Érik a nyugdíjkatasztrófa: csak így cselezhetik ki a magyarok az időskori mélyszegénységet

A kereső-eltartott arány hazánkban egyre drasztikusabb mértékű romlást mutat. Éppen a második világháború után született, úgynevezett "baby boomer" generáció tömeges nyugdíjba vonulásának küszöbén állunk, de az arányok ettől függetlenül is durván felborultak. A KSH becslései szerint az időskori ellátottsági ráta már 2020-ben 30,7 százalékon állt, 2030-ra pedig 35,1 százalékra nőhet.

A statisztikai hivatal korábbi részletesebb jelentéséből az is kiderült, hogy míg 2019-ben 1000 munkaképes emberre még "csak" 317 nyugdíjas jutott, 2062-re 536 nyugdíjast kellhet majd eltartania ugyanennyi embernek. Ez 53,6 százalékos eltartottsági rátát jelentene.

Az elemzés szerint a népesség tartós és folyamatos fogyása önmagában is nyugtalanító jelenség, mindez viszont a népesség öregedésével párhuzamosan zajlik, ami a korösszetétel torzulásával jár együtt. Ez pedig azt jelenti, hogy a gyermekek, felnőttek és nyugdíjasok aránya kedvezőtlenül változik. Bár az alapvetően nyilván pozitív, hogy egyre többen érik el az időskort, a társadalombiztosítási rendszert a nyugdíjasok rohamosan növekvő száma durván meg fogja terhelni. Az állami nyugdíjrendszeren pedig már most is látszik, hogy jelenlegi formájában nem marad a végtelenségig fenntartható és egyre kétségesebb, hogy a jelenleg aktív korosztály nagyobbik részének időskorát megfelelően tudja majd biztosítani. Hazánk tehát - az európai jóléti államok túlnyomó többségéhez hasonlóan - egy nyugdíjkatasztrófa felé robog.

Kockázatos csak az államra bízni jövőnket

Ráadásul nem csupán az öregedő korfa jelent problémát. A nyugdíjfolyósítások sérülékenységének másik forrása az úgynevezett felosztó-kirovó rendszer. Ennek lényege ugyanis az, hogy a mindenkori befizetések teremtik meg a mindenkori kifizetések fedezetét, azaz az aktív korúak a jelenlegi nyugdíjasok ellátását finanszírozzák és nem a sajátjukat. Tehát az egész rendszer stabilitását a dolgozók és az eltartottak ideális aránya adja, amitől pedig évről-évre távolodunk.

A rendszer joggal nevezhető elavultnak, ugyanis kidolgozásakor nem igen számoltak olyan változókkal, mint a várható átlagéletkor emelkedése, ami hazánkban a KSH 2021-re vonatkozó számai szerint a férfiak esetében 70,69, míg a nőkében 77,52 év volt. Viszonyításképpen csupán 10 évvel korábban a férfiak még átlag 68,15, a nők pedig 76,46 évvel számolhattak. Ezek bár nem drasztikus, de örvendetes változások, a jelenlegi aktív keresők állami nyugdíjra vonatkozó kilátásait azonban tovább rontják.

A felosztó-kirovó rendszer egy másik nagy gyengesége, hogy az állam a pénzeket nem forgatja meg, nem fekteti be, így az nem gyarapodik. Hiába képes tehát a rendszer jelenleg az eltartottak nyugdíját, csakis az az összeg áll rendelkezésre a kifizetésekhez, ami az adózóktól nyersen befolyt.

A várható élettartam növekedése és a nyugdíjra fordított pénzekkel való merev gazdálkodás mellett a társadalom elöregedése is gyengíti a rendszert. A KSH 2022-es adatai szerint közel két és félmillió ember, azaz a teljes népesség 25,4 százaléka részesült nyugellátásban.

A következő évtizedre becsült számok pedig, az öregedő korfa miatt még ennél is aggasztóbbak. Az aktív korúak és a 65 év felettiek, hosszú évek óta 26 százalék körüli aránya ugyanis az Eurostat becslései szerint 2050-re meghaladhatja az 50, egyes, elöregedő megyékben pedig a 65 százalékot is. A jelenlegi, az aktív korúak nyugdíjasokkal szembeni erős túlsúlyára apelláló rendszer fenntartahatóságát tehát addigra ez is megkérdőjelezhetővé teszi.

