Ez az igazi rezsikatasztrófa: több tízezer magyar nyugdíjas helyzete válhat kilátástalanná télen

Európában egészen széles skálán mozog, mennyibe kerül idősek otthonában élni napi szinten, országoktól függően. A Statista azt közölte az Orpea 2020-as adatai alapján, hogy a legdrágább ez az időseknek nyújtott szolgáltatás Luxemburgban: 305 euró a díjszabás naponta. Míg Spanyolországban ennek mindössze 18 százalékát fizetik az idősek. Magyarországon azonban még az 50 eurós napi térítési díj is méregdrágának számítana: több, mint félmillió forint havonta.

Nem meglepő, hogy a legdrágább országok között van Svájc vagy Hollandia is, hiszen ezekben az országokban alapvetően drágább az élet, illetve az egyik legjobb a világon a nyugdíjasok helyzete. Magyarország ebben is sem jeleskedik.

Németországban csak feleannyiba került az ellátás napi szinten, mint Hollandiában, harmadába mint Luxemburgban. Magyar viszonylatban azonban még a napi 100 euró is jelentős összegnek tűnhet. 2020-ban - bármilyen hihetetlennek is hangzik ez most - az euró éves átlagos árfolyama 351,17 forint volt, így nagyjából napi 35 ezer forint volt az ellátás naponta egy német idősek otthonában, vagyis egy hónapban több mint 1 millió forint! Magyarországon inkább maximum 20 eurós napi térítési díjjal lehetne számolni átlagosan, de még ez is messze elmarad más országoktól.

Így tehetsz félre eleget a gondtalan időskorra! Nem lehet elég korán elkezdeni?

Kevesebb a működő idősek otthona Magyarországon

Az idősgondozás hazánkban egyre nagyobb kihívást jelent, amelyen nem segített a koronavírus világjárvány sem. Egyrészt 2020 folyamán csökkent az időseknek nappali ellátást biztosító intzémények száma, és 2021-re nem állt vissza a számuk a korábbi szintre. Eközben a férőhelyek száma nőtt, a férőhelykihasználtság viszont csökkent, mivel az ellátottak száma is nagyban lecsökkent. Ennek legfontosabb oka, hogy a járvány rengeteg áldozatot szedett az idősotthonokban. 

Az alábbi grafikonon látható, hogy az idősotthonok száma 9,9 százalékkal esett vissza, és 2021-re csak 8,2 százalékkal nőtt a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján. Az időskorúak gondozóháza, szállást biztosító idősek klubja kategóriába tartozó intézmények száma pedig 2537-ről 1832-re csökkent.

Az idősek otthona olyan ápolást, gondozást nyújtó intézmény, amely az önmaguk ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képes személyek elhelyezésére és ellátására szolgál. Ezekben gondoskodni kell a napi legalább háromszori étkezésről, mentális gondozásról, meghatározott szintű egészségügyi ellátásról, valamint az ellátott lakhatásáról, szükség esetén ruházat és egyéb textília biztosításáról - írta Gyarmati Andrea az Idősödés, idősellátás Magyarországon című 2019-es hiánypótló tanulmányában. Idősek otthonában a meghatározott gondozási szükséglettel rendelkező, öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személy látható el.

Az olyan átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény, mint az időskorúak gondozóháza ideiglenes jelleggel, legfeljebb egy évi időtartamra biztosít teljes körű ellátást. A szolgáltatás megszervezése 30 000 fős lakosság szám felett kötelező az önkormányzatoknak. Mivel nagyjából az esetek harmadában van csak szó átmeneti gondozásról, pl. kórházból való kikerülés után, kétharmad részben viszont az ellátottak idősek otthonai férőhelyre várnak, ezért egy 2017-es Szt. módosítás értelmében 2023-tól az átmeneti gondozásban lévő férőhelyeket idősek otthonává kell átalakítaniuk az intézményeknek - írja a tanulmány a magyarországi intézményi szerkezetről.

EZ IS ÉRDEKELHET

Rémisztő jelentés érkezett a magyar nyugdíjasok helyzetéről: így csúsznak évről évre lejjebb

A vizsgált 44 ország közül hazánk a 32. helyen áll az elemzők által kiszámított nyugdíjindex alapján.

