Pénzcentrum • 2021. május 12. 11:01
Bár ott még nem tartunk, hogy a járvány okozta válság hiperinflációt okozna, viszont amíg márciusban még 3,7 százalék volt az áremelkedés üteme, áprilisra ez 5,1 százalékra nőtt. Elemzők szerint az elszabaduló árak lesznek jellemzőek még májusra is, és csak nyárra konszolidálik a drágulás. A járvány előtt nosztalgikus panaszkodásként hatott csupán, mennyivel többet ért a nyugdíj - vagy a fizetés - valamikor, több mint egy év után ez a mindennapokban is érezhető, ilyen árképzés mellett. A Pénzcentrum - ahogy minden hónapban, most is - tíz alapvető élelmiszer átlagárán keresztül mutatja be, hogy mennyi zsemlére, tejre, tojásra, húsra futotta régebben az átlagos nyugdíjösszegekből és mennyire futja most. Mennyivel rövidítette meg valójában a járvány az idős magyarokat? Mutatjuk.
A koronavírusnak tavaly márciusi betörésével az országba szinte rögtön megmutatkoztak a gazdasági hatásai is: rengetegen veszítették el munkájukat, kényszerültek fizetésnélküli szabadságra menni, és hamarosan az élelmiszerárak az egekbe szöktek. Ezt mindenki tapasztalta, azonban azóta már több mint egy év is eltelt, és azt látjuk: nem tudtak visszazökkenni az élelmiszerárak a járvány előtti mederbe.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb, 2021. áprilisi átlagárakat mutató statisztikái szerint a fogyasztói árak átlagosan 5,1 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbi áraknál – ez 1,4 százalékponttal több, mint márciusban, és kereken 2-vel több, mint februárban. Hiába stagnált az éves infláció már november óta 2,7 százalékon, tél végén ismét emelkedés kezdődött. Ilyen magas inflációs adat nem volt még azokban a hónapokban sem tavaly, amelyekre a járvány rányomta a bélyegét.
Elemzői vélemények szerint az ilyen nagy mértékű éves drágulást elsősorban az üzemanyagárak egy évvel ezelőtti alacsony bázisa, és az azóta bekövetkezett árrobbanása, valamint a dohánytermékek jövedéki adóemelése okozhatta. A Takarékbank elemzője szerint májusban még 5% közelében maradhat az infláció, azonban a nyári hónapokban visszaesik. Az Erste kommentárja szerint az inflációs tendenciákba a gazdaság éppen zajló újranyitása hozhatja a következő jelentősebb bizonytalanságot.
Az egyes területeken esetlegesen kialakuló kereslet-kínálati feszültségek vélhetően magasabb árakban csapódnak le, nagy kérdés, hogy ez átmenetinek vagy tartósnak bizonyul majd
- írták közleményükben. A Portfolio által megkérdezett elemzők 4,9-es inflációra számítottak. A Magyar Nemzeti Bank a tavaszi inflációt átmenetinek tartja, viszont a szakértői kommentárok szerint tartósan erős drágulási ütem is következhet.
Az élelmiszerek inflációja tovább csökkent
Az élelmiszerek ára egy év alatt - az általános fogyasztói árakon belül mindössze - 2,4 százalékkal emelkedett áprilisban, ez pedig illeszkedik az eddigi csökkenő tendenciába. Márciusban ugyanis még 2,7 százalék volt a drágulás mértéke. Csakhogy nem szabadról megfeledkezni arról sem, hogy egy éve nagyon megugrott az élelmiszerek ára ebben a hónapban. (Egy évvel korábban 8,7 százalék volt az éves élelmiszerár drágulás!)
A 2,4 százalékos átlagos áremelkedés ellenére áprilisban az étolaj ára 22,8 százalékkal, a rizsé 7,7, a margariné 7,5, a liszté 7,4, a száraztésztáé 6,8 százalékkal nőtt. A friss gyümölcsök éves áremelkedése 6,5 százalék volt, ami a márciusi 12,3 százalékhoz képest jelentős mérséklődés. A sertéshús ára 6,9 százalékkal, a párizsi és kolbász ára 1,6, a sajté 1,2 százalékkal lett kevesebb.
A nyugdíjasok nem panaszkodhatnak?
Az, hogy az élelmiszerek drágulása mennyiben érint egyes társadalmi csoportokat, annak függvénye, hogy jellemzően milyen termékeket vesznek és milyen mennyiségekben. Erről a KSH is vezet statisztikát, amely alapján – általában - a nyugdíjasok és a kis jövedelemből élők számára sokkal nagyobb az érzékelhető árdrágulás mértéke, mint más társadalmi csoportoké. (Viszont nem az utóbbi pár hónapban.)
Ez valószínűleg azzal áll összefüggésben, hogy az elszabaduló élelmiszerárak rájuk nagyobb hatással vannak, mert a bevételeik nagyobb részét költik arányaiban ezekre a termékekre, mint például a jobb anyagi helyzetben lévő rétegek, vagy a három vagy több gyermeket nevelő családok. (Az úgynevezett fogyasztói árindexek alakulásáról részletesen itt írtunk.)
Decemberben a nyugdíjas-infláció 3,8 százalékra emelkedett, miközben az általános áremelkedés mértéke 2,7 volt, tehát a különbség 0,9 százalékpontot tett ki. 2021 januárjában a nyugdíjas fogyasztói árindex 2,9 százalékra mérséklődött, februárban viszont 3,2 százalékra emelkedett (ekkor mindössze 0,1 százalékpont volt a különbség az érzékelt inflációban). Márciusban a különbség az össztársadalom és a nyugdíjasok által érzékelt inflációban viszont a nyugdíjasok javára billen: 3,4 százalék volt. Ez 0,3 százalékponttal alacsonyabb, mint az összes fogyasztóra érvényes. Áprilisban pedig tovább nőtt a különbség: a rendes infláció 5,1, míg a nyugdíjas fogyasztói árindex 4,3 százalék volt.
