdíjrendszert. Éppen emiatt egyre több magyar ismeri fel az időskori öngondoskodás fontosságát. Ennek bizonyos módjait az állam is támogatja, bizonyos konstrukciók esetében nagy összegű, akár 280 000 forintos támogatással is. A Pénzcentrum cikkéből most megtudhatod, hogy élhetsz ezzel a lehetőséggel, és azt is eláruljuk, mik a pénzintézetek tapasztalatai nyugdíjcélú megtakarítások jelenlegi trendjeiről.
A kereső-eltartott arány a fejlett virág jó részéhez hasonlóan hazánkban is igen aggasztó fordulatot vett. Magyarország ráadásul igen előkelő helyet foglal el az európai "öregedési ranglistán", 2012 és 2022 alatt 3,1 évvel növekedett nálunk a medián életkor.
Erre jön rá, hogy egyre közelebb állunk egy drasztikusabb mértékű fordulatot jelentő eseményhez, nevezetesen a második világháború után született "baby boomer" generációba tartozók tömeges nyugdíjba vonulásához, ami hatalmas löketet adhat a már most is problémásnak tűnő folyamatnak.
Az állami ellátó- és nyugdíjrendszer persze már most is repedezik. Így pedig egyre kétségesebb, hogy a ma még bőven aktívak, de különösen a frissen munkába állók mekkora részének ellátására marad majd erőforrás. Direkten fogalmazva, a nyugdíjkatasztrófa tornácán táncolunk.
Kockázatos az államra bízni magunkat
Önmagában még csak nem is az öregedő korfa okozza a problémát. A gondot a magyarországi nyugdíjrendszer okozza, ami úgynevezett felosztó-kirovó rendszerben működik. Ez azt jelenti, hogy a a befizetők finanszírozzák a jelenlegi nyugdíjasok ellátását. A rendszer alapja tehát az eltartottak és a dolgozók közti arány.
A rendszer sérülékenysége abból fakad, hogy amikor kidolgozták, nem igazán számoltak olyan változásokkal, mint a várható átlagéletkor növekedés, mely 2021-ben a KSH adatai szerint a férfiak esetében 70,69, míg a nőknél 77,52 év volt. 2001-ben ezzel szemben a statisztikák szerint a férfiak még csak átlag 68,15, a nők pedig 76,46 évig éltek. A másik irányból nézve eközben az élveszületések és a halálozások aránya is hosszú évek óta elszakadt egymástól. Idén januárban például ezer lakosra 9,2 élveszületés és 13,8 halálozás jutott, ami a korábbi hónapokhoz képest még egy relatíve pozitív számnak mondható.
A rendszer nagy gyengesége ezeken túl az, hogy a feolsztó-kirovó rendszerben az állam a pénzt nem forgatja meg, nem fekteti be, ezért az nem is gyarapodik. Így, ugyan a mostani arányszámok mellett a rendszer még képes kifizetni az eltartottak pénzét, csupán az az összeg áll a rendelkezésére, amit az adózóktól beszed.
A várható élettartam javulása és a befizetésekkel való merev gazdálkodás mellett a társadalom öregedése a harmadik dolog, ami gyorsítja a rendszer gyengülését. 2022-ben a KSH adatai szerint közel két és félmillió ember kapott nyugdíjat, ami a tavalyi adatok szerint a magyar lakosság 25,44 százaléka.
A következő évtizedre becsült számok pedig, az öregedő korfa miatt még ennél is aggasztóbbak. Az aktív korúak és a 65 év felettiek aránya sok éven keresztül 26 százalék körül mozgott, az Eurostat friss számai szerint azonban 2022-ben már 31,7 százalékon állt ez az arányszám. A KSH becslései szerint pedig az időskori ellátottsági ráta 2030-ra 35,1 százalékra nőhet. Az Eurostat becslése szerint 2050-re pedig az 50, sőt egyes, elöregedő megyékben a 65 százalékot is meghaladhatja.
Könnyű belátni tehát, hogy a jelenleg érvényben lévő, jóval több befizetővel, mint eltartottal számoló rendszer fenntarthatósága addigra erősen megkérőjelezhetővé válik
Marad a sírig tartó munka?