Csökkent az ellátottak száma

Ahogy az a nyilvánosságra hozott statisztikákból kiderült, 2020-ban a második hullám alatt hunyt el a koronavírus idősotthoni áldozatainak 96 százaléka, márciustól június 30-ig 140 idősotthoni gondozott hunyt el, szeptember és március 5-e között 3512 fő. A két első hullám összesített adatai alapján a március 5-ig koronavírusban elhunytak 24 százaléka volt szociális otthonok lakója, ideértve a szociális és gyermekvédelmi intézményeket, idősotthonokat, fogyatékossággal élőket gondozó otthonokat, pszichiátriai betegek otthonait, hajléktalanokat ellátó intézményeket. 

A KSH statisztikái szerint 2,8 százalékos volt a csökkenés az ellátottak számában 2019-ről 2020-ra: 38 109-ről 37 048-ra esett vissza a számuk. 2021-ben pedig további csökkenés mutatkozott, 36 876 volt az ellátottak száma. A férőhelyek száma nőtt, azonban a férőhelykihasználtság csökkent. Miközben alavetően, ha a férőhelyek száma nő, az ellátottaké pedig csökken, akkor jobb kihasználtságot lehetne feltételezni. 

A csökkenő kihasználtság oka minden bizonnyal nem az, hogy ne lenne, aki ellátásra szorul. Inkább a járvány következtében hozott korlátozások, megnyúlt várólisták, nehezebb bekerülés miatt eshetett az intézmények kihasználtsága. Emellett

a térítési díjat fizetők aránya évről évre csökken.

Kinek kell térítési díjat fizetnie és mennyit?

Elviekben a helyi önkormányzatoknak közfeladatként kötelező biztosítaniuk 3000 fős lakosságszám felett az idősek nappali ellátását, és 30 000 fő fölött pedig az időskorúak gondozóházát. Az önkormányzati feladatok ellátásához a központi költségvetés szociális normatívával, intézményi normatívával, valamint kötött felhasználású támogatásokkal járul hozzá, bár nem teljeskörűen, mert az elismert működtetési költségekhez kapcsolódik az ún. elvárt bevétel, amely az önkormányzat bevételeitől függ. A szegényebb önkormányzatok külön támogatást kérhetnek a kötelező feladataik ellátásához. Ebből finanszírozzák tehát az önkormányzatok az idősek állátását, viszont még ezek mellett az ellátottaktól térítési díj szedhető.

A térítési díjaskról A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény rendelkezik. Fontos, hogy a személyi térítési díjat konkrét összegben kell megállapítani, és a díj nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét. Különböző ellátást nyújtó intézmények különböző térítési díjakat állapíthatnak meg:

• a tartós bentlakásos intézményi ellátás esetén az intézményi ellátásért fizetendő személyi térítési díj nem haladhatja meg az ellátott havi jövedelmének 80%-át,
• átmeneti elhelyezést biztosító intézményi ellátásért fizetendő személyi térítési díj nem haladhatja meg az
  ellátott havi jövedelmének 60%-át,
• és rehabilitációs célú lakóotthoni elhelyezést nyújtó intézményi ellátás esetén a térítési díj nem haladhatja meg az ellátott havi jövedelmének 50%-át.

Az ellátottól, törvényes képviselőjétől, hozzátartozójától, stb. a térítési díjon és az egyszeri hozzájáruláson kívül más jogcímen a szociális szolgáltatásért, illetve az intézményben történő elhelyezésért a szolgáltató, az intézmény, a fenntartó vagy egy harmadik személy számára pénzbefizetés vagy más vagyoni
előny nyújtása nem kérhető a jogszabály szerint.

A magyarországi idősotthonok, ahol tartós ellátást nyújtanak, általában egy egyszeri belépési díjat, valamint havi térítési díjat kérnek.

