Pénzcentrum • 2022. április 25. 14:33
Az előrejelzések szerint az Európai Unió 80 év feletti lakossága 2080-ra több, mint kétszeresére nő majd 2017-hez képest, a tagországok nyugdíjrendszerei viszont egyelőre nem képesek lépést tartani ezzel. Ennek ellenére az Insurance Europe 10 országban végzett felmérése alapján az európai felnőtt lakosság 43 százalékának nincs önálló nyugdíj-megtakarítása, 62 százalékukat azonban érdekelnék a nyugdíjkiegészítés lehetőségei. Egy a különböző generációk jövőtudatosságát és öngondoskodási szokásait vizsgáló februári, nem reprezentatív kutatás szerint hazánkban többen fektetnek nyugdíjalapokba, mint bankbetétbe, és a magyarok több, mint fele optimista azzal kapcsolatban, hogy a nyugdíjkorhatárt elérve örökre befejezze a munkát.
Az online felmérés rávilágított, hogy a megkérdezettek 51 százalékának generációtól függetlenül a járványhelyzetet megelőzően is prioritás volt és maradt is az önmagukról és a szeretteikről való gondoskodás. Sőt, a válaszadók mindegyikében felvetődött már a kérdés, hogy mi történne, ha a szerettei anyagi támogatásra szorulnának, de ők nem tudnának segíteni.
A legjobban a baby boomerekre volt hatással a COVID és az azt kísérő gazdasági visszaesés, 50 százalékuk emiatt szánta el magát gyakorlati lépésekre az ön- és családgondoskodás terén amellett, hogy korábban is tudatosan kezelték a pénzügyeiket. Ezzel szemben a 26–41 évesekből álló Y generáció körében a legnagyobb azok aránya (14 százalék), akik addig szeretnék használni a pénzüket, amíg élni is tudnak vele, ezért a korábbi életvitelükhöz hasonlóan inkább a minél tartalmasabb életre koncentrálnak.
A legtöbben szerencsésen átvészelték a pandémiát anyagi szempontól: a kutatásban résztvevők 87 százalékának ebben a kihívásokkal teli időszakban sem kellett hozzányúlnia a lekötött befektetéseihez, pénzügyi alapjaihoz vagy biztosításaihoz. Kivételt képeztek ez alól viszont a fiatalabb generációk tagjai: az Y-osok 19 százaléka és a Z-sek 29 százaléka. Az ő esetükben a befektetések felhasználásával kapcsolatos kép vegyes: az Y korosztály 13 százaléka hatalmas segítségként élte meg ezeket a tartalékokat és amint lehet, újra szerződik, a pénzügyi befektetéseiket felszámoló Z-sek állításuk szerint viszont kivétel nélkül rosszul jártak.
A Z-korosztályt tekintve ez érthető is, hiszen a hosszabb távú befektetésekben lévő pénzügyi eszközök rövid távon kockázatosabbak, hosszabb távon tudnak várhatóan magasabb hozamot elérni. Ha a fiatalok ezt a kockázatot szeretnék mérsékelni, akkor célszerű a nyugdíjbefektetéseiket úgy diverzifikálni, hogy rövidebb és hosszabb távra is nyitnak megtakarításokat
– tanácsolják az Allianz Hungária szakértői, a biztosító nyugdíjbiztosításain dolgozó termékmenedzserek.
Elsősorban magunkról szeretnénk gondoskodni
A felmérésből kiderül, hogy a válaszadók közel fele elsősorban saját magát szeretné pénzügyi biztonságban tudni hosszú távon, de a gyerekek sorsa is hasonlóan fontos (37 százalék). Az 58-76 évesek csak magukat tartják szem előtt, az Y generáció számára viszont a hozzátartozóik anyagi jövője is fontos. Általánosan elmondható azonban, hogy ahogy öregszünk, egyre inkább önmagunk felé tolódik a pénzügyi fókusz. Ezzel párhuzamosan jelentkezik az a trend, hogy a baby boomerek és az X generáció tagjainak többsége szülőként önmagáról szeretne gondoskodni időskorában, a gyermekeik – az Y és Z korosztály képviselői – pedig úgy gondolják, az ő feladatuk gondjukat viselni az idős szülőknek akár anyagilag is. Az idősek tehát ezzel a hozzáállással több forrásra is támaszkodhatnak: önmagukra és a gyermekeikre is.