Az öngondoskodás lehet a kulcs?

Az utóbbi néhány évben hazánkban is előtérbe került az időskori öngondoskodás kérdésköre. Egyre többen és többen ismerik fel, hogy nyugdíjaskorukban sem feltétlenül érdemes kizárólag az államra bízniuk megélhetésüket.Sokan látják ugyanis úgy, hogy a jelenleg még úgy ahogy működő ellátórendszer sem a jólétet, csupán az alapvető jólétet teremti meg a nyugdíjasoknak. Jelen állás szerint egy átlagos, bérből és fizetésből élő ember kezdő nyugdíja mindössze 55-60 százalékát teszi ki a nyugdíjba vonulás előtti fizetésének. Az átlag feletti bérrel rendelkezőknél pedig ez az arány még rosszabb.Tehát még ha a jelenleg aktív korúak, ha számíthatnak is nyugdíjra, megszokott életszínvonaluk fenntartását és egy aktív és egészséges nyugdíjaskort kizárólag állami forrásból csak kevesen tudnak majd finanszírozni. A legtöbbeknek pedig ez alapvető elvárása és a minél fiatalabb dolgozókra ez egyre inkább igaz. Nem csoda, hogy egyre többen el is kezdenek tenni biztonságos időskoruk megteremtéséért.

A nyugdíjcélű megtakarítások népszerűségének növekedése számszerűsítve is hatalmas. Ahogy tavaly megírtuk, a Prémium Önkéntes Nyugdíjpénztárnál 2021-re az  50-64 éveseknél már 31 százalékra emelkedett a nyugdíjcélú megtakarítással rendelkezők aránya. A nyugdíjkorhatár közeledtével tehát egyre többen ismerik fel, az állami juttatás nem biztos, hogy elegendő lesz az aktív évek alatt megszokott életszínvonal fenntartásához és egyre fontosabbá válnak a megtakarítások.  A Pénzcentrum most kíváncsi volt, hogy az idei évben hogy alakultak a magyarok nyugdíjmegtakarítási szokásai.

Töretlenül nő a nyugdíjmegtakarítások népszerűsége

A nyugdíjbiztosítások esetében az UniCredit Bank tapasztalatai szerint 2020-ban, a koronavírus-járvány megjelenését követően, ugyan az új szerződések száma csökkent, a vállalt havi befizetések összege azonban emelkedett. 2022-ben pedig már azt látják, hogy az infláció jelentős növekedésével párhuzamosan az új szerződésekben vállalt havi befizetés összege lett alacsonyabb. A már meglévő nyugdíjbiztosítási szerződéseknél azonban nincs változás: sem a vállalt havi befizetés csökkentése, sem a szerződés visszavásárlása nem fordul elő gyakrabban ügyfeleik körében, mint korábban.

A megtakarításokra általában érvényes az idén, hogy az infláció emelkedésével együtt nőtt az igény a magasabb hozampotenciállal bíró eszközökre - tették hozzá.

A K&H Biztosító által nyilvántartott élő nyugdíjbiztosítási szerződések állománya eközben  az idei év első hét hónapjában mintegy 10 százalékkal növekedett. A biztosítónál is tapasztalták, hogy a fiatalabb generáció egyre tudatosabban tervezi pénzügyeit, ami a nyugdíjbiztosításoknál is látszik. Tapasztalataik azt mutatják, hogy az elmúlt néhány évben folyamatosan nő a 35 év alatti belépők aránya. Ez a generáció felismerte, hogy minél hamarabb kezdi el a nyugdíj-előtakarékosságot, annál nagyobb anyagi biztonságot teremthet magának nyugdíjas éveire. 

