Pénzcentrum • 2021. december 1. 14:02
Jövőre, 2022. január 1-jétől ismét emelkedik a nyugdíjkorhatár, addig kereken egy hónap maradt hátra. Ez azt jelenti, hogy az 1957-ben születettek már csak a 65. életévük betöltése után vonulhatnak nyugdíjba.
Mint az régóta ismert, 2014 óta évről-évre sávosan emelkedik az öregségi nyugdíjkorhatár. Aki 1952. január 1-je előtt született, annak a nyugdíjbavonuláshoz a betöltött 62. életév volt a feltétel, az 1952-ben születetteknek a 62. életév betöltését követő 183. nap, az 1953-ban születettek számára pedig már a betöltött 63. életév.
Így jutottunk el az utolsó lépcsőig: pontosan egy hónap múlva, azaz 2022. január elsején az 1957-ben vagy az azt követően születettek számára a korhatár 65 évre emelkedik. Az öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, legalább 20 év szolgálati időt szerzett és biztosítással járó jogviszonyban sem belföldön, sem külföldön nem áll.
A magyar nyugdíjkorhatár 2022. január 1-jétől 65 évre emelkedik azok számára, akik 1957-ben vagy később születettek. 2021. második félévben a korhatár aktuális betöltése alapján nem volt (és lesz) nyugdíjmegállapítás, éppen úgy, ahogyan 2020. első félévében sem volt. Viszont fontos tudni, hogy Magyarországon nincs nyugdíjkényszer, így a nyugdíját senki sem köteles igényelni akkor, amikor teljesíti annak feltételeit. Tehát nem kötelező a korhatár betöltése után nyugdíjba is vonulni.
Hogy a későbbiekben emelkedik-e a nyugdíjkorhatár, arra jelenleg nincsenek kormányzati tervek, iránymutatások. Az idei korhatáremeléssel várhatóan 2035-ig fenntartható marad a nyugdíjrendszer. A témára utoljára idén nyáron a Kormányinfo keretében tértek ki. Akkor Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az mondta:
Nem gondolkodunk, nincs ilyen kérdés napirenden.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 19 173 855 forintot 20 éves futamidőre már 6,54 százalékos THM-el, havi 141 413 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCredit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a K&H Banknál 6,64% a THM, míg a CIB Banknál 6,68%; a MagNet Banknál 6,75%, a Raiffeisen Banknál 6,79%, az Erste Banknál pedig 6,89%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Miért emelkedik a nyugdíjkorhatár?
Az öregedő társadalmakban kisebb a születések száma, mint az elhalálozásoké, emiatt a nyugdíjasok aránya évről évre nagyobb lesz a munkaképes fiatalokénál. Annak érdekében, hogy hogy az idősek eltartása biztosított legyen, olyan állami intézkedések bevezetése szükséges, mint a nyugdíjkorhatár emelése. A nyugdíjkorhatár fokozatos emelése mellett Magyarországon több jelentős nyugdíjkedvezmény is megszűnt az elmúlt évtizedben, mint például az előrehozott nyugdíj. Így jelenleg az öregségi nyugdíj csak az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése után igényelhető.
Ki jogosult az öregségi nyugdíjra?
- Aki betöltötte a rá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt.
- Aki letöltötte a minimum 20 évnyi szolgálati időt.
- Aki a nyugdíjba vonulásának napjától nem áll munkaviszonyban.
Ki jogosult az öregségi résznyugdíjra?
- Aki betöltötte a rá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt.
- Aki letöltött 15 évnyi szolgálati időt.
Mi a nyugdíjszámítás alapja?
Magyarországon a nyugdíjszámítás egy felosztó-kivonó rendszer alapján történik, amelynek a lényege, hogy a nyugdíjkorhatárt betöltött embereket a munkaképes korú kereső réteg tartja el a bruttó keresetükből egységesen levont járulékok alapján. A járulékok egy közös „kalapba” mennek, amit a törvény által előírt nyugdíjszámítás során visszaosztanak a magyar nyugdíjasoknak.
A nyugdíjszámítás alapja egyrészt a szolgálati idő – az a kötelező minimum idő, életévekben kifejezve, amelyet munkával és adózással kell töltenünk -, illetve a havi nettó életpálya átlagkereset - utóbbi tényezővel kapcsolatban gyakran homályosak a fogalmaink. Az életpálya átlagkereset nem azonos azzal az összeggel, amit dolgozó éveink során havi átlagkeresetnek hívunk – vagyis a nyugdíjunk nem az utolsó 1-10 évnyi átlagkeresetünk alapján kerül kiszámításra. A nyugdíjszámítás 2021 évi alapja szerint az életpálya átlagkereslet az 1988 és 2021 közti, összesen 33 évet veszi figyelembe, az ekkor kapott havi nettó fizetések átlaga számít.