Pénzcentrum • 2016. december 16. 11:02
A megtakarítás fontossága egyre nagyobb figyelmet kap - nem véletlenül, hiszen nálunk még reformra vár a nyugdíjrendszer, a pénzügyi tervezésnek viszont még nincs jelentős, generációkon átívelő hagyománya. A Pénzcentrum összegyűjtötte, mit érdemes meglépni ahhoz, hogy nyugdíjasként se kelljen lemondani az anyagi biztonságról.
Akit a gólya nem egy fényűzően élő, nagyon jó módú családba pottyantott, az legkésőbb a húszas évei elején ráeszmél arra: alapos tervezésre és előrelátásra van szüksége, hogy pénzügyileg stabil életet biztosíthasson magának.
Egy átlagos magyar ember életét anyagi szempontból valahogy úgy lehetne felvázolni, hogy a húszas évei elején még masszívan a "túlélésre" játszik, igyekszik jó munkahelyet találni, és anyagilag a saját lábára állni. A húszas évei második felében, és a harmincas évei elején lakásra gyűjt, később a gyermekek taníttatására tesz félre, és csak a negyvenes évei elején kezd el először gondolkodni a nyugdíjas éveken. Legalábbis általában ez a megtakarítások fontossági sorrendje. És ezek még csak a nagyobb, hosszabb távú megtakarítási célok.
A nyugdíjas évekre viszont még mindig kicsit "későn" gondolnak az emberek, mert távolinak tűnik, "ráérünk arra még". Pedig valójában a nyugdíjcélú megtakarítást nem lehet elég korán kezdeni. Ha kisebb összegeket rendszeresen félretesz az ember, néhány évtized alatt igen csinos vagyon gyűlhet össze.
Épp ez az oka, hogy egyre több pénzintézet próbálja felhívni a figyelmet a tartalékképzés fontosságára, és számos kutatás is készült arról, mennyire vagyunk tudatosak, ha öngondoskodásról van szó. A magyarok több mint harmadának azonban még mindig nincs semmilyen nyugdíjcélú megtakarítása, sokan továbbra is arra számítanak, hogy majd az állam gondoskodik róluk.
Azzal viszont nem számolnak, hogy mint ahogy az az elöregedő társadalmakban törvényszerű, így nálunk is folyamatosan csökkennek az állami nyugdíjak. Az Eurostat számításai azt jelzik, hogy 2060-ban már 29 százalék lehet a 65 év feletti népesség aránya. Ennek következménye, hogy arányaiban egyre kevesebb gazdaságilag aktív dolgozónak kellene eltartania az időseket. Leegyszerűsítve: ma 4 dolgozó 3 nyugdíjast tart el, addig az előrejelzések szerint néhány évtized múlva 4 dolgozónak 6 nyugdíjast kellene eltartania.
Minél előbb, annál jobb
Persze nagyon sok tényező közrejátszik abban, hogy ki mikor tudja elkezdeni a takarékoskodást a nyugdíjas éveire. De aki teheti, annak érdemes minél előbb elkezdenie, mivel ha korán kezdjük, akkor nem az számít, hogy mekkora összeget teszünk félre, hanem az, hogy minden hónapban gyűjtünk hozzá. Ha már 25 évesen elkezdünk havi ötezer forintot félretenni, 40 év alatt milliós nyugdíjtőkét halmozhatunk fel.
Támogatott megtakarítások
Jelenleg Magyarországon három olyan nyugdíjcélú megtakarítás létezik, amit támogat az állam. Ezek a nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ), az önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP), és a nyugdíjbiztosítás. Mindhárom terméknél a befizetések után 20 százalékos személyi jövedelemadó visszatérítés jár az adott megtakarítási számlán történő jóváírás formájában, a felső értékhatárok viszont eltérőek.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Önkéntes nyugdíjpénztárnál évente maximum 150 ezer forint adójóváírást kaphatunk a számlánkon (ehhez 750 ezer forint befizetés szükséges), a hozamhoz pedig adómentesen 10 év letelte után (majd ezt követően 3 évente) juthatunk hozzá. A befektetési portfólió pénztáranként eltérő, ahogy a kockázatvállalás mértéke is.
Aki szeretne aktívan részt venni a pénze kezelésében, és mer önálló befektetési döntéseket hozni, annak jó választás lehet a nyugdíj-előtakarékossági számla. Ennél a terméknél ugyanis mindenki magának állíthatja össze, hogy mibe és mennyit szeretne fektetni. Természetesen a pénzintézetek szakértői igény esetén segítenek a választásban, de a döntés teljes mértékben az ügyfélé. A NYESZ számlánál legfeljebb évi 100 ezer forint adójóváírás lehetséges (500 ezer forint befizetés esetén).
Aki rendszeres befizetésekben, hosszú távú megtakarításban gondolkodik, és akinek fontos a megtakarítás mellett a biztosítási védelem is, és legalább 10 év van hátra a nyugdíjba vonulásig, annak a nyugdíjbiztosítás az ideális. A biztosító segít a befektetésekről dönteni, de van lehetőség egyedi eszközalap-portfólió összeállítására is. Évente maximum 130 ezer forint adókedvezmény jár (650 ezer forint befizetés esetén), az adójóváírásokkal növelt megtakarítást pedig nyugdíjas korban adómentesen kapják meg az ügyfelek.
Függetlenül attól, hogy melyik termék a legszimpatikusabb, érdemes minél jobban szétnézni a piacon, és alapos mérlegelés után meghozni a döntést. Vagy akár többet is választani, hiszen a több lábon állás megtakarítási szempontból is kifizetődő lehet. Így pedig maximalizálható az adójóváírás mértéke is: az önkéntes pénztárak, a NYESZ és a nyugdíjbiztosítás kedvezménye együttesen maximálisan 280 ezer forint lehet.