Az Eurostat legfrissebb adatai szerint Magyarországon 36 évet tölthetnek majd munkával a 15 évesnél idősebbek. Ahogy arról lapunk nemrég beszámolt, Magyarországon az elmúlt években egyre nőtt a 65 év feletti munkavállalók száma és aránya. Tíz éve még 32,8 ezer 65. évét betöltött dolgozó volt az országban, 2022-ben 111 ezer. Így már az összes foglalkoztatott 2,4 százalékát adják, miközben 2013-ban még csak 0,8 százaléka volt a dolgozóknak 65 év feletti.
Nyilván ez is egy alternatíva, de sokkal megoldást is találni, amit ráadásul még az állam is támogat. Előre gondolkodással és stratégikus tervezéssel pedig ennek segítségével is bebiztosíthatjuk a nyugodt és biztonságos nyugdíjas éveket.
A jövő kulcsa az öngondoskodás?
Az elmúlt években hazánkban is látható egy erősebb szemléletváltás ezzel kapcsolatban. A magyar emberek egyre nagyobb számban ismerik fel ugyanis, hogy nem lehet kizárólag az államra bízni időskori biztonságunk megteremtését.
Ennek oka, hogy sokan látják, hogy sokaknak a jelenleg még gördülékenyen működő nyugdíjrendszerben is csak az alapvető megélhetést fedezi az ellátásuk. Megszokott életszínvonaluk fenntartására és egy valóban aktív, mégis biztonságos időskor megteremtésére viszont csak keveseknek nyújt lehetőséget az állami nyugdíj.
A legtöbbek pedig nyilván nem érnék be az előbbivel, az utóbbival szemben, különösen igaz ez a nyugdíjtól még igen távol álló, fiatalabb dolgozókra, akik közül egyre többen tesznek is azért, hogy ezt megteremtsék maguknak.
Nem véletlen, hogy nyugdíjpénztárba 2010, életbiztosításba pedig 2007 óta nem látott mértékű friss megtakarítás került 2021-ben. A Pénzcentrumnak a tavalyi év második felében nyilatkozó pénzintézetek szerint pedig - bár a koronavírus és az infláció sok változást hozott - a magyarok hite az ilyen megtakarítások iránt továbbra is töretlen.
A nyugdíjcélú öngondoskodási megoldásokat az állam is segíti, mégpedig adókedvezmény képében. Ennek segítségével akár százezreket is megspórolhat az adójából az, akinek sikerül maximalizálni évközi befizetéseit valamelyik támogatott megtakarítási formában.
A nyugdíj-előtakarékosság kulcseleme, hogy kezdjünk bele időben, a képlete pedig a következő: tőke = befektetés X eltelt idő
Akkor igazán érdemes belevágni, ha még legalább tíz évünk van a nyugdíjhatárig. A legjobb pedig az, hogyha a három, az állam által támogatott konstrukcióból szemezgetnük (akár többe is beletéve valamennyi pénzt). Az évente kapható 20 százalékos (akár 280 000 forintos) SZJA visszatérítéssel ugyanis akár 2-5 millió forinttal is gyarapodhat a péntünk a hasonló tulajdonságokkal bíró, nem támogatott megtakarítási lehetőségekhez képest. Hogy ezek közül nekünk melyik a legkedvezőbb, az persze nagyban függ egyéni helyzetünktől. A Pénzcentrum most a lehetőségek részletes ismertetésével segít a választásban.
A nyugdíjbiztosítások
Nyugdíjbiztosításból két típus is létezik, hagyományos és egy a befektetésekhez kötött nyugdíjbiztosítás. A hagyományos esetében a biztosítónak egy havi összeget fizetünk, amit a biztosítás lejártakor garantált kamattal kaphatunk vissza. Itt a kockázat, de emellett a hozama is eléggé alacsony. A befektetésekhez kötött változat esetében már sokkal nagyobb beleszólásunk van a befektetésekbe. Konkrétan magunk válogathatunk a befektetési alapok közül. A befektetéshez kötött nyugdíjbiztosítás megkötésénél nyitnunk kell egy egyéni számlát. Erre utalhatjuk rendszeresen, vagy akár eseti jelleggel a megtakarításokat. A várható hozam itt a befizetéseink összege mellett értelemszerűen attól is függ, hogy mibe fektetjük be az adott összeget.
Nyugdíjbiztosítás-kalkulátorunkat itt érheted el!
