MTI • 2019. február 27. 17:31
Egyre több egyéni vállalkozó választja adóformaként a katát, viszont ennek súlyos következményei lehetnek a későbbi állami nyugdíjuk összegére nézve, amire érdemes időben felkészülniük.
2019-re már 311 ezren választották a kisadózó vállalkozások tételes adóját, vagyis a katát. Az ő számuk a következő években akár meg is duplázódhat a kedvező adózás miatt, ugyanis idéntől kezdve a katás vállalkozóknak évi 12 millió forintos bevételig mindössze havi 50 ezer forint adóterhet, illetve évente egyszer iparűzési adót kell befizetniük, a 27%-os áfa és az egyéb járulékterhek alól viszont mentesülnek.
- hívta fel a figyelmet Sipos Viktória, a Grantis nyugdíjszakértője. Az ötvenezres adó ugyanis bruttó 94.400 forint járulékalapra jogosít fel, ami a minimálbért sem éri el. Negyven évnyi munkaviszony után jelenleg nagyjából 34.000 forint havi nyugdíja lenne egy katás vállalkozónak.
A szakértő szerint ez félmegoldás ugyan, de a katások önként vállalhatják a magasabb adózást a kedvezőbb járulékalapért cserébe. Ez havi 25 ezer forinttal több adót jelent, ami valóban növeli a járulékalapot, viszont negyven év munkaviszony után még mindig csak havi 57.000 forintos nyugdíjra tesz jogosulttá. Ez kevesebb, mint fele a mostani átlagnyugdíjnak.
Amit a katások az adókedvezményen nyernek, annak egy részét érdemes nyugdíjcélú megtakarításba fektetniük. Erre már Magyarországon is három államilag elismert lehetőség van: az önkéntes nyugdíjpénztár, a nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ) és a nyugdíjbiztosítás, melyek segítségével kiegészíthető az alacsony állami nyugdíj.