Pénzcentrum • 2016. október 27. 17:05
A magyarok kétharmada nem tesz félre nyugdíjra, pedig a jelenlegi feltételek mellett szinte biztos, hogy nem marad meg az állami rendszer. A nyugdíjak a következő 15 évben negyedével csökkenhetnek, ráadásul a korhatár is 70 évre nőhet. A legfőbb probléma sokak szerint az, hogy az állam is rossz üzenetet küld a magánnyigdíjpénztárak megvédésével, így bizonytalanság veszi körül a megtakarításokat.
A magyarok 68 százaléka nem tesz félre és az 50-59 év közöttieknek is csupán 37 százalékának van megtakarítása.
- mondta Baittrok Borbála, a Gemius tanácsadói üzletágvezetője. 52 százalék szerint közös ügy, 8 százalék szerint egyéni döntés, 40 százalék szerint pedig az állam dolga a nyugdíjat biztosítani. Nem elég, hogy kevesen tesznek félre, a megtakarítók fele (48 százalék) 10 ezer forint alatti összeget takarít meg havonta.
Hogyhogy nem lesz állami nyugdíj?
Persze felmerül a kérdés, hogy mégis miért tegyünk félre, hiszen van állami nyugdíj. Erre a kérdésre Farkas András, a NyugdíjGuru News alapítója válaszolt: A rendszer nem lesz mindig így,
- A-tervként marad az állami nyugdíj, azonban a korhatár pár évtizeden belül akár 70 évre is nőhet, a szolgálati időbe belesorolt jogosultság (pl: sorkatonaság, GYES stb.) is változhat.
- B-terv szerint a gyerek tarthatja el az öregeket,
- C-terv szerint pedig előre takarékoskodunk.
Ésszerű előre takarékoskodni, hiszen a korhatár elérése után még átlagosan 20 évig élünk, ráadásul ennek többségét részét nem egészségesen töltjük, ami rengeteg pénzbe kerül - tette hozzá Farkas András.
A korfát megvizsgálva arra juthatunk, hogy összesen 1 millió magyar hiányzik a rendszer fenntartásához. Míg a járulékfizetők csupán nagyjából 1,8-2 millióan vannak, addig az eltartottak (akik többet vesznek ki a rendszerből, mint amennyit befizetnek) a lakosság többi része, vagyis 7,5-8 millió magyar.
Az is problémát jelent, hogy nagyjából 500 ezer magyar külföldön dolgozik, vagyis nem itthon fizeti a járulékokat. A fenti okok miatt 2030-ra 1 millió járulékfizető fog hiányozni, ami miatt negyedével csökkenhet a kifizetett nyugdíj.
Mi a baj az öngondoskodással?
- mondta Matits Ágnes, nyugdíjszakértő. Míg a tehetősebbek jól ki tudják használni az adókedvezményeket, addig a kisjövedelműek számára az önkéntes nyugdíjpénztár cafeteria például nem jó. Nem fogják ezt a lehetőséget választani, ha nem kényszeríti rá a munkáltató őket, pedig ezzel hozzájárulhatna a munkaadó a nyugdíjas évekhez.
JÓL JÖNNE 2,8 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 809 920 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 62 728 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 12,86%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank 62 824 forintos törlesztőt (THM 12,86%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
- mondta Holtzer Péter, az Oriens IM partnere. Ez bizonytalanná teszi a jövőt, így kifejezetten árt a hosszú távú megtakarításoknak.
Mi lehet a megoldás?
Holtzer Péter szerint a félig kötelező öngondoskodás lehet az egyik jó megoldás, amely a 10 százalék körüli megtakarítási arányt 60-70 százalékra növeli a tapasztalatok szerint. Ezek lényege, hogy a munkába lépéskor kötelező a belépés, azonban nem kötelező benne maradni, vagyis kiléphetünk, a többség mégis benne marad.
Másik lehetőség a jelenlegi termékekkel megtakarítani:
- Az önkéntes nyugdíjpénztár,
- A nyugdíjbiztosítás és
- A nyugdíj elő-takarékossági számla
amelyek jelenleg is 20 százalékos adójóváírást adnak.
A szülőtartásról sem szabad megfeledkezni, ennek tényleges működése azonban még kérdéses, mivel frissen bevezetett rendszerről van szó.