Pénzcentrum • 2018. január 31. 05:45
Az utóbbi időszakban egyre több szó esik az öngondoskodás fontosságáról. Valószínűleg az emberek többségének már nem újdonság, hogy az állami nyugdíjrendszer néhány évtized múlva már nem lesz képes tisztes megélhetést nyújtani az akkori nyugdíjasoknak. Elengedhetetlen tehát, hogy mindenki saját magának tegyen félre nyugdíjas éveire. Ezt az állam különböző formákban igyekszik is támogatni. A három nyugdíjcélú megtakarítási forma, az önkéntes nyugdíjpénztár, a nyugdíjbiztosítás és a nyugdíj-előtakarékossági számla közül most az utóbbi főbb tulajdonságait vesszük végig.
A háromféle nyugdíjcélú megtakarítási formában sok a közös pont. Alapvetően mindhárommal arra próbálják ösztönözni a lakosságot, hogy kezdjen el minél előbb félretenni, megtakarítani, hiszen a jelenlegi tendenciák alapján úgy tűnik, hogy nem sok jóra számíthat az, aki néhány évtized múlva megy nyugdíjba.
A jelenlegi felosztó-kirovó rendszer alapján ugyanis a mostani aktív lakosság befizetéseiből fizeti ki az állam a nyugdíjakat, ez az állapot azonban nem lesz fenntartható, ha tovább folytatódik az aktív lakosság számarányának csökkenése. A probléma persze nem új keletű, nem véletlen, hogy az előtakarékosságra ösztönző lehetőségek már hosszú évek óta léteznek.
Mi is ez tulajdonképpen?
A nyugdíj-előtakarékossági számla (röviden nyesz) végső soron egy speciális értékpapírszámla, melyet kifejezetten a nyugdíjcélú megtakarítások kezelésére hozhatunk létre. A számla egyik legvonzóbb tulajdonsága, hogy az ide történő éves befizetéseink után 20 százalék, maximum 100 ezer forintos adóvisszatérítést vehetünk igénybe. (Ez az összeg 130 ezer forint is lehet, ha valaki 2020 előtt megy nyugdíjba.)
Fontos, hogy ezt az összeget a befizetett adónkból írhatják jóvá, tehát ha nem fizetünk elegendő mennyiségű adót, akkor nem biztos, hogy mind a 100 ezer forintot igénybe tudjuk venni. Az adóvisszatérítést a személyi jövedelemadó bevallásakor tudjuk igényelni.
Szabad kezünk van abból a szempontból, hogy mikor és mennyi pénzt fizetünk be a megtakarítási számlára. Tehát nem probléma, ha nem havi szinten teszünk pénzt a számlára, bár a cél nyilván az lenne, hogy a fizetésünk bizonyos százalékát rendszeresen félretegyük.
Ahogy említettük, a nyesz számlák tulajdonképpen speciális értékpapírszámlák. A számlán elhelyezett megtakarításokból állampapírokat, kötvényeket, részvényeket, befektetési jegyeket vásárolhatunk. Előnye a hagyományos értékpapírszámlákkal szemben, hogy a megfelelő feltételek teljesülése esetén a számlán elért hozam után nem kell adóznunk.
Ugyanakkor mindenképpen hátránya a számlának, hogyha idő előtt szeretnénk hozzáférni a rajta található összeghez, azt csak komoly veszteségek árán tehetjük meg. Megtakarításainkhoz csak a számla megnyitását követő tizedik évben - illetve ezt követően - tudunk adómentesen hozzáférni, feltéve, hogy már nyugdíjba vonultunk. Ha ezek a feltételek nem teljesülnek, akkor az elért hozamok adókötelessé válnak, továbbá a korábbi adójóváírásokat is 20 százalékkal növelten kell visszafizetnünk.
Hogy a számlára befizetett pénzünkből mit veszünk már tőlünk függ. Ez persze egyrészt szabadságot ad nekünk, ám éppen itt rejlik a nehézség is: ha valaki nem ismeri a befektetési termékeket, akkor itt nem sok segítségre számíthat. Éppen ezért ezt a nyugdíjcélú megtakarítási formát inkább azoknak szokás ajánlani, akik valamilyen mértékben már ismerik a pénzügyi termékeket. Hiszen a számláról olyan termékeket - például részvényeket - is vásárolhatunk, amelyek nem csak hozamot hozhatnak, hanem adott esetben veszteségesek is lehetnek.
JÓL JÖNNE 2,8 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 809 920 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 62 728 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 12,86%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank 62 824 forintos törlesztőt (THM 12,86%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Költségek
Nyilvánvaló módon nem mindegy, hogy milyen költségekkel kell számolnunk akkor, ha ilyen számlát szeretnénk nyitni. Alapesetben a nyesz-nek relatíve alacsonyak a költségei, a termék esetében számlavezetési és kereskedési díjjal találkozhatunk. Előbbi maximalizálva van, éves szinten a teljes jóváírt éves átlagos állomány maximum 1 százaléka lehet, de minimum 2 000 forint.
Jellemzően ennél nem is szoktak sokkal többet felszámolni, az általunk megkérdezett bankok közül egyedül az OTP-nél magasabb a számlavezetési díj: akciós jelleggel 0,11 százalék, minimum 722 forint negyedévente.
Kereskedési díjak az értékpapírok vásárlásakor és eladásakor keletkezhetnek. Ezek a díjak azonban már termékenként és szolgáltatónként is változnak, de a tranzakció csatornája is (bankfiók, telefon, internet) befolyásolhatja az összeget. Állampapírokat, egyszerűbb befektetési alapokat gyakran díjmentesen vásárolhatunk.
További költséget jelenthet a különböző befektetési termékek kezelési költsége is, ez azonban szintén termékenként változik. Gyakran előfordul, hogy a szerényebb hozamot produkáló termékek kezelési költségei alacsonyabbak, míg jobban teljesítő társaik díjai magasabbak.
Érdemes tehát végiggondolni még a számla megnyitása előtt, hogy mik azok a termékek, amelyeket a későbbiekben meg szeretnénk vásárolni, illetve milyen gyakorisággal szeretnénk ezekkel kereskedni, ezeket adni-venni.