Reichenberger Dániel • 2022. december 12. 17:30
Ha bejönnek a várakozások, akkor a nyugdíjasok legalább 15 százalékos nyugdíjemelésre számíthatnak 2023-tól, ami feljebb is kúszhat még. A Pénzcentrum által megkérdezett szakértő szerint azonban ezzel alig valami van megoldva, alapjaiban kellene átgondolni az emelések rendszerét, mert csak így lehet biztosítani, hogy a nyugdíjemelés ne égjen porig az infláció pusztító lángjaiban.
15 százalék feletti nyugdíjemelés jöhet januártól, amennyiben a kormány a jegybank várakozásaihoz igazítja a 2023-as nyugdíjemelést. Azt azonban még nem tudni, hogy mekkora inflációra számít a jegybank, ez azonban csak december 22-én derül majd ki, ekkor publikálják majd az inflációs jelentést, melyből ez is kiderül. De elég-e ez a 15 százalék, főleg ha azt nézzük, hogy az infláció felzabálta az eddigi nyugdíjemeléseket is? Megkérdeztünk egy szakértőt, aki sok mindet világossá tett: szerinte eleve át kellene gondolni a nyugdíjemelések gyakoriságát, most ugyanis az a helyzet, hogy a nyugdíjasok" hiteleznek" az államnak.
Havi emelés kellene
A nyugdíjasok jellemzően a társadalom legalacsonyabb jövedelmű tagjai közé tartoznak: 2022 januárjában az idősek alig 22 százaléka kapott 200 ezer forintot meghaladó állami támogatást havonta. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az átlag nyugdíj ezzel párhuzamosan 164 ezer forint, míg a mediánnyugdíj 140 ezer forint volt az idén. Farkas András nyugdíjszakértő a Pénzcentrumnak azt mondta: szerinte nem évente kellene a nyugdíjakat emelni.
Azt Matolcsy György is elmondta a múlt héten, hogy 15-18% körül lehet a nyugdíjemelés mértéke. Le kell azonban szögezni, hogy ez komoly terhet ró a költségvetésre, ha valóban így lesz: a nyugdíjemelés, valamint a februárban esedékes 13. havi nyugdíjkifizetés összesen egy plusz ezermilliárdos tételt jelentenek a költségvetésben. Persze még ez az emelés is attól függ, mit fogad el vagy hagy jóvá a kormányzat: december 22-én jön majd ki a legfrissebb inflációs jelentés, melyben a jövő évi inflációt jelzi majd előre a Magyar Nemzeti Bank, és ehhez igazítva véglegesítik majd a nyugdíjemelés mértékét
- fogalmazott Farkas András. Hozzátette, hogy szerinte továbbra is jó ötlet lenne nem éves, hanem havi szinten emelni a nyugdíjakat.
A nyugdíjemelés mértékét a nyugdíjasok gyakorlatilag 100 százalékban el is költik. Két javaslatot is tettem az elmúlt napokban: az egyik az volt, hogy a nyugdíjakat ne éves, sokkal inkább havi szinten emeljék, ebben az esetben ugyanis a nyugdíjasoknak nem kellene „meghitelezni” a kormánynak a nyugdíjemelést. Most ehhez hasonló folyamatot látunk: a nyugdíjasok egész évben várják, hogy mekkora lesz az emelés mértéke, az pedig most is látható, hogy az infláció az emelést gyakorlatilag felzabálta. A havi nyugdíjemelés 20-23-os éves inflációt biztosan fedezne. Ha pedig fenntartjuk a jelenlegi rendszer (vagyis januártól emelünk minden évben, később pedig, ha szükséges, akkor korrekciót hajtunk végre a nyugdíjak összegén), akkor a 15-18 százalékos várható inflációt „fejeljük meg” 2-3 százalékkal, ekkor pedig biztosítjuk, hogy biztosan állja az inflációt a nyugdíj
- mondta a nyugdíjszakértő lapunknak.
Juhász László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség nyugdíjas tagozatának elnöke szerint
mindenképpen kellene legalább 15 százalékos emelés még ebben az évben, mert csak így biztosítható, hogy a nyugdíjasok még tudjanak vásárolni.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Szerinte ez az emelés biztosítaná a nyugdíjak reálértékének megőrzését, de csak akkor, ha az idei infláció még el nem számolt részére jutó emelést is megkapnák az idősek. A novemberben kifizetett nyugdíjkiegészítés, amivel együtt idén összesen 14 százalékkal emelték meg az ellátások összegét, csak augusztus végéig vette figyelembe a drágulás mértékét, mert a törvény így rendelkezik. Az ezt követően mért infláció alapján ugyanakkor év végéig még az ellátások további 1-2 százalékos növekedésével kellene kalkulálni, azaz ennyi plusz emelés kellene.
Mindent felzabál a brutális áremelkedés
Nem véletlen, hogy a nyugdíjasok érdekvédelmi szervezetei, és maga a nyugdíjszakértő is komoly bajra figyelmeztet: mint mi is írtunk róla, a nyugdíjemeléseket egész egyszerűen felzabálta az a brutáldrágulás, ami szinte egész évben jelllemző volt Magyarországon.
A háztartási energia 65,9%-kal drágult ezen belül a vezetékes gáz ára 124,3, a tűzifáé 60,1, a palackos gázé 52,1, az elektromos energiáé 28,3%-kal nőtt. A tartós fogyasztási cikkekért 14,4, ezen belül az új személygépkocsikért 24,0, a fűtő- és főzőberendezésekért 21,1, a szobabútorokért 19,6%-kal kellett többet fizetni. A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 13,8, ezen belül a szeszes italok 19,4%-kal drágultak. Az állateledelek ára 51,1, a háztartási fogyóanyagoké 34,2, a mosó- és tisztítószereké 32,2, a lakásjavító és -karbantartó cikkeké 30,5, a testápolási cikkeké 27,3%-kal lett magasabb. A szolgáltatások díja 9,0%-kal emelkedett, ezen belül a taxi 27,8, a lakásjavítás és -karbantartás 23,9, a járműjavítás és -karbantartás 22,7, a sport- és múzeumi belépők 20,0, a testápolási szolgáltatás 17,1%-kal került többe. A brutális drágulásról, és hogy ez mekkora veszélybe sodorja a nyugdíjasokat, itt írtunk ma részletesen
A nyugdíjszakértő szerint való igaz, hogy továbbra is nyílik a jövedfelmi olló a nyugdíjasok és az aktív keresők között, de nem kizárólag a nyugdíjasok vannak bajban.
Mindig hangsúlyozom, hogy a nyugdíjasok elszegényedése esetén relatív elszegényedésről beszélünk, különösen, mivel az infláció robogása miatt jelenleg általános elszegényedést tapasztalhatunk – vagyis nem csak a nyugdíjasok, de a munkaerőpiacon még aktívak is érintettek. Éppen azt látjuk, ami gyakorlatilag egy alapfeltétele az elszegényedésnek: ha a nemzetgazdasági átlagnál gyorsabban nő a nominális átlagkereset, a nyugdíjak emelkedése pedig nem követi ezt a tempót, akkor tovább szélesednek a jövedelmi különbségek az aktív dolgozók és a nyugdíjasok között
- mondta Farkas András.