Pénzcentrum • 2017. március 6. 11:33
Tavaly nyáron hatalmas port kavart az a törvénymódosítás, miszerint már a szüleink beleegyezése nélkül egy harmadik fél is beperelhet minket, ha nem fizetünk szülőtartást. Sokan percunamit jósoltak, az első nyolc hónapban azonban még nem indult tömeges pereskedés.
2016. július elsején lépett életbe az a törvénymódosítás, aminek köszönhetően a szülő helyett már bármely harmadik személy (azaz idősotthon, ellátó szolgálat, ápolási szolgálat, kórház, szociális intézmény vagy akár egy barát, szomszéd, rokon) a szülő hozzájárulása nélkül is kötelezheti a gyermeket arra, hogy eltartsa a szüleit, vagyis beperelheti a gyermeket az egy évre visszamenő költségei megtérítésének érdekében.
A változtatás hatására sokan percunamit jósoltak, azonban az adatok eddig egyelőre ezt nem támasztják alá.
- válaszolta megkeresésünkre Madarasi Anna, a Fővárosi Törvényszék szóvivője.
A szülőknek egyébként a törvénymódosítás előtt is volt már lehetőségük pereskedni, de ez eddig sem volt jellemző. A Pesti Központi Kerületi Bíróság adatai szerint évente csupán néhány perről beszélhetünk.
Ezek a számok azonban valamivel magasabban lehetnek, ugyanis a bírósági statisztika nem tartja külön nyilván a szülőtartással kapcsolatos pereket. A grafikonon megjelenített perek mellett rokontartás megfizetése iránti ügyek is érkeztek, amelyekből irattanulmányozás nélkül nem állapítható meg, hogy melyik indult szülőtartás megfizetése miatt. Ezeknek a hozzávetőleges nagyságrendje évente 13 ügy.
Miért pereskednek?
Nemrég például egy súlyos beteg apa perelte be egyik lányát, mert betegsége miatt állandó segítségre lenne szüksége. Ezt azonban nem tudja kifizetni a havi 115 ezer forintos nyugdíjából - számolt be a 24.hu.
A bíróság szerint azonban nem szorul szülőtartásra az apa. Ráadásul az alperesnél a szülőtartási kötelezettséget meg kell hogy előzze két gyermeke eltartásnak kötelezettsége. A gyermekek közül ugynais az egyik autista, aki élete végéig tartásra szorul majd, ez pedig kimeríti a nő teljesítőképességét.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 19 173 855 forintot 20 éves futamidőre már 6,54 százalékos THM-el, havi 141 413 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCredit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a K&H Banknál 6,64% a THM, míg a CIB Banknál 6,68%; a MagNet Banknál 6,75%, a Raiffeisen Banknál 6,79%, az Erste Banknál pedig 6,89%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Az eddig elindult perek indoklásai jellemzően még az alábbiak voltak:
- beteg szülők magas gyógyszerköltségei
- vagy gyógykezelési költségek,
- alacsony jövedelem esetén a rezsiköltségek fedezése.
- Vagy, ha a szülők saját jövedelme alacsony, tartásra fordítható vagyonuk nincs.
A fizetésünk felét is elperelhetik
A szülőtartásnak nincsen meghatározott összege. Ha a gyermek és a szülő nem tud megegyezni (vagy az intézmény perel), akkor a bíróság három tényezőt vizsgál meg:
- a szülő rászorultságát (jövedelmi és vagyoni helyzete),
- a gyermek tartási képességét (a jövedelme felét nem haladhatja meg az összes tartás, és a tartás során sorrend érvényesül)
- illetve a szülő érdemtelenségét (ellátta-e szülői feladatait, amikor felnevelte a ma már nagykorú gyermekét).
Ennek a három tényezőnek vizsgálata és mérlegelése - és természetesen a szülő, illetve a helyette perlő felperes igénye - határozza meg a tartás összegét.
- válaszolta korábbi megkeresésünkre Farkas András nyugdíjszakértő.
A gyakorlatban a szakértők havonta 5, legfeljebb 10 ezer forintos tartásdíjat jósoltak, de a Pesti Központi Kerületi Bíróság tapasztalatai szerint eddig a tartásdíjaknál 20 -100 ezer forint közötti összegek fordultak elő.
Később indulhatnak be igazán a perek?
A nyugdíjrendszer fenntarthatóságának kérdése hazánkban már régóta központi téma. A népesség átlagéletkora egész Európában és hazánkban is folyamatosan emelkedik, ez pedig komoly kihívások elé állít minket, ugyanis a magyar nyugdíjrendszerben a mindenkori nyugdíjasokat a gazdaságilag aktívak tartják el.
De akár a külföldön dolgozó magyarok több százezres tömege miatt is megnövekedhet a jövőben a perindítások száma. Ez utóbbi miatt azért, mert akár a rászoruló szülő, akár a szülő egyetértésével a járási hivatal, akár a szülő egyetértése nélkül a szülőt gondozó, ápoló, ellátó “harmadik személy" nagyobb eséllyel indíthat tartási pert a külföldön jól kereső gyermek ellen, aki ráadásul itthon nem veszi ki a részét az idősek társadalmasított eltartásából, miután nem fizet itthon nyugdíjjárulékot.