Pénzcentrum • 2016. július 8. 05:49
Július elsején lépett életbe az a törvénymódosítás, amely alapján a felnőtt gyereket már egy harmadik fél is kötelezheti, hogy eltartsa szüleit. Az erről szóló cikkünk a múlt héten hatalmas port kavart. A közösségi oldalon kommentelők több kérdést is felvetettek. Mutatjuk a válaszokat.
Olvasóink nem hagyták szó nélkül a múlt héten megjelent szülőtartásról szóló cikkünket. A legtöbben felháborítónak tartják, ha egy szülő bepereli saját gyermekét, pedig ez nem is újdonság. Mostantól azonban egy harmadik fél is beperelheti az érintetteket, még akkor is, ha a gyerekek már nem tartják a kapcsolatot a szülőkkel. Farkas András nyugdíjszakértőt kérdeztük, mutatjuk a válaszokat az 5 legérdekesebb kommentre.
Bár a szülőknek eddig is volt lehetősége pereskedni, ez nem igazán volt jellemző. Bár a szülőtartási pereket a bírósági statisztika külön nem tartja nyilván de, feltehetően évente ezer alatti volt a perszám. Az eddig megítélt szülőtartás pedig átlagosan mindössze havi öt-tízezer forint körül mozgott.
Másrészt a várható nyugdíjak értékének törvényszerű csökkenése miatt (vagyis amiatt, hogy egyre több idős ember válhat rászorulttá).
Harmadrészt a külföldön dolgozó magyarok több százezres tömege miatt. Ez utóbbi miatt azért, mert akár a rászoruló szülő, akár a szülő egyetértésével a járási hivatal, akár a szülő egyetértése nélkül a szülőt gondozó, ápoló, ellátó “harmadik személy" nagyobb eséllyel indíthat tartási pert a külföldön jól kereső gyermek ellen, aki ráadásul itthon nem veszi ki a részét az idősek társadalmasított eltartásából, miután nem fizet itthon nyugdíjjárulékot - tudtuk meg Farkas Andrástól.
Amennyiben a gyerek EU-tagállamban, vagy olyan államban él, amellyel Magyarországnak van jogsegélyegyezménye, akkor minden további nélkül kötelezhető a szülőtartásra. Bár az alábbi kommentelő esetében, a leírás alapján nem valószínű, hogy tartania kellene attól, hogy a bíróság szülőtartásra kötelezné.
Mindkét szülő követelheti a tartást a gyermeküktől, gyermekeiktől. A bíróság fogja megvizsgálni az eset összes körülményét. Nyilván nagyon negatív tényezőként értékeli majd a bíróság, ha elmaradt a gyermektartásdíj fizetése, de ez önmagában nem kizáró ok.
Az egymással szembeni rokontartási kötelezettség az egyenesági rokonokat terheli, így ha elhunyt a rászoruló szülő gyermeke, akkor az unokára hárul a tartási kötelezettség.
Ha a tartásra köteles személy a tartás alól mentesül, a rá eső tartás a vele egy sorban álló kötelezettekre, ilyen személyek hiányában a sorban utánuk következő kötelezettekre hárul. Annak a tartásra kötelezettnek a javára, aki a tartásra jogosultat személyesen gondozza, az ezzel járó tevékenységet és egyéb terhet a tartási kötelezettség meghatározásánál figyelembe kell venni.
Ez önmagában nem elég indok, de e kérdésben meg kell várni a bírósági gyakorlatot - véli a Nyugdíjguru.
A tartási perekben a bíróság alapvetően három tényezőt vizsgál:
1) A szülő rászorultságát (valóban rászoruló-e a szülő, valóban nincs-e más forrás a költségei fedezetére).
Rokonaival szemben az jogosult tartásra, aki magát önhibáján kívül nem képes eltartani, és akinek tartásra kötelezhető házastársa, volt házastársa vagy volt élettársa nincs. A rászorultság vizsgálata nem azt jelenti, hogy a rászoruló szülőnek van-e elegendő forrása létminimum biztosítására, ennél magasabb szintre lehet jogosult, a bíróság mérlegelése alapján (jellemzően a lakhatás, élelmezés, ruházat, gondozás, ellátás költségeit veszik figyelembe).