A nyugdíjbiztosítás hatalmas előnye, hogy biztosítónként akár tízféle konkrét konstrukciót is találni belőle. Ennek köszönhetően rendkívül személyre szabható befektetési lehetőségnek mondható, így könnyen találni életkorunkhoz, valamint kockázatvállalási hajlandóságunkhoz igazodó ajánlatot. Befektetési stratégiánkon ráadásul "menet közben" is változtathatunk, így akár egy nagyobb kockázatú befektetést is indíthatunk, később konszolidálva azt, vagy ugyanezt megtehetjük fordítva is.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Befizetéseink mértéktől függően pedig jár a már állami támogatás is. Ennek mértéke 20 százalék, maximum összege pedig 130 000 forint, amihez havi 54 166 Ft befizetésre lesz szükségünk. Az összeget minden évben a befizetett személyi jövedelemadónk után igényelhetjük vissza, annak bevallásakor.
A nyugdíjbiztosítás úgy éri meg, ha az inflációállóságon felül hozamot is termel. A hátrány a többi taglalt biztosítási megoldáshoz képest, hogy nagyobb befektetést igényel, amibe ha idő előtt belenyúlunk, jó eséllyel jöhetünk ki belőle mínuszosan is. A felmerülő különböző költségtípusok pedig egy laikus számára esetenként átláthatatlanok lehetnek. A nyugdíjbiztosítás költsége összességében a közepes, vagy a magas kategóriába sorolható, igen nagy eltérések lehetnek emellett a különböző megoldások költségei között. Általánosságban kijelenthető, hogy ez a megtakarítási forma hosszabb távon éri meg, 10 évnél rövidebb futamidőre nem igen ajánlanánk elindítani.
Mozgásterünk a befektetéshez kötött nyugdíjbiztosítás esetében - a hagyományossal szemben - rendkívül nagy. Ha például már közelebb vagyunk a nyugdíjhoz, választhatjuk a hozam- vagy tőkegarantált alapokat, melyek alacsonyabb, de garantált hozamot ígérnek, ha pedig van még hátra 15-20 évünk a nyugdíjig, indíthatunk egy kiegyensúlyozottabb portfóliót, aminek keretében jövedelmezőbb részvényekbe is fektetünk, ezzel jóval nagyobb hozamot elérve, még mindig relatíve alacsony kockázat mellett.
nagy lehet. Például, ha relatíve közel vagyunk a nyugdíjhoz, választhatunk hozam- vagy tőkegarantált alapok közül, melyeknél garantált egy 5-6 százalékos hozam, ha viszont még hátra van 15-20 évünk a nyugdíjig, indíthatunk egy kiegyensúlyozottabb portfóliót, a garantált állampapírok mellett a jövedelmezőbb részvényekbe is fektetve. Ezzel már 8-9%-os éves hozamokat érhetünk el, viszonylag alacsony kockázat mellett.
Az első két, három évben az ilyen típusú biztosítás nem lehet szüneteltetni és nem lehet hozzáférni sem, ezért fontos, hogy havi megtakarítási összegünkkel is évekkel előre kell tervezni. Komoly előny viszont, hogy a futamidőt viszont az aktuális nyugdíjkorhatárhoz kötik, így ha azt időközben megemelnék, a korábban érvényben lévő korhatár elérése után akkor is hozzájutunk a befektetéseinkhez. A hagyományos megoldás ezen felül haláleset, vagy rokkantság esetén is kifizet.
Akkor érdemes ezt választani:
- Ha viszonylag magasabb havi összegű (minimum 10 000 forint körüli) befizetésben gondolkodsz
- Ha legalább 10 éved van hátra a nyugdíjba vonulásig
- Ha a jobb hozamokért bevállalod a nagyobb kockázatot és a nagyobb befektetést
Önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP)
Az önkéntes nyugdíjpénztárak hatalmas előnye az egyszerűségük, ami miatt azoknak is bátran ajánlható akiknek nincsen idejük, vagy energiájuk nagyobb rálátást szerezni megtakarításaikra. A befektetési döntéseket ugyanis a pénztár itt meghozza helyettünk, ráadásul alacsony havi befizetéssel is elindítható. Az állami támogatás pedig itt a legmagasabb, akár a 150 000 forintot is elérheti.
Költsége általában alacsony és a minimális befizetés 5-10 ezer forint között mozog az egyes pénztáraknál. Itt is elérhető ráadásul az eseti befizetési lehetőség, a rendszeres pénzbefizetéseket pedig könnyen szüneteltetni is tudjuk.