Az intézményenként változó lehet, hogy mennyi az egyszeri belépési díj, illetve a térítési összeg egyénenként is változhat. A 2022. január 1-i átlagos nyugdíjösszeg 164 102 forint volt, de nyilvánvalóan vannak ennél több és kevesebb jövedelemmel rendelkező idősek, akiktől ennek függvényében kérhetnek térítési díjat. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat által fenntartott 31 idősotthonból például mindössze három olyan intézmény van, ahol beköltözéskor magasabb összeget kérnek, átlagos havi térítési díj mellett, nagyrészt csak alapellátást nyújtanak. Állami, egyházi, önkormányzati vagy egyéb fenntartású intézmények más-más díjakat kérhetnek.

Nem álom a felhőtlen időskor, ha időben félreteszel! Nézd meg a megtakarítási lehetőségeket a Pénzcentrum kalkulátorában

A HelloVidék év eleji gyűjtése alapján van olyan intézmény, ahol a napi térítési díj 3300 forint, máshol 4100 forint, de akad 5700 forintos ajánlat is. Általában az "emelt szintű" ellátás többe kerül, feltételezhetően a magasabb gondozási szükséglet miatt. Év eleje óta azonban sok otthonban változtak az árak.

A veresegyházi idősotthon honlapja például azt írja, az idősek otthonába 2022. július elsejétől 1,1-1,7 millió forint az egyszeri belépési díj és 6 670 forint naponta a térítési díj. A Vázsonyi Vilmos idősek otthonában szeptembertől változtak a térítési díjak 2705-4005 forintig terjednek. A fővárosi Kamaraerdei idősotthonban szintén emelkedtek a térítési díjak szemptembertől: 3630-5465 forintba kerül az ellátás naponta. A belépési hozzájárulás 1-6 millió forint. Rengeteg példát lehetne még említeni, viszont többnyire 3000 és 6000 forint/nap között mozognak az árak.

Alternatívát jelenthetnek még a gondozást nem igénylők számára a nyugdíjasházak is, azonban ezeknek a költsége már magasabb lehet - az egyszeri belépési díj elérheti a 10 millió forintot és a havi költség is 140-230 ezer forint között lehet átlagosan. A nyugdíjasotthonok azonban nem tartoznak a szociális szolgáltatások közé, általában önkormányzatok, vagy piaci szolgáltatók tartják fent azokat. Az ilyen nyugdíjasházak sok esetben veszteségesen működnek, ezért az önkormányzatok újabban átalakítják azokat idősek otthonává, hogy normatívához jussanak - derült ki az említett tanulmányból.

EZ IS ÉRDEKELHET

Itt kiskirályként élhetnek a nyugdíjasok 2022-ben: nem kell tartaniuk az inflációtól, rezsitől?

A friss rangsor alapján Norvégia, Svájc, Izland, Írország, Ausztrália, Új-Zéland, Luxemburg, Hollandia, Dánia és Csehország az, ahol a legjobb a nyugdíjasok helyzete jelenleg.

Érik a szociális krízis

A járvány nem kímélte az idősotthonokat, illetve arra is rávilágított, hogy a szociális szférában dolgozók munkája milyen fontos, eközben mennyire alulfizetett. Azóta sem lett sokkal vonzóbb ez az életpálya, a munkaerőhiány továbbra is fennáll. A jelenlegi energiaválság szintén óriási problémát jelent az intézmények fenntartásában a Házipatika cikke szerint, az idősotthonok számára nagy kihívás lesz a fűtési szezon.

Őszre ellehetetleníthetik a szociális ellátást az emelkedő rezsi- és üzemanyagár-költségek, intézmények zárhatnak be – figyelmeztetett Meleg Sándor, a Szociális Munkások Magyarországi Egyesületének elnöke is. A szakember szerint minden létező intézményt, ami szociális ellátást biztosít ma Magyarországon, érinti mind a villanyáram-, mind a gázár emelkedése, illetve az üzemanyagárstop szűkülése. A területen dolgozók, fenntartók és intézményvezetők beszámolói alapján ez már az őszi időszakban olyan jelentős költségnövekedést fog eredményezni az intézményeknél, szolgáltatóknál, ami rövid távon veszélyeztetheti a gazdasági stabilitásukat és a működésüket.