Pénzcentrum • 2020. június 2. 15:02
Ha a nyugdíjkorhatárunk betöltése után még inkább dolgoznánk, és ezért nem igényeljük az öregségi nyugdíjunk folyósítását, akkor a később ténylegesen igénybe vett nyugdíjunk összegét nyugdíjbónusszal növelhetjük, míg a biztonság kedvéért folyósítás nélkül megállapítani kért nyugdíj összegét rögzíthetjük, hogy ennél kisebb összegű ne lehessen a később ténylegesen folyósítani kért nyugdíjunk.
Ha valaki magasabb nyugdíjat szeretne kapni, a legkézenfekvőbb lehetőség, hogy a nyugdíjkorhatára betöltését követően tovább dolgozik anélkül, hogy igényelné a nyugdíját - mondja a Nyugdíjguru. A nyugdíjtörvény szerint az öregségi nyugdíj összege az elismert szolgálati időtől és az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegétől függ, viszont az, aki legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik és a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltése után a nyugdíj megállapítása nélkül legalább 30 naptári napra szolgálati időt szerez, nyugdíjnövelésben részesül.
Például 60 nap plusz szolgálati idő esetén 1%-kal, 90 nap esetén 1,5%-kal, 360 nap (egy év) esetén 6%-kal nő a nyugdíj összege, és így tovább, a növelési lehetőségnek, vagyis a nyugdíjbónusznak nincs felső határa. Az így elért nyugdíjnöveléssel az öregségi nyugdíj ráadásul a megállapítása alapjául szolgáló havi átlagkeresetet is meghaladhatja.
Rögzített nyugdíj
Ha valaki betölti a nyugdíjkorhatárát (és rendelkezik legalább 20 év szolgálati idővel), de bármely okból még nem kívánja igényelni a nyugdíját, viszont szeretné tudni, hogy pontosan milyen nyugdíjra számíthat, kérheti a nyugdíja rögzítését, azaz az öregségi nyugdíja folyósítás nélküli megállapítását. Ha az érintett személy a korhatára betöltésének napján még nem rendelkezne 20 év szolgálati idővel, akkor az annak megszerzését követő naptól kérheti a nyugdíja folyósítás nélküli megállapítását.
Ha a folyósítás nélküli nyugdíjmegállapítást követően tovább dolgozik úgy, hogy legalább 365 naptári napra szolgálati időt szerez, és ez idő alatt nem kéri a nyugdíja folyósítását, a tényleges nyugdíjba menetel idején választhat, hogy a nyugdíjkorhatár betöltésekor rögzített nyugdíjként kiszámított és az évenkénti emelésekkel növelt nyugdíját vagy a tényleges nyugdíjba vonuláskor kiszámított nyugdíját kéri folyósítani.
JÓL JÖNNE 2,8 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 809 920 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 62 728 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 12,86%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank 62 824 forintos törlesztőt (THM 12,86%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
A nyugdíj rögzítésével az érintett személy védelmet szerezhet a jogszabályi változások - köztük a valorizációs szorzókat meghatározó kormányrendeletek - esetleges negatív következményeivel szemben, hiszen biztonságban érezheti magát abban az értelemben, hogy a sűrűn változó nyugdíjszabályok miatt a nyugdíja legalább a nyugdíj rögzítése során meghatározott összegű lesz, ennél kevesebb nem lehet akkor sem, ha a tényleges nyugdíjba vonulás időpontjában számított nyugdíjösszege alacsonyabb lenne a már rögzített összegnél (és időközi emeléseinél).
Nem vonatkozik ez a kedvezmény arra, akinek a részére a korhatár betöltésétől a tényleges nyugdíjba vonulásig eltelt időtartam legalább fele része alatt özvegyi nyugdíjat folyósítottak.