Koós Anna • 2022. június 15. 19:05
Régóta kongatják a vészharangot a nyugdíjas szervezetek, mennyire elmélyíti a nyugdíjemelés számításának jelenlegi módszere az idősek közötti anyagi különbségeket, eddig hiába. Most azonban a rekordmagas infláció megmutatta, mennyire állják a kisebb nyugdíjak a drágulást valójában. Különösen nehéz helyzetben vannak most az alacsony jövedelműek, valamint a nyugdíjasok Magyarországon, és hónapról hónapra - sőt, hétről hétre - jobban fogy a pénzük, ahogy az árak egyre magasabbra emelkednek. Van kiút az elszegényedésből? Mit lehet tenni az embertelen inflációval szemben?
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legutolsó adatai szerint 2022. májusban a fogyasztói árak átlagosan 10,7 százalékkal emelkedtek egy év alatt, az élelmiszerek ára pedig átlagosan 18,6 százalékkal lett magasabb. (Rekordszinten drágulnak olyan alapvető élelmiszerek, mint a margarin [41,4%], a kenyér [37,5%], a sajt [35,4%], a baromfihús [34,3%], a száraztészta [33,3%], a tejtermékek [30,3%], a tojás [29,9%], vagy a pékáruk [27,3%].) Azonban, ha a nyugdíjasokra vonatkozó drágulást különválasztjuk, a statisztikai hivatal szerint számukra magasabb: 19,2 százalékos volt az élelmiszerdrágulás mértéke. Az alacsony jövedelműekre ható 19,6 százalékos élelmiszerinfláció pedig egy egész százalékponttal magasabb, mint a teljes lakosságra vonatkozó.
A KSH nemcsak azt méri, mennyi volt a lakosság egészére vonatkozó infláció havi, illetve éves szinten, hanem az egyes társadalmi csoportokat külön is vizsgálja. Így az alacsony, közepes, magas jövedelmi kategóriákba tartozó, a nyugdíjasok vagy éppen a 3 vagy több gyermeket nevelő családok által tapasztalt drágulást is nyilvántartja. A járványt megelőzően az volt a jellemző ezekre az adatokra, hogy a nyugdíjasok és alacsonyabb jövedelműek voltak leginkább kitéve az árak emelkedésének.
Az általános fogyasztói árindex általában néhány hónap kivételével egészen 2021 februárjáig a nyugdíjasok számára kedvezőtlenebb volt, majd fordult a kocka: a teljes lakosság által érzékelhető drágulás magasabb lett, mint a nyugdíjasoké. Múlt hónapban kiegyenlítődött az egyes csoportokra ható drágulás, szinte minden réteg azonosan magas, 10,7 százalékos inflációt érzékelhetett.
Ha pedig az élelmiszerek drágulását nézzük, az alacsony jövedelműek számára 2021 júniusától, a nyugdíjasoknak pedig 2022 januárjától kezdett jobban drágulni a bevásárlás, mint a lakosság egészének. A különbség a nyugdíjasok esetében plusz 0,6, az alacsony jövedelműek esetében pedig egy egész százalékpontra nőtt múlt hónapban.
A nyugdíjas és alacsony jövedelmű kategória között pedig bizonyára nem is elhanyagolható az átfedés, hiszen a legfrissebb nyugdíjadatok szerint 164 102 forint volt az öregségi nyugellátás átlagos összege havonta 2022. januárban, és nagyjából 1 millió 165 ezer idős - a közel 2 millióból - az átlag alatti összeget kapja, köztük százezer forint alatt összesen 321 408 fő kap ellátást.
A nyugdíjasok helyzete pedig azért különösen nehéz, mert amíg 18 év feletti lakosság 16,7 százaléka él egyedül 2021-es adatok szerint, addig a 65 felettieknek 35,1 százaléka. Ráadásul az egyedül élő időseknek 77,3 százaléka nő, akiknek jellemzően a nyugdíja is alacsonyabb. Tehát minden harmadik 65 év feletti magyarnak egyedül kell fenntartania a háztartását, pedig ilyen válságok idején az olyan háztartások, ahol élnek aktív keresők is, kevésbé sérülékenyek.
Nem véletlen, hogy Magyarországon nagy mértékben fenyegeti az időseket az elszegényedés és társadalmi kirekesztődés veszélye. Minden ötödik magyarra, pontosabban 1 millió 854 ezer emberre jelent ez veszélyt, és köztük van 367 ezer nyugdíjas korú is. Hiába volt jellemző korábban, hogy a 65 év feletti lakosság kevésbé fenyegetett, a 2020-as fordulatot hozott ebben.
Mit tehetnek a nyugdíjasok a tartósan magas infláció, elszegényedés ellen?