Többségünk teljesen vissza szeretne vonulni a munkától a nyugdíjkorhatár betöltésével
A nyugdíjba vonulás idejét illetően optimisták a magyarok: az összes megkérdezett 54 százaléka bízik abban, hogy a mindenkori nyugdíjkorhatár betöltésével teljesen abbahagyhatja majd a munkát, 24 százalék pedig azt is reálisnak tartja, hogy már a korhatár előtt pár évvel visszavonuljon a megtakarításainak köszönhetően. A várható aktív évek számát tekintve az összes korosztály közül a baby boomerek a legoptimistábbak, a Z generáció pedig a legpesszimistább.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Többen rendelkeznek nyugdíj-megtakarítással, mint banki lekötött betéttel
Az Allianz vizsgálata szerint a válaszadók mindegyike rendelkezik valamilyen megtakarítással, és a legtöbb korosztály több lábon áll a pénzügyi előtakarékosság terén. Az egyes generációk jellemzően kétféle öngondoskodási konstrukcióval rendelkeznek, de vannak, akiknek négy (X-sek 6 százaléka), öt (Z-sek 14 százaléka), vagy akár hatféle (Y-osok 3 százaléka) befektetésük is van. Ezek mellett pedig sokan további megtakarítási eszközökkel is terveznek a jövőben – a résztvevők 64 százaléka legalább eggyel, 20 százalékuk pedig kettővel.
A jelenlegi trendeket nézve a kérdőív kitöltői a banki lekötött betétekkel szemben előnyben részesítik az önálló nyugdíj-megtakarítási formákat – például a nyugdíjbiztosítást, az önkéntes nyugdíjpénztárt vagy a nyugdíj-előtakarékossági számlát –, amelyek átlagosan nagyobb hozammal járnak. Habár a februári kutatás alapján ezek a legnépszerűbb előtakarékossági típusok, az összes megkérdezettnek mégis csak kevesebb, mint a 20 százaléka rendelkezik ezekkel, ám előremutató, hogy ugyanekkora arányban terveznek ilyen típusú megtakarítást kötni a későbbiekben.
Hasonló a helyzet az előtakarékosság időben való megkezdése szempontjából leginkább érintett Y generáció esetében. A 26–41 éves korosztály képviselőinek csupán az ötöde rendelkezik valamilyen önálló nyugdíj-megtakarítással annak ellenére, hogy az Allianz egy korábbi kutatásából kiderült: a válaszadók átlagosan 35 évesen kezdik el a nyugdíjcélú öngondoskodást, de 27 éves korban még ideálisabbnak tartanák ezt. Pozitív képet mutat azonban, hogy ennél jóval nagyobb arányban (31 százalék) kötnének szívesen ilyen típusú konstrukciókat a jövőben.
Ingatlanokba fektetve vagy a matrac alatt tartanánk legszívesebben a pénzünket
A jövőbeni öngondoskodási szándékok kapcsán az ingatlanbefektetések szerepelnek az elsőszámú helyen a megkérdezettek körében (23 százalék), ezeket követik a nyugdíjfókuszú eszközök (18 százalék). Az összes korosztály közül a Z generáció emelkedik ki e tekintetben, 71 százalékuk tervezi, hogy ingatlanba fekteti a pénzét a későbbiekben. Ugyanakkor meglepő módon 43 százalékuk otthon tartaná a megtakarításait, pedig számtalan kedvezőbb forma közül választhatnak.
Az egészségi állapot, az életkor és a fizetés hármasa a legbefolyásolóbb faktor
Arra, hogy ön- és családgondoskodásba kezdjünk, többféle tényező ösztönözhet minket. A felmérés összes résztvevőjét figyelembe véve az egészségi állapot (28 százalék), a havi kereset (26 százalék) és a kor (24 százalék) azonos arányban szerepelnek az elsőszámú kritériumok között. Azonban érdekes, hogy a különböző korosztályoknál a tagok korából adódó jellegzetességek alapján (mennyire aktív keresők vagy mennyi ideje) hová helyeződik a hangsúly az életkor és a kereset között. A legidősebbeknél egyöntetűen a kor a fő szempont. Az X generációnál is ez áll az élen 34 százalékkal, de a kereset is fontos e korosztály számára (29 százalék). Az Y generációnál már a fizetés veszi át a vezetést a korral szemben (31 vs. 3 százalék), a legfiatalabbak esetében viszont újra megfordul az arány: számukra a kor a döntő feltétel (43 százalék), a kereset mértéke egyáltalán nem számít. Ám a korhoz hasonlóan meghatározó a Z generáció számára az egészségi állapot is. Ez és az életmód az összes korcsoport közül számukra a legfontosabb.