10 ijesztő tény 2022-ben, amivel hamarosan minden magyar nyugdíjasnak szembe kell néznie

A jelenleg már nyugdíjas korú, illetve hamarosan nyugdíjba vonuló korosztályt érintő problémák eddig is jelen voltak Magyarországon és más jóléti társadalmakban. Megfigyelhető viszont, hogy hazánkban a helyzet évről évre lassanként romlik. Gyarmati Andrea szociológus 2019-es tanulmányában kifejti, hogy a demográfiai változásokból fakadó gyors ütemű gondozási szükséglet-növekedésnek melyek a legmeghatározóbbb tényezői. Az általa felhasznált statisztikákból és az azóta frissen megjelent adatokból is az tűnik ki, hogy már most jelentős problémákkal küzd a 65 feletti korosztály, amelyek a jövőben egyre súlyosabbak lesznek.

Egyre nő az idősek, csökken a fiatalok száma

Az senkinek sem újdonság, hogy a demográfiai öregedés problémája Magyarországot is sújtja, akárcsak az EU legtöbb országát. 2021-ben a magyar lakosság ötöde volt 65 évnél idősebb, arányuk pedig az össztársadalomhoz képest évről évre nő. Míg 2001-ben még csak a lakosság 15,1 százalékát tették ki a 65 éven felüliek, addig 2022-re ez az arány elérte a 20,5 százalékot:

Egyes előrejelzések szerint 2070-re a 65 év felettiek aránya elérheti a 29 százalékot is. Az idősek növekvő száma önmagában nem jelentene problémát, mivel azt is jelezhetné, hogy egyre többen érnek meg magas életkort, csakhogy közben a fiatalok egyre kevesebben vannak. Az elöregedő társadalmakban pedig egy sor szociális, egészségügyi és gazdasági probléma fog származni az idősek növekvő arányából.

Különösen sok magyar idős él egyedül

Az Európai Unióban átlagosan a 65 felettiek 31,4 százaléka élt egyedül 2020-ban, hazánkban ez az arány 35 százalék volt. Magyarországon 2019-ben még 34,9 százaléka élt a 65 év felettieknek egyedül, 2021-ben pedig már 35,1 százalékuk, vagyis évről évre 0,1 százalékponttal - tehát lassan, de folyamatosan nő az arány. Ez azt is jelenti, hogy nagyjából minden harmadik magyar idős ember egyedül él.

Magyarországon ráadásul a nemek aránya is nagyban eltér ebből a szempontból: míg a 65 feletti férfiaknak 20,6 százaléka él egyedül, addig a 65 év feletti nők esetében ez az arány 44,2 százalék! Az EU-ban is hasonló az arány, de mégsincs ekkora különbség a férfiak (20%) és nők (39,7%) aránya között.

Az, hogy egyre több 65 év feletti él egyedül, több problémához is vezet. Az életkor növekedésével az egészségi állapot romlik a statisztikák szerint, mivel pedig egyre több az idős, idővel egyre többen szorulhatnak ápolásra, gondozásra. Ez a feladat, mivel az ellátórendszer is túlterhelt, sokszor a családtagokra hárul, viszont az egyedül élő idősek esetében ezt még nehezebben lehet kivitelezni. Másrészről pedig az időskori izoláltság, magány is összefügésben áll a romló fizikai és mentális egészséggel, depresszióval.

A járvány ráirányította a figyelmet, hogy milyen sok idős él izoláltan, akinek nincsen segítsége, társasága. Ha pedig baj történik, nem lesz, aki elmenjen a közértbe nekik venni egy zsemlét. Azonban a járvány óta nem csökkent az egyedül élő idősek száma, az izoláltság pedig csak nőhetett, hiába élték meg sokan családi tragédiaként, hogy "elmaradt" a húsvét. Ahelyett, hogy ez a tapasztalat jobban összekovácsolta volna a társaságokat, családokat, csak erodálta a kapcsolatokat.

EZ IS ÉRDEKELHET

Érik a lakhatási katasztrófa: rámehet a magyar idősek háza, lakása is a rezsiemelésre

Az energiaszegénység még nagyobb méreteket ölthet a rezsiemelést követően, sokaknak kell most átgondolniuk a lakhatásuk költségeit.

