Pénzcentrum • 2019. április 9. 11:31
Korábbi cikkünkben azzal foglalkoztunk, hogy miért méltánytalan a jelenlegi nyugdíjrendszer a nyugdíj előtt állókkal és a már nyugdíjba vonultakkal. Ennek fő oka a nyugdíjszámításban fontos szerepet játszó valorizációs szorzó évenkénti változása, mely az utóbbi időben jelentősen emelkedett. Bár cikkünk fókuszában a nyugdíjszámítás következtében kialakult, nehezen korrigálható egyenlőtlenségek álltak, kitértünk arra is, hogy jobban járhat, aki vár a nyugdíjigénye benyújtásával a következő naptári évig. A kérdést azonban érdemes árnyaltabban is megvizsgálni, hiszen a nyugdíjazás döntését mindenkinek az egyéni élethelyzetének megfelelően kell meghoznia.
Korábbi cikkünk hatására keresett meg minket Dezse Tivadar, okleveles közigazgatási és nyugdíjjogi szakértő, melyben áttekintettük a nyugdíjszámítás menetét, és megviszgáltuk, milyen hatással van a valorizációs szorzó emelkedése a nyugdíjakra. Főként arra a méltánytalanságra kívántunk rávilágítani, hogy jelentős különbséget jelenhet a kezdő nyugdíj megállapítása esetében az a tényező, hogy az elmúlt időszakban - főként 2016-tól - emelkedik az ún. valorizációs szorzó. Ez a szorzó éppen azért felel, hogy az egész életpálya során szerzett nettó átlagkereseteket ne "egy az egyben" vegyük figyelembe a nyugdíjszámítás során, hiszen egy 1988-ból származó jövedelem számszerűen jóval alacsonyabb mint egy jelenlegi nettó kereset, ezért arányosítani. Erre szolgál az említett szorzó.
- írtuk korábban. Ezzel egyetért Dezse Tivadar is, azonban szerinte ha valakinek nem adott év december 31-e vagy következő év január 1-je közül kell választania, hanem több időt vár a nyugdíjazással, már nem lehet egyértelműen azt mondani, hogy minden esetben jobban jár.
- írta a Pénzcentrumnak címzett levelében a nyugdíjjogi szakértő. Dezse Tivadar szerint két fontos tényezőt hagy ki a kalkulációból az, aki késlelteti a nyugdíjazását arra számítva, hogy a valorizációs szorzó emelkedésével majd több nyugdíjra számíthat:
- Rendszerint nem kalkulálunk a fel nem vett nyugdíj összegével: ha például egy átlagos keresetű nyugdíjas korú személy 2016 helyett 2019-ben kérte volna az ellátása megállapítását, az tény, hogy 200 ezer forint helyett 270 ezer forint lenne a nyugdíja. Azonban az eltelt három év alatt nem vett fel 7,2 millió forintot, ebből pedig az következik, hogy a magasabb nyugdíj több, mint 100 hónap, azaz 8,33 év alatt térül meg. Így a példa szerint nyugdíjazott személynek akkor lesz nyeresége a nyugdíjigény késleltetéséből, ha ennél tovább él.
(A várható élettartam pedig függetlenül a nyugdíjazás évétől. Az is előfordulhat, hogy a példaként vett személy 2016 és 2019 között elhalálozik, így pedig nem veszi igénybe egyáltalán az őt megillető nyugellátást.)
- Emellett nem számolunk általában a további jövedelmekkel. Dezse Tivadar két esetet különít el: 1) amikor valaki tovább dolgozik, tudatosan növelve ezzel a nyugdíjszámítás alapját, a szolgálati évei számát, várva a valorizációs szorzó emelkedését, vagy 2) amikor valaki csak vár, és nem dolgozik közben.
Ha valaki nem dolgozik tovább, miközben már kaphatná a nyugdíjat, de keresete sincs, minél tovább vár, annál kevésbé térül meg a késlekedés. Viszont, ha az illető dolgozik, az átlagszámításba bekerülő új jövedelmek módosítják az átlagkeresetét. Ez pedig jelentheti az átlag növekedését, de nem minden esetben. A 2017-2018 során szerzett, járulékalapot képező jövedelem miatt akár kevesebb is lehet a 2019-es átlag a 2016-osnál. A valorizációs szorzó lehet magasabb, de az alap, amivel szorozzuk alacsonyabb, így összességében nem sokat nyer, aki később adja be az igénylést - és ha nem csak az anyagi oldalról közelítjük meg, "elveszíti" a munkával töltött plusz éveket is, amit nyugdíjban tölthetett volna.
Dezse Tivadar ezért arra hívja fel a figyelmet, hogy túlzó leegyszerűsítést azt állítani, hogy mindenki jól jár, aki vár a nyugdíjazásával. Ez inkább azokra vonatkozik, akik egyébként is év végén mennének nyugdíjba, és rövid idővel kitolják azt, hogy már a következő éves valorizációs szorzó szerint kapják a nyugdíjukat. Minden más nyudíjigénylés egyedi eset.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Madár István, a Portfolio vezető elemzője elmondta a Pénzcentrumnak, hogy valóban érdemes lehet körültekintően meghatározni a nyugdíjba vonulás időpontját, hiszen az egyéni élethelyzet és a preferenciák más és más döntésre vezethetnek.
- hívta fel a figyelmet. Ugyanakkor érthető az is, hogy ebben a különleges helyzetben, amely a bérek gyors emelkedésének következtében állt elő az elmúlt években, sokkal többen érezhetik úgy, hogy megéri kivárni egy-egy magasabb valorizációs szorzó megérkezését. Mivel a szorzó változása már 1-3 éven belül is nagyon látványos különbségeket tud okozni az induló nyugdíjakban.
A nyugdíjazás kérdésében tehát legjobb, ha nem csak a valorizációs szorzó emelkedésétől várható "nyereség" miatt döntünk az igény beadásának késleltetése mellett. Ha valaki a későbbi nyugdíjazást választja, figyelembe kell vennie az élethelyzetet is, amelyben van, és hogy számára - nem feltétlenül csak anyagi szempontból, megéri-e kitolni az aktív éveket.