Akiket anyagilag megterhel a jelenlegi rekordmagas infláció, két dolgot tehetnek, hogy elkerüljék az elszegényedést, anyagi csődöt: csökkentik a kiadásaikat és/vagy növelik a bevételeiket. Nyilvánvalóan azért is vannak nehezebb helyzetben az idősek, mint az aktív korúak, mert számukra kevesebb lehetőség adódik a bevételeik növelésére. Ha már nem dolgoznak, akkor nem tudnak az inflációra reagálva fizetésemelést kérni a munkahelyükön, vagy munkahelyet váltani magasabb bér reményében. Másodállást, alkalmi munkát vállalni is ritkábban szoktak.
Pénzforráshoz kell jutni
Viszont a statisztikák azt mutatják, hogy Magyarországon az elmúlt 10 évben egyre nő a 65 év feletti munkavállalók száma és aránya. A 2013-as, 2014-es években volt visszaesés, viszont éves adatok szerint 2015-től nagy léptékű, 10-20 százalékos volt a növekedés minden évben. 2021-re az idősödő korosztály foglalkoztatottsága meghaladta a 99 ezer főt, 2022. első negyedévében pedig már a 105 ezret is. A 65 év feletti munkavállalók között bizonyára sokan vannak, akik elodázzák a nyugdíjba vonulásukat a korhatár betöltése után, de bizonyára olyanok is, akik nyugdíj mellett dolgoznak.
Az, akinek kevés a nyugdíja, viszont még tudna dolgozni, akár csak részmunkaidőben, annak mindeképpen érdemes visszatérnie a munkaerőpiacra. A jelenlegi munkaerőhiányos helyzet kedvez a nyugdíjasok munkavállalásának, egyre több a lehetőségük a számukra megfelelő munka megtalálására.
Ha viszont már nem tudnak visszatérni a munkaerőpiacra, és alkalmi vagy idénymunkát sem tudnak már vállalni, akkor más módot kell találniuk, hogy növeljék a bevételeiket. A pandémia alatt és azóta is rengetegen indították el otthoni vállalkozásaikat, amely nem igényel nagy tőkebefektetést, többnyire valamilyen terméket állít elő. Érdemes ilyenkor abból kiindulni, mihez értünk, mi a hobbink - és hogy mire lenne jelenleg kereslet, hogyan tudjuk megoldani az értékesítést.
A vállalkozólét azonban nem mindenkinek való. Hogyha sem dolgozni, sem vállalkozni nem tud valaki, még mindig kiindulhat abból, amije van: ingatlan, ingóság. A bérbeadásból származó bevétel is jó jövedelemforrás lehet egy nyugdíjasnak, hiszen ezzel van a legkevesebb teendő. Egy nyaralót kiadni biztos bevételt jelenthet, de akár egy garázs, parkolóhely bérbeadása is jó kiegészítés lehet. Ingóságainkat szintén bérbe adhatjuk: autónkat, vagy pl. drága szerszámgépeket, amit más nem feltétlen akarnak megvenni, csak bérelni.
Hogyha egyik út sem járható, akkor bizony meg kell gondolni az eladásból származó bevételek lehetőségét is. Ez a megoldás azért nem szerencsés, mert ha egyszer eladtunk valamit, és az értékét feléltük, újabb eladásra fogunk kényszerülni, és végül ugyanúgy elszegényedünk. Ezért pusztán eladni az értékeket nem jó stratégia. Akkor döntünk jól, hogyha az eladott ingóság, ingatlan értékét jól fektetjük be, hogy az később jövedelmezzen.
JÓL JÖNNE 2,8 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 809 920 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 62 728 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 12,86%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank 62 824 forintos törlesztőt (THM 12,86%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Legjobb példa erre az ingatlaneladás. A legtöbb 65 év feletti magyar rendelkezik valamilyen ingatlanvagyonnal - 2020-ban az egyedül élő időseknek 95 százaléka saját ingatlanban élt; olyan háztartások esetében pedig, ahol ketten élnek, és legalább egyikük már betöltötte a 65. életévét, ez az arány még magasabb. Ez önmagában üdvözlendő tény, viszont a másik oldalról az idősek által birtokolt ingatlanok gyakran túl nagyok és túl drága fenntartásúak ahhoz képest, milyenek a bennük élő idősek életkörülményei.
Magyarán rengeteg kevés nyugdíjból élő idős lehet Magyarországon, aki nehezen veszi meg boltban az alapvető élelmiszereket is, viszont az ingatlan amiben él egy kisebb vagyont ér. Az ingatlanárak drasztikus emelkedése ugyanis rengeteg helyen hozta jó helyzetbe azokat, akik most eladnának. A statisztikák szerint 10-ből 4 magyar idős igényeit meghaladó méretű házban, lakásban élt 2020-ban. Vagyis költözhetne akár kisebbe, amelynek a fenntartása is olcsóbb, ráadásul az árkülönbözetet félre tudná tenni, befektetni. Az ingatlancsere tehát egy jó megoldás azoknak az időseknek, akik olyan helyen élnek, ahol nagy a kereslet a lakásokra, és kisebben is elélnének.