Az egyedül élő idősek számának növekedése nemcsak szociális és egészségügyi, hanem gazdasági problémákat is felvet. Egyrészt, eleve az egyedül élőket jobban fenyegeti az elszegényedés réme, másrészt rengeteg idős él olyan méretű ingatlan, amely meghaladja az igényeit. A túl nagy házak, lakások fenntartása pedig különösen teher lehet annak, aki egyedül, egy nyugdíjból él. Sokan már a rezsikatasztrófa előtt is csak egy helyiséget fűtöttek télen, 2022-ben még többen lesznek. Ebben a helyzetben van egy olyan ellentmondás is, hogy rengeteg idős magyar él kevés pénzből, jön ki nehezen minden hónapban, a lakhatása is sok pénzt visz el, fel sem merül a magyar idősekben a költözés - miközben sokan egy szép ingatlanvagyonon ülnek.

Egyre szegényebbek a magyar idősek

Magyarországon 1,86 millió lakost, a magyarok 19,4 százalékát fenyegeti az elszegényedés és társadalmi kirekesztődés kockázata. Míg Európa-szerte a fiatal, 30 év alatti korosztály nagyobb arányban veszélyeztetett, Magyarországon a 65 év felettiek vannak arányaiban többen kitéve a problémának. A magyarok 19,4 százalékát fenyegette a társadalmi kirekesztődés, valamint szegénység kockázata 2021-ben. 

A pandémia előtt hazánkban is az volt a jellemző, ahogy Európa-szerte általában, hogy a 65 éves és afeletti korosztályban nagyobb azok aránya, akik anyagi biztonságban élnek, és jellemzően a fiatalok, 30 év alattiak azok, akik között nagyobb arányú a kitettség az elszegényedés veszélyének. A koronavírus világjárvány alatt azonban ez a helyzet hazánkban felborult, és az idősödő korosztály lett a kittetebb. A szépkorú, 75 év és afeletti korosztályban pedig 2018 óta nő a fenyegetettség.

EZ IS ÉRDEKELHET

Küszöbön az összeomlás: 364 ezer magyar nyugdíjas kerülhet a tönk szélére

Az idős, 75 év és afeletti magyarok körében 2018 óta nő az elszegényedés és társadalmi kirekesztődés kockázata.

Közel a nyugdíjkatasztrófa?

Mivel arányaiban egyre nagyobb részt tesz ki a 65 feletti korosztály a lakosságból, így ebből az is következik, hogy nő az időskori eltartottsági ráta, vagy más néven függőségi ráta is. Ez egy olyan arányszám, amely megmutatja, hogy mennyi az aktív korú (15–64 évesek) népességre jutó idősek (65 évesek és annál idősebbek) aránya. Mivel ez a mutató a gyermekkorúak számát és arányát nem veszi figyelembe, az öregedés aktuális állapotát jelzi. A ráta 2011-ben még 24,4 százalékot tett ki Magyarországon, 2022-re már 31,7 százalékra emelkedet.

A növekedés üteme ez esetben is egyre gyorsul, két év alatt csaknem 1,5 százalékponttal nőtt. Előzetes számítások szerint 30 éven belül ez az arány már már 48,9 százalék is lehet, és az Eurostat előrejelzése szerint 2100-ra 100 munkaképes korú magyarra 55-60 időskorú jut majd. Úgy kalkulálnak, a 2030-2060-as évek között lesz a legdrasztikusabb az emelkedés: ezalatt a 30 év alatt csaknem 20 százalékkal fog növekedni Magyarországon az időskori függőségi ráta a becslések szerint. Ez azt jelenti, hogy az előttünk álló 20-40 év rengeteg kihívást fog tartogatni nemcsak az idősek, hanem az aktív korúak számára is. 2030-ig már egy évtizedünk sincs arra, hogy felkészüljünk a társadalom drasztikus elöregedésére.

Jöhet a sírig tartó munka

Az Eurostat legfrissebb 2021-as adatai szerint EU-ban átlagosan, és Magyarországon is 36 évet tölthetnek majd munkával a 15 évesnél idősebbek. Egy évtizede még sokkal nagyobb volt a különbség az EU-s átlag és a magyar adat között, azonban ez az évek során apránként csökkent, mígnem 2021-re kiegyenlítődött. Az Unióban ugyanis nem emelkedett olyan ütemben a várhatóan munkával töltött évek száma, mint hazánkban. Magyarországon 2012-ben még 30 év és 4 hónap volt az átlag, 2016-ban már 33 év és 4 hónap! 

A nők és férfiak között várhatóan munkával töltött időtartama között adódnak különbségek minden vizsgált országban. Az Európai Unióban átlagosan 4,5 évvel dolgozik többet egy férfi, mint egy nő. Magyarországon a különbség kisebb: a férfiak átlagosan 3,8 évvel több időt töltenek munkával mint a nők.

