Pénzcentrum • 2022. december 11. 14:05
Jövő januárban rekordmennyiségű nyugdíjemelés várható, ami után az átlagnyugdíj könnyen meghaladhatja a 200 ezer forintot, míg a mediánnyugdíjasok 1 hónapra jutó összes juttatása elérheti a 192 ezer forintot is. A megélhetési költségek drasztikus ugrásával összefüggésében a nyugdíjak összegének jelentős növelése sem feltétlenül segít azonban az idősek anyagi helyzetén – számolt be a Bankmonitor.
A nyugdíjasok jellemzően a társadalom legalacsonyabb jövedelmű tagjai közé tartoznak: 2022 januárjában az idősek alig 22 százaléka kapott 200 ezer forintot meghaladó állami támogatást havonta. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az átlag nyugdíj ezzel párhuzamosan 164 ezer forint, míg a mediánnyugdíj 140 ezer forint volt az idén.
Azonban az idei rekord mértékű infláció okán januárban rekordmértékű nyugdíjemelésre kerül sor, azután is, hogy az év eleji 5 százalékos rendes nyugdíjemelést követően két alkalommal is történt nyugdíjkorrekció, amikkel együtt összesen 14 százalékos volt az emelés. 2023 januárjában pedig ismét várható a rendes emelés, aminek a mértéke viszont jelenleg még nem ismeretes. A kormán y ugyanis az MNB decemberi inflációs adataihoz köti annak mértékét. A jegybankelnök elmondása szerint jövőre akár 15-18 százalék is lehet az áremelés üteme és ha valóban ezzel megegyező mértékű lesz a nyugdíjemelés, akkor az átlagnyugdíj januártól meghaladhatja a 200 ezer forintot.
Az átlagnyugdíj azonban csalóka lehet ebben az esetben, miután az idősek közt óriási jövedelmi egyenlőtlenségek vannak. Több százezren vannak, akiknek a havi járuléka még a 100 ezer forintot sem éri el, míg a legszerencsésebbek akár 1 millió forintot, vagy annál többet is kaphatnak havonta. Éppen ezért érdemes a mediánt, azaz a helyzeti középértéket figyelni.
Ennek az értéke, ahogyan már említettük 140 ezer forint körül mozgott 2022-ben: tehát a nyugdíjasok egyik fele ennél kevesebbet, míg a másik ennél többet kapott. A nyugdíjkorrekciók következtében ez az összeg körülbelül 152 ezer forintra nőhetett, nem számítva a nyugdíjprémiumot és a 13. havi nyugdíjat.
A Bankmonitor becslései szerint – ha Matolcsy György által mondott 16,5 százalékos inflációs adattal kalkulálunk –, akkor jövőre az idei mediánnyugdíjasok járandósága 177 ezer forint körülire emelkedhet. Ha pedig a 13. havi nyugdíjat is beleszámoljuk, akkor 2023-ra ez az összeg meghaladhatja a 192 ezer forintot is.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 19 173 855 forintot 20 éves futamidőre már 6,54 százalékos THM-el, havi 141 413 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCredit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a K&H Banknál 6,64% a THM, míg a CIB Banknál 6,68%; a MagNet Banknál 6,75%, a Raiffeisen Banknál 6,79%, az Erste Banknál pedig 6,89%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
De mire elég 192 ezer forint?
Bár a nyugdíjak emelkedése látványos, de ennek ellenére is anyagi gondokkal küzd az idősek jelentős része. Ennek egyik oka, hogy a KSH által mért infláció sokszor alulmúlja a nyugdíjasok által valójában érzékelt áremelést. A nyugdíjas fogyasztói kosár ugyanis az átlagosnál nagyobb mértékben tartalmazza az élelmiszerek és az ingatlanfenntartás költségét.
Márpedig ebben a két kategóriában egyaránt drasztikus áremelkedések történtek az elmúlt közel egy év során: az élelmiszerinfláció meghaladta a 40 százalékot, míg a rezsiemelés következtében sokaknak brutálisan megnőtt az energiaszámlája is.
Ezért lehet, hogy az inflációkövető emelés sokszor nem tudja biztosítani az életszínvonal fenntartását is. Hivatalosan a nyugdíjasok megőrzik a reálértéküket, azonban a mostani extrém magas infláció miatt ez jelenleg csak papíron igaz. Mindezek mellett tovább nehezíti a helyzetet, hogy a magyar idősek bevételeinek többsége az állami nyugdíjból származik és csak elenyésző mértékben vannak más jövedelemforrásaik, mint megtakarítás, vagy kiadott ingatlan.