• Az MKB Nyugdíjpénztár önkéntes ágánál 2022. első félévének végén a 73.811 fős taglétszám és 131,4 milliárd forintot meghaladó vagyonnal gazdálkodtak
• Az OTP Nyugdíjpénztár 2022. június végére több, mint 254 ezer taggal rendelkezett. . Az OTP Banknál emellett 2022. június végén több mint 29 ezer db NYESZ számlát tartottak az ügyfelek
• A Budapest Önkéntes Nyugdíjpénztárnál pedig megközelítőleg 21.000 magánszemély rendelkezik pénztártagsággal

A nyugdíjcélú öngondoskodási megoldásokat egyébként az állam is támogatja, méghozzá adókedvezmény formájában. Így éves szinten akár többszázezer forintos adójóváírást kaphatnak az ügyfelek, tovább gyarapítva megtakarításukat. A nyugdíj előtakarékosság esetében az általunk választott konstrukciótól függetlenül a legfontosabb, hogy vágjunk bele időben. Az egész elképzelés alapja ugyanis a tőketeremtés, melynek képlete roppant egyszerű: tőke= befeketétés*eltelt idő.

Ha még legalább egy évtizedünk van a nyugdíjba vonulásig, érdemes egy, vagy akár több ilyen megtakarítási lehetőséggel is élnünk. A legnagyobbat persze akkor nyerhetjük, ha mindhárom, az állam által évi 20 százalékos SZJA visszatérítéssel (legfeljebb 280 000 forintig) támogatott lehetőséggel élünk. A nyugdíjbiztosítások, illetve a nyugdíj-előtakarékossági számlák után kapott állami támogatás az évek során összességében 2-5 millió forintos előnyt is jelenthet az azonos tulajdonságokkal rendelkező, de az állam által nem támogatott megtakarításokhoz képest. Persze az, hogy személy szerint melyik lehetőséggel járunk a legjobban, nagyban függ egyéni helyzetünktől. A Pénzcentrum ezért most sorra vette az egyes lehetőségek legfontosabb tulajdonságait.

Nyugdíjbiztosítás

A nyugdíjbiztosításoknak hazánkban két típusa létezik. Létezik egy hagyományos és egy befektetésekhez kötött formája is. A hagyományos megoldás esetében egyszerűen fizetünk a biztosítónknak egy havi  összeget, amit a biztosítás lejártakor garantált kamattal kaphatunk vissza. Ennek alacsony a kockázata, de hozama is eléggé alacsony.  A befektetésekhez kötött változat esetében nagyobb beleszólásunk van, hogy hogyan forgassák meg a pénzünket, sőt gyakorlatilag mi válogathatunk a különböző alapok között.

A befektetéshez kötött nyugdíjbiztosítás megkötésekor az első lépés, hogy megnyissuk névre szóló, egyéni számlánkat. Erre aztán rendszeres, vagy eseti jelleggel is utalhatjuk megtakarításunkat. A várható hozamunk attól függ, mekkora havi összegű befektetést vállalunk, valamint, hogy mibe fektetjük a megtakarítani kívánt összeget. A nyugdíjbiztosítás egyik nagy előnye éppen az, hogy rengeteg különféle konstrukció elérhető belőle, biztosítónként akár több, mint tíz félét is találhatunk.

Ennek hála a befektetéseink valóban személyre szabhatóak. Így életkorunkat és kockázatvállalási kedvünket is figyelembe véve választhatunk a lehetőségek között, befektetési stratégiánkon pedig akár "menet közben" is választhatunk, így kezdhetünk akár egy nagyobb kockázatú befektetéssel, majd később konszolidálhatjuk azt.

A pénztári befizetések után pedig visszaigényelhetjük azok 20 százalékát, maximum 130 000 forintos összegig (ehhez havi 54 166 Ft befizetésére van szükségünk). Ezt az összeget minden évben személyi jövedelemadónkból igényelhetjük vissza, annak bevallásakor.

A nyugdíjbiztosításokkal akkor járunk igazán jól, ha nem csak az inflációt állják, hanem hozamot is termelnek. Hátrány viszont, hogy a többi biztosítási formához képest ezek a konstrukciók nagyobb befektetést igényelnek, ráadásul ha idő előtt vesszük ki pénzünket, jó eséllyel mínuszban szállunk ki belőle. A különböző költségek ráadásul gyakran különböző módokon is történnek levonásra, így laikusként ez a befektetés elég átláthatatlan lehet.