EZ IS ÉRDEKELHET

Érik a sírig tartó munka? Tömegével kezdhetnek el újra dolgozni a magyar nyugdíjasok

Ma Magyarországon és az Európai Unióban egy 15 éves fiatal átlagosan 36 munkával töltött évre számíthat.

Egészségben eltöltött évek idős korban

Magyarországon valamivel javulni kezdett a születéskor várható élettartam 1990 és 2019 között: míg a férfiak átlaga 65,1-ről 72,9 évre nőtt, a nőké 73,7 évről 79,3 évre emelkedett. 2020, a járvány éve azonban ebben is változást hozott: csökkent a magyarok várható élettartama. A nőké átlagosan 78,7, a férfiaké 72,2 évre, együttesen 76,5-ről 75,7 évre. A 65 éves korban várható élettartam szintén csökkent, az évek óta növekvő tendenciát megtörte a járvány.

A KSH szerint a magyar férfiak születéskor várható átlagos élettartama 70,69 év, a magyar nőké 77,52 év. Ez együttesen 74,1 év, tehát 2021-ben tovább csökkent a születéskor várható élettartam. A 65 éves korban várhatóról még nincsenek adataink a tavalyi évből. Az OECD utolsó, 2021-es Health at Glance összefoglalójából az derült ki, hogy Magyarországon a világ más országaihoz viszonyítva sem éppen rózsás a helyzet. Főként ha azt nézzük, hogy 65 felett még hány évig élnek átlagosan az emberek. Ebben nőket tekintve abszolút sereghajtók vagyunk, a férfiakat tekintve pedig csak a lettek számíthatnak kevesebb évre nálunk:

Ráadásul a várható élettartam nem jelenti azt, hogy egészségben tölthetik el az idősek ezeket az éveket, magas életkorban gyakran kell már együttélniük az időseknek valamilyen egészségkárosodással. Az ilyen egészségkárosodással megélt életévek száma is változó lehet országonként. A fenti grafikonból látható, hogy az egészségben eltöltött évek számában sincs Magyarország előkelő helyen. A magyar nők összesen 18,6 évig élnek átlagosan még 65 éves koruk után, és ebből mindössze 7,4-et töltenek egészségben. A magyar férfiak 14,8 évig élnek átlagosan, miután betöltötték a 65. életévüket, ebből mindössze 6,7-et egészségesen.A további éveiket valamilyen egészségkárosodással élik le.

Magány, elszigeteltség, izoláció

Ahogy korábban kifejtettük az, hogy egyre több idős él egyedül, nem csak gondozási, elszegényedési problémákat vet fel, hanem az egészségre is rossz hatással lehet. A túl sok kezeletlen stressz, és a magány bizonyítottan megterheli egészségünket: az Brit Kardiovaszkuláris Társaság 2016-os publikációja alapján például a magány, és az izoláltság 32 százalékkal növelheti a stroke kockázatát. Ez összefüggésben állhat azzal is, hogy akik magányosak, hajlamosabbak többet dohányozni és kevesebbet mozogni, ami szintén növeli ezt a kockázatot. Ráadásul a betegségekből való felépülés, mint amilyen például a stroke, szintén sokkal nehezebb támogató közeg nélkül.

Az idősek izoláltsága többek között depresszióhoz is vezethet, amely ugyancsak nagy terhet ró az egészségügyi ellátórendszerre, szociális hálózatra. Társadalmi érdek is tehát, hogy tegyünk az idősek izoláltsága ellen, hiszen a mentális betegségekhez kapcsolódó kiadások nagyobb költséget jelentenek a társadalom számára, mint a daganatos betegségek vagy akár a népbetegségként ismert cukorbetegség, amint az a Portfolio részletes elemzésében olvasható. A depresszió, és az izoláltság pedig szerepet játszhat a későbbi demencia, szenilitás kialakulásában is.

Depresszió, demencia

Az izolációs problémák tehét nagyban összefüggnek a mentális betegségekkel, azon belül is főként a demenciával, és a depressziós idősek számának növekedésével. Az Eurostat demenciával és Alzheimer betegséggel összefüggő statisztikái közül 2019-es a legfrissebb. Eszerint 2018-ról 2019-re 13 százalékkal nőtt azok száma, akik demencia következtében hunytak el. Számuk akkor 3782 volt egy év alatt.

