Horváth Zsolt Benjámin • 2022. október 12. 05:43
Az éves átlagos infláció mértéke a KSH által publikált legfrissebb adatok szerint egyelőre 20,1 százalékon tetőzött, bőven találni olyan termékeket, túlnyomóan élelmiszereket, amik ára ezt is meghaladó mértékben emelkedett. A társadalmunknak pedig vannak olyan csoportjai is, akik az átlagnál is nehezebben viselik az elképesztő méreteket öltő áremelkedést. Ilyenek többek között a kispénzű nyugdíjasok. A mostani inflációs környezetet megelőzően talán noszatalgikus panaszkodásként ható frázis, miszerint korábban jóval többet ért a nyugdíj a pandémia alatt a hétköznapok realitásává vált, a szomszédunkban zajló háború pedig tovább rontot a helyzeten. A Pénzcentrum - ahogy minden hónapban, most is - tíz alapvető élelmiszer átlagárán keresztül mutatja be, hogy mennyi zsemlére, tejre, tojásra, húsra futotta régebben az átlagos nyugdíjösszegekből és mennyire futja most. Mennyivel rövidítette meg valójában a járvány a magyar időseket? Mutatjuk.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által kedden nyilvánosságra hozott adatok szerint szeptemberben 20,1 százalék volt az általános éves infláció. A fogyasztói árak ráadásul az előző hónaphoz képest is 4,1%-kal nőttek. Az áremelkedés üteméről rengeteget elmond, hogy tavaly októberben még 6,5, szeptemberben 5,5, augusztusban 4,9, júliusban 4,6 százalékon állt. A tavaly év végén aztán 7 százalék feletti, majd idén februárban a 8 százalékot, majd májusban már a 10, augusztusban a 15 százalékot is meghaladó mértékű áremelkedést közöltek. Most pedig az általános drágulás közel egynegyedével való gyorsulása egyetlen hónap alatt bekövetkezett. És senki nem tudja, hol áll meg az őrült infláció.
Az átlagos áremelkedés pedig csak a jéghegy csúcsa. Rengeteg termék van ugyanis, aminek ára azt akár nagyságrendileg meghaladó mértékben emelkedik. A KSH havi rendszerességgel közöl is egy, közel 180 termék és szolgáltatás aktuális árait listázó felmérést, amiben időnként egészen sokkoló számokkal szembesülhetünk.
A rezsicsökkentés szabályainak augusztus 1-jétől hatályos módosítása következtében a háztartási energia 62,1%-kal drágult. Ezen belül a vezetékes gáz ára 121,0, az elektromos energiáé 28,9%-kal nőtt. A palackos gáz ára 45,0, a tűzifáé 43,8%-kal növekedett. A tartós fogyasztási cikkekért 14,7, ezen belül a konyha- és egyéb bútorokért 21,2, a szobabútorokért 20,1, az új személygépkocsikért 19,9%-kal kellett többet fizetni. A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 13,2, ezen belül a szeszes italok 16,5%-kal drágultak.
Az állateledelek ára 45,5, a lakásjavító és -karbantartó cikkeké 27,7, a mosó- és tisztítószereké 24,8, a testápolási cikkeké 24,5, a járműüzemanyagoké 5,8%-kal lett magasabb. A szolgáltatások díja 8,2%-kal emelkedett, ezen belül a taxi 28,5, a lakásjavítás és -karbantartás 22,8, a járműjavítás és -karbantartás 20,5, a sport- és múzeumi belépők 16,6, a lakbér 12,6%-kal került többe.
Az átlagos élelmiszerár-drágulás is 35,2 százalékon tetőzött, számos termék ára azonban ezt is bőven meghaladó mértékben emelkedett. A top 10 dráguló termék között pedig a gázon kívül csak élelmiszert találunk, ráadásul olyan alapvetően szükségeseket, mint a trappista sajt, a kenyér, a rétesliszt, a vaj a tejföl vagy éppen a zsemle.
A Pénzcentrum tegnap írta meg, hogy a tizedik legjobban dráguló termék átlagos drágulása is majdnem 75 százalékos. De a zsemle, a tejföl, a vaj is mind több mint 80 százalékos átlagos áremelkedésen esett át. Ez összességében azt jelenti, hogyha a vezetékes gázon kívül, a 9 legjobban dráguló élelmiszer mindegyikéből vásárolnánk egy adott egységnyit, akkor azért
Legdrágább a nyugdíjasok élete
Az, hogy az élelmiszerárak gyorsuló emelkedése mennyiben teszi nehezebbé az egyes társadalmi csoportok mindennapjait, attól is függ, hogy ezek a rétegek túlnyomó részben milyen termékeket szoktak fogyasztani. A Központi Statisztikai Hivatal a társadalom szegmenseire lebontott áremelkedésről is átfogó statisztikát vezet, ami alapján jellemzően a nyugdíjasok az élelmiszerdrágulás egyik legnagyobb vesztesei.
Szeptemberben is igaz volt ez, amikor még a nyugdíjas fogyasztóiár index is 21,9 százalékos volt, a 20,1 százalékos általános index-el szemben. Az élelmiszerdrágulás esetében pedig szintén gyorsabb a nyugdíjasokat sújtó áremelkedés
Az élelmiszerek eleve elsöprő mértékű drágulása ugye eleve elképesztő mértékű, 35,2 százalékos drágulása kimondottan a nyugdíjasokra vetítve még ennél is magasabb, az ő esetükben 36,3 százalékkal drágultak az élelmiszerek 2021 óta.