Önkéntes nyugdíjpénztár-kalkulátorunkat itt érheted el!
A hazai önkéntes nyugdíjpénztárak hozama általában viszonylag szerény (és jellemzően az állampapír kamataihoz kötött), de a kockázat is igen alacsony. Hátrány, hogy a futamidőt nem a megkötéskor aktuális, hanem a mindenkori nyugdíjkorhatárhoz kötik, ami várhatóan emelkedni fog, mire nyugdíjba vonulunk, ezért nem lehetünk biztosak benne, pontosan mikor jutunk a pénzünkhöz. A befektetési paletta is viszonylag korlátozott, és arra sincs lehetőség, hogy önállóan kezeljük pénzünket.
Akkor jó választás:
- Ha havi 5-10000 forint körüli befizetésben gondolkodsz
- Ha viszonylag már közelebb jársz a nyugdíjkorhatárhoz
- Ha nem zavar, hogy befektetésed hozama függhet a hazai gazdaság versenyképességétől
- Ha nagyobb mennyiségű SZJA-t tervezel visszaigényelni, ennél a legmagasabb ugyanis az éves korlát
Nyugdíj előtakarékossági számla (NYESZ)
A nyugdíj előtakarékossági számla a legkevésbé kötött konstrukció, ami ezen felül a másik két lehetőség számos előnyét egyesíti. Költségei ennek megfelelően általában alacsonyabbak a biztosításénál, viszont a befektetésünket rugalmasabban tudjuk kezelni, mint az önkéntes nyugdíjpénztárak esetében.
Szabadon dönthetünk például arról, hogy mibe fektetjük a megtakarításainkat, az első befektetési eszköz vásárlása ráadásul jellemzően díjmentes, vagyis a szolgáltató elengedi rá a jutalékát. A nyugdíj előtakarékossági számla költségei egyébként az összes azt forgalmazó banknál hasonlóan alacsonyak, fontos eltérés van viszont a vásárolható értékpapírok típusai között.
Mivel megtakarítási számláról beszélünk, itt nincs minimumdíj. Annyi pénzt és akkor fizetünk be rá tehát, amennyit és amikor szeretnénk. Ez jól tud jönni egy nehezebb hónap során, viszont éppen ez az a faktor, ami sokakat visszatart a NYESZ-től. A három megtakarítási lehetőség közül ugyanis ez az, ami a leginkább igényli azt, hogy menedzseljük, ha azt szeretnénk, hogy valóban gyarapodjon a nyugdíjmegtakarításunk.
A konstrukció hátránya még, hogy ugyan pénzt teljesen szabadon rakhatunk rá, a kifizetésre csak a nyugdíjkorhatár elérésének évében, vagy legkorábban 3 évvel azt megelőzően juthatunk hozzá. Az éves befizetéseinkre viszont természetesen ezen konstrukciók esetében is kapunk 20 százalék jövedelemadó visszatérítést, viszont itt legfeljebb 100 ezer forintig.
Jó választás lehet:
- Ha már rendelkezel egy fix havidíjas megoldással és azt szeretnéd kiegészíteni
- Ha nem szeretnél havidíjas koncepcióban fizetni
- Ha van legalább minimális értékpapír piaci tapasztalatod/affinitásod
Nagyot lehet fogni az adó-visszaigényléssel
A cikkünkben sokszor említett 20 százalékos visszatérítés jóváírása nem automatikusan történik, az arra való igényünket minden alkalommal jeleznünk kell az adóbevallásunkban a NAV felé. A visszatérítés összege ezután közvetlenül a biztosítási, pénztári, vagy megtakarítási számlánkra érkezik be, ezért kizárólag a nyugdíjcélú megtakarításunk mellé vehetjük majd igénybe. A visszatérítést a személyi jövedelemadónkból kapjuk, ezért elvileg csak akkor juthatnánk hozzá, ha van bejelentett munkahelyünk. A nyugdíjbiztosítások esetén ennek ellenére egy legális kiskapu segítségével szinte bárki hozzá tud férni.
Ahogy azt részletesen ismertettük, a visszatérítés maximális összege a különböző típusú nyugdíj előtakarékossági megoldásoknál nagyban eltérhet. Ha azonban egyszerre több megtakarítási számlát vehetünk, a maximalizált összeg minden esetben 280 000 forintra nő.