Nemcsak a betegek száma, hanem az összes elhalálozáshoz viszonyított arányuk is egyre nő: míg 2011-ben az elhalálozások 1,7 százalékában állt demencia a háttérben, addig 2019-ben már 2,9 százalékban volt ez a betegség a halál oka. Az Alzheimer betegség ritkább, viszont ugyancsak folyamatosan nőtt az arány az elmúlt 10 évben. Ez a növekedési ütem 2019-ben megtört. Az biztos, hogy a járvány 2020-2021-ben megbolygatta a halálozási statisztikákat, de valószínűleg a növekvő trend a pandémia után folytatódni fog.

Elég csak arra gondolni, hogy a koronavírus-járvány következtében elhunytak között rengeteg olyan időst tartanak nyilván, aki demenciával, Alzheimer-betegséggel küzdött. Gyakran a haláloki adatsor meg sem mutatja, mennyi idős érintett: becslések szerint a mentális betegségektől szenvedők száma itthon nagyjából 200-250 ezerre tehető.

A fent említett tanulmány szerint annak ellenére, hogy a demens betegek mindössze 6 százaléka kerül be idősek otthonába, arányuk az összes bentlakóhoz viszonyítva az idősotthonok férőhelyein már 23 százalékot tesz ki. Európában a 60 év feletti lakosság 6 százaléka szenved a demencia enyhe, középsúlyos vagy súlyos típusában, a 90 év felettieknek pedig közel 30 százaléka érintett.

A WHO közlése alapján 2017-ben Európa országaiban 10 millió volt a demens betegek száma, ami 2030-ra várhatóan megduplázódik.

A betegség végső stádiumában már 24 órás felügyelet szükséges, így nagy gondozási terhet és költségeket jelenthet a jövőben a helyzet kezelése mind a családok, mind az állami ellátó rendszer számára. A nagyon idősek egyébként is fokozottan ki vannak téve a mentális problémáknak: a súlyos depresszió fennállásának valószínűsége a 80 év felettiek körében a legmagasabb, 24 százalék, és további 19 százalékuk mutat depresszív tüneteket, ez összesen 43 százalék.

Családon belüli ápolás

Ebből rögtön következik a jövő másik nagy kihívása, amelyre szintén utaltunk korábban: az ápolás problémaköre, amely egyrészt az idősotthonokat másrészt az otthonápolás megoldhatóságát érinti. A felnőtt családtagot ápoló családi gondozók becsült száma 400-600 ezer fő, ehhez képest Magyarországon a töredékük kap csak alanyi jogú ápolási díjat. Feltételezhető, hogy sokan nem is tudják, hogy jogosultak lennének az ellátásra.

Az ápolási díj idős hozzátartozó ápolása esetén kétféleképpen alakulhat: a kiemelt ápolási díj (jelentős egészségkárosodás esetén) magasabb összegű családi pótlék jár a családnak, és az ápolási díj összege az alapösszeg (43 405 forint) 180%-a, vagyis 78 129 forint 2022-ben. A másik eset a tartós ápolást végzők időskori támogatása, melynek összege 50 ezer forint. Az könnyen belátható, hogy egy állandó felügyeletet, ápolást igénylő családtag ellátása nemhogy 8 órás, hanem inkább 24 órás munka. Emellett az ápolást végző családtag nemigen tud munkát vállalni, ha pedig mégis, maximum részmunkaidőben, és korlátozottak a lehetőségei.

A családtagjukat gondozókra ezért fokozottan jellemző a jövedelmi szegénység.

Ez pedig nem az egyetlen hátulütője az idős családtagok gondozásának: a családi gondozók életkora eleve magas, átlagosan 50 év körül van, és az egészségi állapotukat rendkívül megviseli az intenzív gondozás. A tehermentesítő szolgáltatások hiányosan, vagy elérhetetlenek, így a gondozás nemcsak elszegényedéssel, hanem izolációval, valamint fizikai, és mentális egészségromlással jár.

Idősek otthona, szociális ellátás

Mivel az otthonápolás sokszor nem jelent megoldást, egyre több az idősotthonban élő magyar. A járvány következtében viszont 2020-ra ebben is visszaesés történt és 2021-ben sem tértünk vissza a járvány előtti ellátottsági szinthez. Amíg 2019-ben összességében 55 500 fő élt tartós bentlakásos idősek otthonában és átmeneti elhelyezést nyújtó intézményekben, addig 2020-ra számuk 47 701-re csökkent. Ilyen kevesen utoljára 2008-ban vették igénybe ezeket az otthonokat, gondozóházakat. A 2021-es adat 53 443-ra nőtt.