JÓL JÖNNE 2,8 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 809 920 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 62 728 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 12,86%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank 62 824 forintos törlesztőt (THM 12,86%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Élelmiszereket tekintve is alacsonyabb volt múlt hónapban a tapasztalható drágulás átlagos mértéke a nyugdíjasok számára: 2,2 százalék - ez 0,2 százalékponttal kevesebb mint a társadalom egészére érvényes élelmiszer-drágulás mértéke.
Az alacsony jövedelmű háztartások számára viszont 3,8 százalék volt az infláció márciusban. Ez 0,1 százalékponttal több, mint a mindenkire vonatkozó, és 0,4 százalékponttal több, mint a nyugdíjasokra. Áprilisban pedig ugyancsak 5,1 százalék volt a drágulás mértéke, mint az össztársadalmi szinten mérhető drágulás. Az élelmiszer-infláció pedig 2,2 százalék volt, ahogy a nyugdíjasok esetében. Ezek szerint áprilisban nem a szegényebb rétegekre vagy a nyugdíjasokra jár rá a rúd az áremelkedés szempontjából. Érdemes viszont megnézni pár alapvető élelmiszer árváltozását, és hogy mekkora mennyiséget lehetne belőlük vásárolni egy átlagos nyugdíjból - ezzel közelebb kerülhetünk a válaszhoz: tényleg kevesebbet ér-e a nyugdíj a járvány harmadik hulláma után, mint korábban.
Mennyit ér az átlagnyugdíj élelmiszerre váltva?
Vajon valóban csak nosztalgikus panaszkodás, hogy többet ért a nyugdíj 5-10 éve? Azért, hogy erről számszerűen meg tudjunk bizonyosodni, hónapról hónapra segítségül hívjuk a KSH által számított éves és havi élelmiszer-átlagárakat, illetve az átlagnyugdíjról szóló információkat. A két átlagos számot elosztva egymással egy indexszámot kapunk, amely azt mutatja meg, mennyit ért az adott évi (havi) nyugdíj zsemlében, párizsiben, tejben, sertéshúsban, stb. mérve. Minél magasabb az index, annál többet ért adott termékben a nyugdíj.
Úgy tűnik, zsemlében (aminek már 31 forint az átlagára jelenleg) mérve nem élnek jobban a nyugdíjasok idén sem, mint 2020-ban, annak ellenére, hogy emelkedett a nyugdíj. A tojásindex év eleje óta tartja magát, és úgy fest, még nem érzékelték a nyugdíjasok a tojás drasztikus drágulásának hatását, amelyet szakértők húsvét utánra jósoltak. Ez főként a takarmányárak drasztikus drágulásával van összefüggésben.
Akárcsak a tojás-, a tej- és húsárak is hamarosab az egekbe szökhetnek az előrejelzések szerint, csak idő kérdése. A tejindexben áprilisban viszont ez nem látszik, valamivel több liter tejre is futná a nyugdíjból, mint a megelőző két hónapban. A párizsi szintén tartja magát - némileg magasabb szinten mint 2020 átlaga, viszont a korábbi évek indexeinek nyomába sem ér.
Megtakarítanál a nyugdíjas éveidre? Nézz szét az önkéntes pénztár kalkulátorban!
A burgonyaindex év eleje óta lassú csökkenést mutat, egyre kevesebb krumplira jut a nyugdíjból, viszont ez még nem olyan számottevő, mint a 2020-as (és 2019-es) nagy visszaesés. Az almaárakra tavaly nagyon rájárt a rúd, ez látszik még az idei árakban is, tulajdonképpen tavaly április óta nem ment 400 forint alá a kilós átlagár. A lisztindex 2021 első négy hónapjában hozza a 2020-as átlagos szintet és a cukorindex is tovább stagnál. Ami a húsárakat illeti: a sertéshúsindexen meglátszik, hogy drasztikusan és tartósan csökkenni kezdtek tavaly a sertéshúsárak, több együttes hatás eredményeképpen. A baromfikat illetően nem ilyen tiszta a kép, az viszont előrevetíthető, hogy hamarosan újra elkezdenek visszakapaszkodni az árak.
Az éves összevetésből pedig az látszik, hogy a 2020-as évközbeni emelések, kompenzáció, a 2021-es emelés szinten tudta tartani a nyugdíjakat, ha alapvető élelmiszerekre vetítve megnézzük, mennyit ér a havi ellátás összege. Burgonyában például sokkal többet ért idén áprilisban, mint tavaly a nyugdíj (viszont ez szezonális hatás is lehet). Ami érdekes, hogy a zsemleindex 7,7 százalékkal csökkent, 405-tel kevesebb darab zsemlére futná a 2020-as nyugdíjból, mint a 2021-esből a drágulás mellett:
Felmérést készít a Pénzcentrum!
A Pénzcentrum legújabb felmérésében arra keresi a választ, miért keresik elsősorban a vásárlók a magyar termékeket, milyen elvárásaik vannak a boltokkal szemben, illetve mi motiválhatná őket arra a jövőben, hogy inkább a hazai árukat válasszák. Kérjük, hogy válaszaiddal segítsd te is a munkánkat!