NapiCsárt • 2019. november 12. 14:02
Akárcsak az EU-ban átlagosan, úgy Magyarországon is brutálisan kilőtt az 55-64 éves állampolgárok foglalkoztatási aránya. A bumm nagysága ráadásul megdöbbentő, az idősebb korú magyarok közül ugyanis csaknem dupla annyian végeztek munkát 2018-ban, mint 2003-ban. Erre persze szükség is van, hiszen egyfelől nőtt a nyugdíjkorhatár hazánkban, másfelől a bizonytalan nyugdíjas évek réme bizony munkára kényszeríti az idősödő rétegeket is, hiszen az öregkor pénzügyi biztonság növelésének egyik módja, hogy az ember hosszabb ideig a munka világában marad. A kérdés csak az, meddig lehet ezt bírni?
Az Európai Unióban az 55-64 éves férfiak és nők foglalkoztatási aránya magasabb volt (65 és 52 százalék), mint az átlagos férfi és női foglalkoztatási ráta (60 és 48 százalék) teljes egészében 2018-ban - derült ki egy friss jelentésből. Ez önmagában is megdöbbentő adat, de ha még hozzávesszük azt, hogy 2003-tól 2018-tól mekkora mértékben változott az idős európaiak foglalkoztatási rátája, akkor aztán tényleg lehet hüledezni.
A statisztikákból látszik, hogy 15 év leforgása alatt arányaiban bődületesen megugrott az Európai Unióban az időskori foglalkoztatás. Míg például 2003-ban az 55-64 éves férfiak csupán 49 százaléka dolgozott, addig 2018-ra ez az arány 65 százalékra ugrott. A nők esetében is óriási a bővülés, míg 15 éve csupán a nők 30 százaléka dolgozott, addig tavalyra már több mint a felük, 52 százalékuk.
A magyarok is megszívták
Ahogy a magyar adatokból is látszik, hazánkban is bődületesen megugrott az időskori foglalkoztatási ráta. Ha megnézzük, Magyarországon 2003-ban a férfiak csupán 38 százaléka dolgozott, míg a nőknél ugyanez az arány mindössze 21 százalék volt. Ehhez képest
Ez azt jelenti, hogy nők közül több mint dupla annyian dolgoznak ma a vizsgált korosztályban, mint 15 évvel ezelőtt. De a férfiaknál is majdnem kétszeres a növekedés mértéke. Mindez pedig azt jelenti, hogy átlagosan a magyar 55-64 éves állampolgárok közül
Az óriási növekedés mértéke persze egyáltalán nem véletlen. Átlagosan elmondható például, hogy az általános nyugdíjkorhatár a legtöbb országban, így az EU országaiban, természetesen Magyarországon is növekszik. Minderre többek között hazánkban például azért van szükséges, mert a jelenleg hatályos felosztó-kiróvó rendszer lényege, hogy az állam, mint hatóság a mindenkori aktív állampolgáraira folyamatosan bérjárulék fizetési kötelezettséget ró ki, amely befolyó bérjárulékokból fizeti ki folyamatosan a mindenkori nyugdíjas állampolgárai nyugdíjjáradékát. Ebből kifolyólag könnyen belátható, hogy
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 19 173 855 forintot 20 éves futamidőre már 6,54 százalékos THM-el, havi 141 413 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCredit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a K&H Banknál 6,64% a THM, míg a CIB Banknál 6,68%; a MagNet Banknál 6,75%, a Raiffeisen Banknál 6,79%, az Erste Banknál pedig 6,89%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Éppen ezért van szükséges olyan intézkedésekre, ami minél több ideig munkában tartja a munkaképes lakosság tömegeit. És a 65 év még csak nem is a jéghegy csúcsa, hiszen a Portfolió korábbi elemzése szerint, ahhoz hogy legalább 2015-2050 között viszonylag stabilan fenntartható legyen a rendszer 72 évre kellene emelni a nyugdíjkorhatárt.
Arról nem is beszélve, hogy az állampolgárok önállóan is simán dönthetnek idős korban is a munka világa mellett, hiszen az öregkor pénzügyi biztonság növelésének egyik módja, hogy az ember hosszabb ideig a munka világában marad. Az időskorúak, akik késleltetik a nyugdíjba vonulást, több pénzt keresnek, további nyugdíjjogosultságokat halmoznak fel, és a jövedelmek egy részét megtakaríthatják.