A nyugdíjbiztosítás költsége összességében a közepes vagy magas kategóriába sorolható, és igen nagy eltérések vannak a különböző megoldások költségei között. Általánosságban elmondható, hogy ez egy hosszú távú megtakarítási forma, amit 10 évnél rövidebb futamidőre nem igen ajánlott indítani.

Mozgásterünk a befektetéshez kötött nyugdíjbiztosítás esetében - ellentétben a hagyományossal -igen nagy lehet. Például, ha relatíve közel vagyunk a nyugdíjhoz, választhatunk hozam- vagy tőkegarantált alapok közül, melyeknél garantált egy 5-6 százalékos hozam, ha viszont még hátra van 15-20 évünk a nyugdíjig, indíthatunk egy kiegyensúlyozottabb portfóliót, a garantált állampapírok mellett a jövedelmezőbb részvényekbe is fektetve. Ezzel már 8-9%-os éves hozamokat érhetünk el, viszonylag alacsony kockázat mellett.

Fontos, hogy tisztában legyünk azzal, hogy az első 2-3 évben egy ilyen típusú biztosítás nem szüneteltethető, vagy hozzáférhető, így a havi megtakarítási összegünkkel is évekre előre kell tervezni. Előnye viszont, hogy a futamidőt az aktuális nyugdíjkorhatárhoz kötik, így ha azon időközben megemelik, a régi korhatár elérésekor akkor is hozzájutunk pénzünkhöz. A hagyományos ezen túl fizet haláleset, vagy rokkantság esetén is.

Jó döntés lehet:

• Ha viszonylag nagyobb összegű (10 000 forint körüli) befizetésben gondolkodsz
• Ha legalább 10 éved van még a nyugdíjig
• Ha a jobb hozamokért bevállalod a nagyobb összegű befektetést

Önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP)

Az önkéntes nyugdíjpénztár hatalmas előnye annak egyszerűsége, emiatt laikusok is bátran belevághatnak. A befektetési döntéseket ugyanis a pénztárak hozzák meg az ügyfelek helyett. Emellett a befektetés alacsony havidíjjal is is indítható, az állami támogatás pedig ennél is igen magas, akár a 150 000 forintot is elérheti. Költsége mindig az aktuális befizetésből kerül levonásra és általában 2-5 százalék között mozog. Ez átlagosnak mondható, vagyis az alacsony kockázatot is figyelembe véve a megoldás feltételei arányosnak mondhatóak a másik két típusú konstrukcióhoz képest.

A hazai önkéntes nyugdíjpénztárak teljesítményét megvizsgálva az látszik, hogy esetükben jellemzően 6 százalék körüli éves hozammal lehet számolni, ez azonban az állampapírok kamatainak változásaihoz kötött, lévén, hogy a pénztár nagyrészt oda fekteti a megtakarításainkat. Persze a pénztárak esetében is van lehetőség arra, hogy attól függően, milyen messze vagyunk a nyugdíjkorhatártól más és más kockázatú befektetést válasszunk.

Komoly hátrány, hogy a futamidőt nem az aktuális, hanem a mindenkori nyugdíjkorhatárhoz kötik, ami várhatóan emelkedni fog, mire nyugdíjba vonulunk, így nem lehetünk teljesen biztosak abban, hogy mikor juthatunk a pénzünkhöz. A befektetési paletta is korlátozottabb és nincs lehetőség arra, hogy önállóan kezeljük pénzünket.

