Pénzcentrum • 2021. december 25. 19:06
Magyarországon nagyon sok idős él nehéz anyagi körülmények között, azonban vannak olyanok is, akik kifejezetten magas (akár sok százezer forintos) állami nyugdíjat kapnak. A Bankmonitor megnézte, mi minden kell ahhoz, hogy valaki „luxusnyugdíjra” számíthasson 65 éves kora után.
Szerencsére átlagembernek is van erre lehetősége a luxusnyugdíjra, de ehhez meg kell tenni a megfelelő lépéseket, és előre gondolkodni. Míg Magyarországon az idősek zöme nehéz anyagi körülmények között él, nem kell, hogy mi is ebbe a rétegbe tartozzunk.
A magyar nyugdíjrendszerben két fő tényezőt vesznek figyelembe az egyéni nyugdíjak megállapítása során. Ezek a szolgálati idő, azaz (némi egyszerűsítéssel élve) a nyugdíjigénylő által „ledolgozott” évek száma; valamint az életpályája során megszerzett nettó átlagkeresete, (szinte) jelenértékre átszámítva. Az induló állami nyugdíj pontos meghatározása úgy történik, hogy az átlagkeresetet megszorozzák egy nyugdíjszorzóval, melynek mértéke az igazolható szolgálati időtől függ. Például 40 évnyi szolgálati időhöz 80 százalékos nyugdíjszorzó tartozik. Azaz 40 évnyi munka után az életpályánk során megszerzett „átlagkeresetünk” 80 százaléka lesz az első havi nyugdíjunk.
Az ábrán látható, hogy a magyarok nagy többsége (kb. 5 emberből 4) legalább 30 évnyi szolgálati időt megszerez, mire nyugdíjba vonul. A férfiak átlagosan 38,2 évnyi, a nők pedig valamivel kevesebb, átlagosan 33,7 évnyi szolgálati idővel mennek nyugdíjba. Becslésünk szerint a férfiak esetében átlagosan kb. 79 százalékos nyugdíjszorzót alkalmaznak, a nőknél ugyanakkor átlagosan csak 73 százalék körülit. Ebből – és a férfiak és nők közötti bérkülönbségből – következik, hogy 2019-ben a férfiak átlagos havi nyugdíja 147 000 Ft volt, míg a nőké csak 128 000 Ft.
Az állami „luxusnyugdíjra” való jogosultság kevesek kiváltsága: egyaránt kell hozzá a hosszú szolgálati idő, valamint a nagyon magas átlagkereset. Éppen ezért feltehetően a legjobban fizetett szakmák dolgozói (informatikusok, bankárok), illetve a vezető beosztású alkalmazottak (menedzserek) érhetik el a legnagyobb eséllyel ezt a célt. Fontos szem előtt tartani, hogy mindössze a nyugdíjasok kb. 3 százaléka kap 300 000 forintnál több havi nyugdíjat.
Az állami rendszerben nagyon hosszú szolgálati idő és nagyon magas átlagkereset nélkül nincs mód arra, hogy valaki sok százezres nyugdíjhoz jusson. Azonban más lehetőségek is léteznek arra, hogy plusz jövedelemforrást építsünk ki idős korunkra: a legkézenfekvőbb ezek közül a nyugdíj-előtakarékosság. Egy nyugdíjmegtakarítás keretein belül havi rendszerességgel lehet pénzt félretenni, és a felhalmozott összegek befektetésre kerülnek. A kamatos kamat hatásának köszönhetően viszonylag kis összegekből is sok millió forintos tőke gyűlhet össze az évtizedek során.
Mennyi tartalékra van szükségünk 65 éves korunkra?
Ennek a kérdésnek a megválaszolásához először tudnunk kell, várhatóan hány évig élnek a magyar férfiak és nők 65 éves koruk után. A 2019-es statisztikák szerint a magyar férfiak 72 százaléka, míg a magyar nők 87 százaléka éri meg a 65 éves kort. Ezt követően a férfiak várható élettartama további kb. 15 év, a nőké további kb. 19 év. Azaz reális várakozás, ha úgy véljük, akár 20 évet (240 hónapot) is eltölthetünk majd nyugdíjasként.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Az összegyűjteni kívánt vagyon mértékét ennek fényében kell meghatároznunk. Aki havi 100 000 forint nyugdíjkiegészítést szeretne biztosítani magának a megtakarításából, neki mai értéken 24 millió forintot kell ehhez összegyűjtenie, feltéve, hogy a megtakarítás később is meg tudja őrizni a reálértékét. Hasonló elven 50 millió forint akár havi 200 000 forint nyugdíjkiegészítésre is elegendő lehet!
Ez az ábra megmutatja, hogy adott életkorban kezdve mennyi pénzt kell félretenni a kitűzött cél eléréséhez. Például 25 millió forint összegyűjtése havonta kb. 29 000 forintos megtakarítást igényel, amennyiben már 30 évesen elkezdjük. Aki viszont csak 40 éves korában kezdi a takarékoskodást, neki már 50 000 forintot kell félretennie ugyanehhez a célhoz!
Hasonlóképpen 50 millió forint összegyűjtése is lehetséges: ehhez 30 éves korban kezdve nagyjából 62 000 forintot kell félretenni minden hónapban. Tíz évvel később kezdve azonban már havi 106 000 forinttal kellene elindítani a megtakarítást! Előnyben vannak tehát a fiatalok, mert minél korábban jut eszükbe megtakarítani, annál kisebb összegekből is megvalósíthatják ugyanazt a célt.
A nyugdíjmegtakarítást nem szabad halogatni, mert minden „tétlen” év elteltével saját magunkat hozzuk egyre nehezebb helyzetbe. A nyugdíjmegtakarítások segítségével ráadásul állami támogatásra is jogosultak leszünk: évente 20 százalékos (legfeljebb 280 000 forintos) adóvisszatérítés jár az önkéntes nyugdíjpénztárak, a nyugdíjbiztosítások, illetve a nyugdíj-előtakarékossági számlák után. Az állami támogatás az évek során összességében 2-5 millió forintos előnyt is jelenthet egy azonos tulajdonságokkal rendelkező, de nem támogatott megtakarításhoz képest.