Ha csak a tartós bentlakásos intézményeket nézzük, akkor 52 963-ról 47 701-re csökkent a lakók száma 2020-ban, ez csaknem 10 százalékos visszaesés, a 2021-es növekedés pedig nem volt elég a visszatéréshez. A járványt megelőző években átlagosan 1 százalékkal emelkedett a bentlakásos intézményekben élők száma. Valószínű, hogy a bővülést a férőhelyek száma korlátozta: ha több férőhely lenne, akkor nagyobb lenne az éves bővülés.

A várakozási idő egy ilyen intézménybe való bejutáshoz átlagosan két év, a kérelmek körülbelül fele megszűnik a várakozási idő alatt, fele részben időközi elhalálozás miatt. A járványt megelőző nyolc évben központi állami fenntartásban működő idősek otthonában új férőhely nem jött létre, ugyanis a kapacitások száma be van fagyasztva: azaz bentlakásos ellátásokban nem lehetséges új férőhelyet létrehozni.

Mennyit nyerhetsz, ha időben gondoskodsz nyugdíjas éveidről? Nézd meg a Pénzcentrum nyugdíjkalkulátorában!

Alapvető és szociális ellátás, információ- és munkaerőhiány

Az információhiány szintén jelentős gondot okoz az idősek körében: a 65 év felettieknek csak kb. harmada tud arról, hogy mire lenne jogosult. Sokszor az idősekről gondoskodó családtagok sincsenek tisztában a lehetőségekkel. Bár az alapszolgáltatásokat (étkeztetés, házi segítségnyújtás) 1993 óta kötelező minden települési önkormányzatnak biztosítania, ugyanakkor a járványt megelőzően csak a települések 80-90 százalékán voltak elérhetők ezek a szolgáltatások. Sok településen a szolgáltatás helyben nem is volt elérhető.

Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy egyenlőtlen a kapacitások elosztása: egyes településeken az idősek 80 százaléka számára volt biztosított az ellátás, máshol csak néhány százalékban. A járvány, a gazdasági és energiaválság pedig csak még több forrást vont el az önkormányzatoktól, amelyet a szociális ellátásra fordíthattak volna. A professzionális gondozók száma is folyamatos csökkenést mutatott, a szakemberhiány állandó.

A szociális ellátásban dolgozók között rengeteg a pályaelhagyó, amelynek sok különböző oka van, legfőképpen a munkakörülmények, a társadalmi megbecsültség hiánya és az alacsony keresetek. A KSH szerint 2022 augusztusában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók nettó átlagkeresete a szociális ellátás terén 173 594 forint volt, míg minden nemzetgazdasági ágban együttesen 330 606 forint. Ez 47,5 százalékkal kisebb átlagjövedelem, mint az országos átlag. A pályakezdők pedig csak még nehezebb helyzetben vannak.

Egy "szociális munkás és tanácsadó" átlagkeresete 2021-ben bruttó 372 195 forint volt a KSH szerint, a 30 év alattiaké viszont csak 322 254 forint. Mivel a munka sem könnyű, ilyen keresetek mellett nem meglepő, hogy a szféra folyamatos munkaerőhiánnyal küzd. Ráadásul a professzionális gondozók átlagélet kora 50 év körül van. Hamarosan tömegesen fognak nyugdíjba vonulni, miközben a szociális felsőfokú végzettek száma 2009 óta drasztikusan lecsökkent.

Az idősek problémái tehát igen sokrétűek, és még rengeteg kérdésről - mint pl. az időseket sújtó daganatos megbetegedések nagy aránya, az időskori alkoholizmus, dohányzás, gyógyszerfüggőség káros hatásai - nem is esett szó. Az időseket fenyegető legnagyobb veszélyek, mint az elszegényedés, a leromló egészségi állapot, az izoláció mellett a nyugdíjrendszerhibái is krízishez vezetnek majd hosszútávon. Arról nem is szólva, hogy Magyarországon a nyugdíjazás után az embernek megszűnik az identitásának folytonossága, a kapcsolata a környezetével, ezzel egyidőben redukálódik a jövedelme is. Innen pedig valóban beindul a hanyatlás folyamata mentálisan és fizikailag egyaránt - világított rá korábban Tisza Kata, öregedéskutató. A felsoroltakon túl ez a problémarendszer még rengetegfelé szétágazik, és egyre mélyül, ezért mielőbb átfogó megoldásokra lenne szükség.