El lehet adni továbbá olyan ingóságokat, amelyek kihasználatlanok, és az értük kapott pénzt olyasmibe fektetni, ami bevételt termel, például bármibe, amit bérbe lehet adni, a fenti példa szerint. Hogy ki mitől tudna megválni, milyen értékben, mind nagyon személyfüggő, ezért konkrétumok helyett azt javasolnánk, hogy alaposan gondolja végig a helyzetét, akit most anyagilag szorongat az infláció. Minden felsorolt lehetőségen menjen végig, és próbálja a maga élethelyzetére alkalmazni azokat.
Ha pedig minden kötél szakad, még mindig lehet segítséget kérni. Anyagi segítséget tud nyújtani általában a család, csak kérni kell, ami sokszor nehéz. A családon kívül pedig az önkormányzatok is gondoskodnak a szociálisan rászorulókról, idősekről. Érdemes érdeklődni a lehetőségekről helyi szinten.
Összehúzni a nadrágszíjat
Amikor valakinek anyagi gondja van, a bevételek növelésén túl a másik megoldás a kiadások csökkentése lehet. Sokak szerint, főleg az idősek vélhetik így, lehetetlenség lefaragni a kiadásokból. Mindig lekapcsolják a villany, spórolnak a gázzal, csak a legszükségesebbeket veszik meg, alig költenek, így is kevés a nyugdíj. Nem vitatjuk, hogy ilyen helyzet is nagy számban előfordul. Azonban sokszor azért érezheti úgy az ember, hogy nem tud már hol spórolni, mert nincs tisztában az összes lehetőséggel, ahol költséget tudna lefaragni.
A ház-, lakásfenntartás költségein például szinte mindig lehet spórolni. Nemcsak azzal, hogy mindig lekapcsoljuk a villanyt, elzárjuk a csapot. Ha van például lakásbiztosításunk, akkor lehet, hogy egy elavult konstrukcióról van szó, és rég érdemes lett volna átkötni egy kedvezőbb csomagra. Ha van tévéelőfizetés, azzal feltehetően ugyanez a helyzet. A vezetékes telefon az új előfizetésekhez szinte ingyen jár, a régi szerződésekhez viszont korántsem. Tehát érdemes az összes aprócska kiadást sorra venni, minden rezsiköltséget, minden előfizetést.
Aki társasházban él, tudja például mire fizeti ki a közösköltséget? Esetleg meg lehet kérdezni a legközelebbi közgyűlésen, min spórolhatna maga a társasház.
A lakhatáson kívül a másik elengedhetetlen szükséglet az élelmiszervásárlás. Épp ez az a terület, ahol hirtelen az egekbe szökhetett sok idős kiadása. Azzal kapcsolatban, hogy a boltban hogyan spórolhatunk, rendszeresen adunk tippeket, viszont valószínűleg sokan már így is minimalizálták ezeket a költségeket.
Ezért érdemes megnézni, mi az, amire még sokat költünk. Az idősek esetében felmerülhet a havi gyógyszerkiadás és egyéb egészségügyi költségek csökkentése is. Mivel a gyógyszer sokak számára éppen olyan alapvető rendszeres kiadás, mint a zsemle, fel sem merül, hogy azon lehetne spórolni. Pedig hogyha egyszer túl sok a kiadásunk, megéri rákérdezni vagy a patikában, vagy a kezelőorvosnál, nincs-e olyan terápia, ami olcsóbb. Hiszen lehet, hogy az adott gyógyszer évekkel korábban írták fel, és már azóta kijött egy generikus készítmény, amelyet jóval olcsóbban megkaphatnánk, ugyanolyan hatásos, csak más néven fut, más gyártja.
Azt pedig mindenki maga tudja, mi az, amire még költ. Mindenképpen érdemes, ha valaki tényleg spórolni akar, költségvetést készíteni, és pontosan feljegyezni, mennyi megy el egy hónapban, milyen költésekre. Egy ilyen pontos bevétel és kiadás mérleggel könnyebben meglátható, hogy hol lehetne még javítani a helyzeten.
Sajnos az elemzők szerint érdemes a tartósan magasak árakra berendezkedni, és a gyors mérséklődésre kár is számítani. A júliusi nyugdíjemelés nyújthat némi segítséget, a visszamenőleges nyugdíjkorrekció pedig mentőövet az időseknek, viszont a jelenlegi drágulás azt vetíti előre, hogy még így is kevesebb lesz a nyugdíjak vásárlóereje év végére, elinflálódik az ellátásuk. Ezért is érdemes előre gondolkodni, hogy hogyan akadályozhatnák meg saját elszegényedésüket, ha már most szűkös anyagi helyzetben vannak.