Az idősek kilátásaira nézve pedig talán még az általános inflációnál is fontosabb, hogy az őket a leginkább drasztikus módon érintő élelmiszerár-drágulás már hónapok óta túlszárnyalja az össztársadalomra vetítettet. És az sem mindegy persze, hogy egy 170 ezer forint körüli nyugdíjból kell valakinek kihúznia a hó végéig, vagy egy átlagos fizetésből.
Ezért is érdemes megnézni néhány alapvető élelmiszer árváltozását, és azt, hogy mennyit lehetne belőlük vásárolni egy átlagos magyar nyugdíjból. Mivel azokról a termékekről van szó, amikre a nyugdíjasok leginkább rászorulnak, ezzel közelebb kerülhetünk a válaszhoz: tényleg kevesebbet ér-e a nyugdíj jelenleg, mint egy évvel ezelőtt, a járvány tombolása alatt.
Nyakunkon a nyugdíjkatasztrófa
Az a pandémia előtt még panaszkodásnak ható mondás, hogy "régen minden könnyebb volt" az idősek életében a pandémiát és a szomszédunkban zajló háború kirobbanását követően szép lassan a mindennapok realitásává vált. Hogy ezt számszerűen is bizonyítsuk, hónapról hónapra segítségül hívjuk a KSH által publikált éves és havi élelmiszer-átlagárakat, illetve az átlagnyugdíjról szóló információkat.
A két átlagot elosztva egymással egy indexszámot kapunk, mely megmutatja mennyit ért az adott évi (havi) nyugdíj zsemlében, párizsiban, tejben, sertéshúsban és egyéb termékekben. mérve. Értelemszerűen minél magasabb az index értéke, annál többet ért adott termékben a nyugdíj. Miután januárban 3 százalékos, majd júliusban újabb 2,6 százalékos nyugdíjemelés történt, júliusban már 170 197 forintos átlagnyugdíjjal számoltunk.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Alábbi grafikánkon azt ábrázoltuk, hogy az azt megelőző hónapokkal összevetve mennyire futotta a nyugdíjasoknak az egyes alapélelmiszerekből szeptemberben. Ahogy az ábráról is kitűnik, az élelmiszerek túlnyomó részét tekintve lényegesen rosszabb volt az idősek helyzete, mint az éve korábbi hónapjaiban, vagy a korábbi években.
Zsemléből például 165 darabbal kevesebb jött ki egy átlagos nyugdíjból, mint egy hónappal korábban. De számos egyéb terméken is látszik, hogy a júliusi nyugdíjkorrekciót mindössze két hónap alatt felfalta az eszeveszett drágulás.
Többek között a korábbi hónapokban javuló tojásindex is bezuhant (a tojáspiac helyzetéről itt írtunk). Tojásból is 232 darabbal, azaz több, mint 20 doboznyival kevesebbre futotta egy átlagos magyar idősnek, mint augusztusban. Az nyugdíjak elértéktelenedése 2,8 százalékos ESL tejben mérve is brutális. 25,1 literrel esett ugyanis a szeptemberi tejindex az előző hónaphoz mérve.
A párizsiindexben hosszú idő után következett be, ha nem is nagymértékű, de mérhető esés. Közel másfél kilóval kevesebb felvágott jött ki ugyanis egy átlagos nyugellátástól az év kilencedik hónapjában, mint az egyel azelőttiben. De a bontott csirke esetében is történt egy hasonló, kisebb mértékű visszaesés (2 kilóval futotta kevesebbre, mint az előző hónapban).
A burgonyaindex zuhanása azonban igen csak begyorsult. Egy átlagos nyugdíjból 44,5 kilóval futotta kevesebbre szeptemberben, mint augusztusban. És az almaindex sem alakult fényesen, ami hónapok óta tartó zuhanását folytatva most épp 7 kilóval esett.
A lisztindex volt az egyetlen, ami javult az előző hónaphoz képest, röpke 3,2 százalékkal. De a cukorindex is nagyjából tartotta a szintjét. Annak esetében csupán 2,6 százalékos volt ugyanis a visszaesés az augusztusi szinthez képest.
Éves összevetésben a helyzet még lesújtóbb. A júliusi nyugdíjemelés ellenére is annyit esett ugyanis a nyugdíjak vásárlóértéke, hogy alig maradt olyan termék, amiből többet engedhetett meg magának egy átlagos nyugdíjas, mint 2021 azonos időszakában.
Zsemlében nézve elképesztő, de 1878 darabbal kevesebbre futotta, mint tavaly. Ez a zsemleindexben 38,5 százalékos visszaesést jelent. A romlás a tojás esetében is hasonlóan drasztikus mértékű, 27 százalékos volt. Ez azt jelenti, hogy 905 darabbal, azaz több, mint 90 dobozzal kevesebb tojás vitte volna el egy átlagos idős egész havi nyugdíját.
A tejindex 30,7 százalékot esett. 168 literrel kevesebbre tellett belőle egy átlagnyugdíjból, mint tavaly ilyenkor. De a burgonyaindex is hatalmasat zuhant. 134,2 kilóval kevesebb krumplira futotta az átlagos nyugdíjból, hiába a pusztán két hónappal korábbi korrekció.
A vizsgált húsok közül a legnagyobb esést messze a bontott csirke mutatta. A szárnyasból 55 kilóval, mintegy 28 százalékkal tellett kevesebb jött ki idén, mint tavaly az akkori, még jó néhány emeléssel korábbi nyugdíjból.
A javulók között említhető a sertéshús index (4,69 kilóval) és a cukorindex is (51 kilóval). De a többszöri nyugdíjkompenzációnak köszönhetően almából is 8,5 kilóval több jött ki egy hónappal ezelőtt az átlagnyugdíjból.