Népszava • 2021. július 5. 08:31
Éppen tíz éve annak, hogy megszületett a jelenleg is érvényben lévő törvény az inflációkövető nyugdíjemelésről. A döntéshozók a nyugdíjasok életszínvonalának megőrzésével indokolták a nyugdíjrendszer teljes átalakítását, ám az elmúlt évtized bebizonyította, a nyugdíjemelés ezen módja a legjobb esetben is csak befagyasztotta a 2010-es szintet. Azok pedig, akik átlag alatti járandóságra voltak jogosultak, folyamatosan azzal szembesültek, hogy a nyugdíjuk egyre értéketelenebb.
"Az átlag alatti ellátásban részesülő idősek nagyjából kétharmada vesztese az elmúlt tíz évnek" – mondta Stikel János, a Nyugdíjasok Szervezeteinek Somogy Megyei Szövetsége elnöke a Népszavának, aki szervezetével a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatait felhasználó szakmai anyagban mutatta be, hogy 2011 óta hogyan alakult a nyugdíjasok és járandóságuk helyzete.
Noha a kormány folyamatosan azt állítja, hogy a nyugdíjak reálértéke változatlan maradt, a számok azt bizonyítják, csak az átlagnyugdíj feletti ellátást kapók járnak jobban a mostani rendszerrel, a nagy többség viszont nem
– mondta Stikel János. A szakmai anyagból kiderült, 2019-ig 20 százalékos infláció mellett 30,1 százalékkal emelkedtek a nyugdíjak, köszönhetően a 2013-16. közötti időszaknak, amikor a negatív vagy alig nulla feletti inflációt meghaladóan nőtt az idősek járandósága, vagyis elvileg igaza lenne a kormánynak. Csakhogy a számok megmutatják, hogy
az infláció másfélszeresét jelentő növekedés igazi nyertesei az átlag feletti ellátásban részesülők, s minél kevesebbet kap valaki az átlagnyugdíjnál, annál nagyobb a vesztesége.
Vagyis az elmúlt tíz éven jelentősen kinyílt az olló: éppen a legrászorultabbakat érintette legrosszabbul az inflációkövető nyugdíjrendszer bevezetése."Ők szép folyamatosan elszegényedtek" – jegyezte meg Stikel János.
Az inflációba ugyanis rengeteg olyan dolgot beleszámolnak, ami nem érinti az időseket, az élelmiszerek, a gyógyszerek ára viszont bőven inflációt meghaladóan emelkedett
– mondta, és hozzátette: a számítások bizonyítják, hogy a mostani százalékos emeléselek csak elfedik a nyugdíjrendszer ellentmondásait, és ezen nem változtatnak azok az egyéb, nyugdíjasokat érintő juttatások (pl. nyugdíjprémium), amelyek nem befolyásolták az átlag alatti nyugdíjjal rendelkezők életszínvonalát. A nyugdíjprémium is az átlag alatti nyugdíjak esetében volt a legalacsonyabb.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
"Szerintünk az inflációs számítást meghagyva, az átlagnyugdíjra kiszámolt forintosított összeggel kellene mindenkinek emelni a nyugdíját, mert így meg lehetne akadályozni, de legalábbis le lehetne lassítani az átlag alatti nyugdíjak folyamatos reálérték-vesztését, s az érintettek teljes elszegényedését" – folytatta Stikel János. Mivel szövetségük kétpilléres rendszerben gondolkodik, ehhez jönne hozzá még az éves béremeléshez valamilyen szinten igazított, százalékos emelés.
A számok nem hazudnak
Az átlagos nyugdíj most 148 450 forint és tavaly majdnem 1,4 millióan kaptak ennél, pontosabban 149 ezer forintnál kisebb ellátást a KSH és a Magyar Államkincstár adatai alapján. Ezt a számot ráadásul annak a nagyjából 36 ezer embernek a havi ellátása emeli meg, aki 350 ezer forintnál magasabb nyugdíjat kap, miközben a majdnem kétmillió ellátott túlnyomó többsége nem vagy alig tud megélni.
2020-ban 127 ezer forint volt a mediánnyugdíj, idén pedig 132 780 forint, aminél ugyanannyian kaptak kevesebbet, mint ahányan többet. A Nyugdíjasok Szervezeteinek Somogy Megyei Szövetsége számításait konkrét esetekre lefordítva: a 2011-es 96 488 forintos átlagnyugdíj 2020-ra 127 666 forintra nőtt, a változás tehát 31 178 forint. Ennél jobban jártak, akiknek az átlagnál magasabb nyugdíjat folyósítottak tíz éve, hiszen az akkori 110 ezres nyugdíj 31 350 forinttal, a 120 ezres 34 200-zal, a 130 ezres 37 070-nel nőtt. Ezzel szemben, aki 90 ezerről indult, annak csak 25 650-nel, a 80 ezres 22 800-zal, a 70 ezres 20 950-nel, míg a 60 ezres járandóságról startoló mindössze 17 100 forinttal kapott magasabb nyugdíjat az évtized végére.
Vagyis míg szerencsésebb, 130 ezres indulónyugdíjjal rendelkező társaik közel 19 százalékkal nagyobb összeghez jutottak az átlagnyugdíjnál, addig a 60 ezres indulónyugdíj 46 százalékkal kevesebbel emelkedett, mint az átlagnyugdíj. Nem beszélve azokról, akiknek például 200 ezres nyugdíjról indulva 57 439 ezerrel nőtt a járandóságuk, ami több mint háromszorosa egy 60 ezresnek.