Öregségi nyugdíjkorhatár 2020: mennyi a nyugdíjkorhatár Magyarországon?

Az öregségi nyugdíjkorhatár emelés egy olyan téma, amely évről évre előkerül és állandóan foglalkoztatja a lakosságot. Milyen eltérések vannak a női és a férfi nyugdíjkorhatár betöltésével kapcsolatban, mennyi a nyugdíjkorhatár Magyarország esetében 2020-ban és milyen változásokra számíthatunk a következő években?

Cikkünkben kifejtjük, hogyan jött létre a jelenlegi nyugdíjkorhatár, mennyivel magasabb ez a szám az elmúlt évekhez képest és hány év szolgálati időt kell teljesítenünk a nyugdíjkorhatár betöltése előtt. Azt is megvizsgáljuk, a nők gyermekneveléssel töltött ideje mennyit számít a nyugdíjkorhatár elérésénél, valamint milyen demográfiai mutatók befolyásolják a nyugdíjkorhatár emelés folyamatát.

A nyugdíjkorhatár emelés társadalmi háttere

Sokunkban felmerül a kérdés: miért emelkedik évről évre a nyugdíjkorhatár, miért kell a fiatalabb generációknak hosszabb ideig dolgozniuk, mint elődjeiknek? A nyugdíjazás és a nyugdíjkorhatár változása egy összetett szociális rendszer részei, melynek lényege dióhéjban, hogy a fiatalabb, dolgozó generáció feladata az idősebb, már munkaképtelenné vált réteg eltartása. Egy olyan társadalomban, ahol a dolgozó fiatalok és a nemdolgozó idősek száma nagyjából megegyezik, a rendszer működőképes - de mi a helyzet egy olyan öregedő társadalomban, mint a magyaroké?

Egy öregedő társadalomban sokkal kisebb a születések száma, mint az elhalálozásoké, ennek okozata, hogy a nyugdíjasok aránya évről évre egy kicsit nagyobb lesz a munkaképes fiatalokénál. Annak érdekében, hogy hogy az idősek eltartása biztosított legyen, állami szigorítások bevezetése szükséges: a nyugdíjkorhatár emelés mellett Magyarországon számos más nyugdíjkedvezmény is megszűnt, mint például az előrehozott nyugdíj, így (ha korhatár előtti ellátás kedvezményét figyelmen kívül hagyjuk) öregségi nyugdíj csak az öregségi nyugdíj korhatár betöltésével igényelhető.

Ki jogosult öregségi nyugdíjra?

• Aki letöltötte a minimum 20 évnyi szolgálati időt.

• Aki betöltötte a rá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt.

• Aki a nyugdíjba vonulásának napjától nem áll munkaviszonyban.

Ki jogosult öregségi résznyugdíjra?

• Aki letöltött 15 évnyi szolgálati időt.

• Aki betöltötte a rá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt.

Mennyi a nyugdíjkorhatár 2020 során? Hogyan változik a nyugdíjkorhatár?

A nyugdíjkorhatár elérését a születési év is befolyásolja: csalóka lehet a végeredmény! A társadalombiztosítási öregségi nyugdíjkorhatárról az 1997. évi LXXXI törvény 18. §-a rendelkezik, eszerint az jogosult öregségi nyugdíjra jelenleg, akik:

• 1952. január 1-je előtt születtek, betöltött életévük: 62

• 1952-ben születtek, életévük: 62,5

• 1953-ban születtek, a betöltött életévük: 63

• 1954-ben születtek, életévük: 63,5

• 1955-ben születtek, betöltött életévük: 64

• 1956-ban születtek, életévük: 64,5

• 1957-ben vagy azt követően született, a betöltött 65. életévét.

Vagyis: a nyugdíjkorhatár emelés fokozatos Magyarországon, jelenleg rövid idő alatt 2 évet ugrunk, 63-ról 65-re. A folyamatban jelenleg, 2020-ban 64,5 évnél tartunk.

Férfi és női nyugdíj korhatár

A tévhitekkel ellentétben, habár számos európai országban különbözik a férfi és a női nyugdíjkorhatár, Magyarországon nincs különbség a nemek között, tehát a nyugdíjkorhatár 2020 során is megegyezik, viszont a nők összesen 8 évnyi gyermekneveléssel töltött idejét is jogosultsági időnek tekintjük.

Nyugdíjkorhatár kedvezmények

A nyugdíjkorhatár emelés és szigorítás mellett több kedvezménytípussal is találkozhatunk, nemtől és élethelyzettől függően. Melyek ezek?

• Öregségi nyugdíjra jogosultak életkoruktól függetlenül azok a nők, akik minimum 40 év jogosultsági idővel rendelkeznek. Ezesetben is 32 évet kereső tevékenységgel járó biztosítási (vagy azzal egytekintetű) jogviszonyt kell elérniük.

• Azoknál a nőknél, akik gyermeküket otthon nevelik (otthongondozási díj megállapítása) vagy súlyosan fogyatékos gyermeküket otthon gondozzák (ápolási díj), illetve 1998 január 1. előtt ezzel egy tekintet alá eső szolgálati időt szereztek, 30 évnyi szolgálati időt állapítanak meg.

• Ha a jogosult öt gyermeket nevelt fel, 1 évvel rövidül a szolgálati ideje; öt fölött pedig minden további gyermek után kap egy év kedvezményt.

Mi van, ha nem akarunk nyugdíjba vonulni?

Nem egyedülálló eset, amikor a nyugdíjkorhatár elérésekor valaki még nem szeretne visszavonulni, például, ha valaki nagyon szereti a munkáját és hiányozna az életéből, ha nem dolgozhatna. Ebben az esetben természetesen nem kötelező nyugdíjba vonulni, sőt, nincs olyan végső öregségi nyugdíjkorhatár sem, amikortól törvény tiltja a munkavállalást.

Gondoljuk át alaposan a nyugdíjba vonulást!

Az idősek elsődleges állandó bevételi forrása a nyugdíj, emiatt járjunk el körültekintően e fontos döntés meghozatala előtt, ha közeledünk a nyugdíjkorhatár eléréséhez, főleg, mivel a nyugdíj utáni munkavállalást egyre szigorúbb szabályokhoz kötik. Hogy mikor vonulunk nyugdíjba, tőlünk függ, viszont számoljunk azzal is, hogy ha valaki a nyugdíjkorhatár elérése után vonul nyugdíjba, a következő évtől fog részesülni a nyugdíjemelésben.

Várható a nyugdíjkorhatár emelés folytatódása?

Így, hogy tudjuk, mennyi most a nyugdíjkorhatár, joggal kérdezhetjük, hogy vajon mennyi lesz a jövőben? Nos, a nyugdíjkorhatár emelés és csökkentés mindig az adott társadalom demográfiai adataitól függ. A jelenlegi tendenciákra alapozva a nyugdíjkorhatár további emelkedésére kell számítanunk.