Jó döntés lehet:

• Ha havi 5-8000 forint körüli befizetésben gondolkodsz
• Ha viszonylag közel vagy a nyugdíjkorhatárhoz
• Ha nem zavar, hogy befektetésed hozama sok esetben függhet a hazai gazdaság versenyképességétől
• Ha nagyobb mennyiségű SZJA-t tervezel visszaigényelni, hiszen ennél a legmagasabb az éves korlát

Nyugdíj előtarékossági számla (NYESZ)

A nyugdíj előtakarékossági számla a leginkább flexibilis konstrukció, mely nagyrészt képes egyesíteni a másik két megoldás előnyeit. Költségei jellemzően alacsonyabbak a nyugdíjbiztosításokénál, emellett pedig a NYESZ rugalmasabb az önkéntes nyugdíjpénztáraknál. A nyugdíj előtakarékossági számla esetén ugyanis szabadon dönthetünk arról, mibe fektetjük megtakarításainkat., az első befektetési eszköz vásárlása ráadásul díjmentes, vagyis nem kell utána jutalékot fizetnünk. Nyugdíj előtakarékossági számlát jelenleg hét magyarországi pénzintézetnél nyithatunk, a költségek pedig nagyjából hasonlóak, érdemes azonban körülnézni viszont a vásárolható értékpapírok típusai között, azokban ugyanis gyakran vannak eltérések.

Mivel ez esetben megtakarítási számláról beszélünk, nincs minimumdíj, akkor és annyi pénzt teszünk bele, amikor és amennyit szeretnénk. Ez nehéz helyzetekben jól tud jönni, viszont épp ez az, ami a legtöbb embert visszatartja a NYESZ-től, ugyanis ha nem teszünk érte aktívan, nem fog gyarapodni a megtakarításunk.

A hozamok saját pénzügyi döntéseinktől függenek és olyan 4-9 százalék között bármekkora összegű hozam reális lehet, sőt ha ügyesen bánunk pénzünkkel ennél nagyobb mértékben is gyarapíthatjuk azt. Ezen felül választhatunk menedzselt alapot is, alacsonyabb, 5-7 százalék körüli maximum hozammal, ha félnénk kockáztatni.

Hátránya, hogy csak a nyugdíjkorhatár elérésnek évében, de legkorábban 3 évvel a számlanyitás után férhetünk pénzünkhöz. Az éves befizetéseinkre egyébként itt is kaphatunk 20 százalék jövedelemadó visszatérítést, de ez esetben legfeljebb 100 ezer forintig.

Jó döntés lehet:

• Ha már rendelkezel egy fix havidíjas megoldással és azt szeretnéd kiegészíteni
• Ha nem szeretnél havidíjas koncepcióban fizetni
• Ha van legalább minimális értékpapír piaci tapasztalatod

Így nyerhetsz nagyot az adó-visszaigényléssel

Fontos tudni, hogy a 20 százalékos visszatérítés jóváírása nem automatikusan történik, arra való igényünket adóbevallásunkban kell jeleznünk a NAV felé. Az összeg pedig közvetlenül a biztosítási, pénztári, vagy megtakarítási számlánkra érkezik, ezért csak nyugdíjunkra vehetjük majd igénybe. Mivel az adóvisszatérítést éves személyi jövedelemadónkból kapjuk, csak akkor juthatunk hozzá, ha bejelentett munkahelyen dolgozunk. A nyugdíjbiztosítások esetén utóbbi viszont nem feltétlenül igaz. Létezik ugyanis egy legális trükk, amivel szinte minden magyar tud élni.

Ha érdekel a nyugdíjmegtakarítások világa, akkor használd a Pénzcentrum Kalkulátorát, hogy megtaláld a számodra legkedvezőbb konstrukciót!

Mint ismertettük, a visszatérítés a különböző típusú nyugdíj előtakarékossági megoldásoknál eltérő összegben van maximalizálva, egy-egy szolgáltatásra pedig hiába fizetünk rendre akkora összeget, aminek 20%-a akár jóval meghaladja a limitet, csak ezt a maximum összeget igényelhetjük vissza adónkból. 

Jó hír azonban, hogyha egyszerre több nyugdíj megtakarítási számlát vezetünk ez a maximalizált összeg már 280 000 Ft. Ez számít a tényleges plafonnak tehát, az ilyen célra visszaigényelhető összegből, amit úgy érhetünk el, ha nyugdíjbiztosításunkra havi 54 200 forintot, önkéntes nyugdíjpénztári számlánkra pedig 62 500 forintot fizetünk.