Portfolio • 2018. szeptember 27. 18:05
Az OBA-hoz és a BEVA-hoz hasonló garanciarendszer felállítását szorgalmazza az MNB az önkéntes nyugdíjpénztárak és az egészség- és önsegélyező pénztárak esetében - hangzott el az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének (ÖPOSZ) csütörtöki konferenciáján. A felügyelet a koncentrálódó szektor felügyeletét is szigorítaná, valamint egy új költségmutatót is bevezetne, ami a termékek transzparenciáját javítaná az ügyfelek számára. Windisch László, az MNB alelnöke emellett kritizálta a pénztárakat, amiért magas az állampapír-kitettségük, holott fontos szerepük lehetne a magyar tőzsdefejlesztésben és vállalatfinanszírozásban is. Végül figyelmeztetett: a várható tagdíjbevétel-csökkenés miatt stabilitási problémák merülhetnek fel egyes pénztáraknál.
A 2,2 millió nyugdíjpénztári, valamint egészség- és önsegélyező pénztári tag alig 47 százaléka fizeti csak rendszeresen a tagdíját - mondta el Windisch László, az MNB alelnöke. Jelenleg a pénztári portfóliók fedezeti tartaléka 1417 milliárd forint összesen. A legnagyobb öt egészségpénztár kezében van a piac 70 százaléka, míg az önkéntes nyugdíjpénztárak esetén a koncentrációs folyamat megállt, de a top5 intézmény még mindig a piac 60 százalékát fed - írja a Portfolio.
2007 óta folyamatosan csökken az intézmények létszáma, az 1-1 intézménynél lévő tagok és a kezelt vagyon mértéke viszont növekszik. Az intézmények növekedése és a koncentráció a felügyeletnek is új szerepkört ad, hiszen újfajta kockázatok jelentek meg. A kihívásra válaszul új pénztári megfigyelési mechanizmusokat indított és tervez indítani az MNB: például több intézmény van, melyet egyedileg értékelnek, szektorspecifikus kockázati étlapot alakítottak ki, 5 éves ciklusokon belül egy-egy témára, kockázatokra fókuszáló operatív célvizsgálatokat kezdtek el tartani, illetve napi szinten monitorozzák a befektetetési portfóliókat - utóbbi jövő januárban indul majd el.
Az MNB egy egységes garanciarendszer felállítását is szorgalmazza, ami az OBA-hoz, BEVA-hoz hasonló biztonságot adna. Elképzelésük szerint a garancialimit más szektorokhoz hasonlóan 30 millió forint lenne tagonként.
A pénztárak hosszú távú reálhozama továbbra is 3 százalék körül mozog, ami összefügg az állampapírok teljesítményével. Nem csoda, hiszen a pénztári portfóliók jelentős része - köze 60 százaléka - állampapírokban van. Más EGT-tagállamokban ez az arány alig 30 százalék. Rengeteg pénzt tartanak egyébként a magyar pénztárak más befektetési alapokban is (a portfóliók közel 30 százaláékát), az EU-s átlag 4 százalék. Az alelnök kiemelte: először negatív a hozam a féléves mérésnél.
Windisch feltette annak kérdését, hogy vajon mennyi hozzáadott értéke van a pénztáraknak, ha ekkora részarányban állampapírokat vásárolnak? Ezt a lakosság is meg tudja tenni, az államkincstáron keresztül díjmentesen.
- mondta az alelnök. Windisch szerint érdemes átgondolni más befektetési eszközök tartását nagyobb arányban az állampapírokon kívül, a pénztárak például részt tudnának venni a tőzsdefejlesztésben is.
Az MNB célja az is, hogy rövid időn belül a pénztárak díjstruktúrákat is átszabja, az NGM segítségével a díjszabást vagyonarányossá alakítanák át, így nem lesz érdekelt a portfóliómenedzser állampapírokat tartani.
- mondta Windisch.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
- tette hozzá. Windisch szerint megvan a szektor lehetősége arra, hogy jobban támogassa a magyar vállalatokat, magyar munkahelyeket. A pénztártagok létszámának csökkenése tavaly megállt, még nem látszik trendforduló, de ez mindenesetre jó jel. Az alelnök szerint a számokban látszik korreláció a pénztárak marketingbüdzséje és a taglétszám alakulása közt.
Ha megnézzük a pénztári tagok korösszetételét, látszik, hogy a 16-35 évesek körében a lefedettség 7 százalékra csökkent, pedig 2002-ben ez az arányszám még 13 százalék volt. Vagyis az idősödő tagokat nem pótolják fiatalabb pénztártagok.
- mondta el Windisch. Az egészségpénztárak esetén 40 százalékra csökkent a tavalyi 50 százalékról a nem fizető tagok aránya, ami jelentős javulást jelent.
A díjterhelési mutatók 0,8 százalék körül stabilizálódtak. Ennek a mérőszámnak a korszerűsítése is hamarosan elkészül, melynek segítségével a pénztári termékek is átláthatóbbá válnak majd.
A szektor 4-4,5 százalékos növekedést tervez a következő évekre, az MNB szerint 8százalék körüli, felzárkózási növekedési pálya várható, melyet az MNB ösztönözni is szeretne. Ennek segítségével fel tudunk zárkózni a régiós megtakarítási számokhoz. Az MNB szerint a legrosszabb forgatókönyv szerint negyedére csökken a munkáltatói befizetés és a tagdíjfizetés nem nő.
Legjobb verzió szerint is 26 százalékos tagdíjcsökkenést látunk majd jövőre - ez két pénztárnál is stabilitási problémákat okoz majd, ha nem látunk költségcsökkenést. Egészségpénztárak esetén ugyanez a szám négy pénztár, de ebből három költségcsökkentéssel sem fog tudni stabilan működni, így újabb beolvadások várhatók.
Az MNB fintechlaborja kiderítette, hogy a digitális megoldások egyelőre nem fenyegetik a pénztárakat, bár a piaci szereplők látnak potenciált a digitalizációban. Földcsuszamlásszerű változásokra a digitalizáció miatt még nem lehet számítani - mondta Windisch. A pénztártagokon kívül a munkáltatók hozzájárulására is szükség van az öngondoskodás hatékonyságának támogatása érdekében- mondta el Kravalik Gábor, az ÖPOSZ elnöke.