A törvény szerint a jogosult indokolt szükségletei körében megélhetésének indokolt költségeit kell figyelembe venni. Az idős kora, betegsége, fogyatékossága vagy más ok miatt gondozásra szoruló rokon tartásának kötelezettsége a gondozásának és ápolásának költségeire, továbbá az azokkal kapcsolatos más szükséges szolgáltatásokra is kiterjed.
Az intézmények perlési jogát pedig a következő rendelkezés alapozza meg július 1-jétől:
Aki a tartásra rászorult szülő szükségleteinek ellátásáról a tartásra köteles gyermek helyett anélkül gondoskodik, hogy erre jogszabály vagy szerződés rendelkezése alapján köteles lenne, az indokoltan nyújtott ellátás ellenértékének megtérítését az ellátás nyújtásától számított egyéves jogvesztő határidőn belül követelheti a tartásra kötelezhető gyermektől. A megszavazott módosításba az utolsó pillanatban bekerült egy fontos korlátozó rendelkezés: az a harmadik személy perelhet, aki a rászoruló szülő szükségleteinek ellátásáról anélkül gondoskodik, hogy erre jogszabály vagy szerződés kötelezné.
Természetesen bírósági mérlegelés tárgya lehet, hogy az adott jogszabályi vagy szerződéses rendelkezés milyen mértékben kötelezi pl. az idősotthont vagy az ápolási szolgáltatót, hiszen az e mérték feletti résszel kapcsolatos költségeit nyilván megkísérli majd a per során érvényesíteni az ellátó, gondozó, ápoló, gyógyító vagy hasonló intézmény, szervezet.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 19 173 855 forintot 20 éves futamidőre már 6,54 százalékos THM-el, havi 141 413 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCredit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a K&H Banknál 6,64% a THM, míg a CIB Banknál 6,68%; a MagNet Banknál 6,75%, a Raiffeisen Banknál 6,79%, az Erste Banknál pedig 6,89%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
2) A tartásra kötelezett gyermek tartási képességét (nincs-e olyan mértékű tartási kötelezettsége olyan személyekkel szemben, akik megelőzik a szülőt a tartási sorrendben, pl. kiskorú gyermekei, rászoruló házastára, stb., amely már kimeríti a tartásra elvonható maximumot, a jövedelme 50 százalékát, emellett van-e megfelelő jövedelme vagy hasznosítható vagyona, amely tartásra fordítható).
A törvény szerint ha maga a Polgári Törvénykönyv eltérően nem rendelkezik, nem köteles mást eltartani, aki ezáltal saját szükséges tartását vagy a tartás sorrendjében a jogosultat megelőző személy tartását veszélyeztetné.
A tartási kötelezettség sorrendje a Ptk. szerint a következő: tartási kötelezettsége áll fenn elsősorban a szülőnek a gyermekével és a nagykorú gyermeknek a rászoruló szülőjével szemben. Ha a tartásra jogosult gyermeknek tartásra kötelezhető szülője nincs, eltartása távolabbi felmenőire hárul.
A tartásra jogosulthoz a leszármazás rendjében közelebb álló rokon tartási kötelezettsége a távolabbi rokonét megelőzi. A tartásra szoruló személy nem érvényesíthet tartási igényt rokonával szemben arra hivatkozva, hogy tartási jogosultságát érdemtelensége miatt a tartás sorrendjében közelebb álló rokonával szemben nem érvényesíthetné.
Ha valaki több jogosult eltartására köteles és mindegyiket nem képes eltartani, a jogosultság sorrendjében a) a kiskorú gyermek a nagykorú gyermeket; b) a gyermek a házastársat, a volt házastársat és a volt élettársat; c) a házastárs, a volt házastárs és a volt élettárs - egymással egy sorban - a szülőt; d) a szülők - egymással egy sorban - a többi rokont; és e) a többi rokon közül a leszármazó a felmenőt és a leszármazás rendjében a közelebbi rokon a távolabbit megelőzi.
A bíróság azonban kérelemre, indokolt esetben a tartásra való jogosultság és a tartási kötelezettség sorrendjétől eltérhet. A bíróság a tartás mértékét a jogosult indokolt szükségletei és a kötelezett teljesítőképessége alapján határozza meg.
3) A szülő érdemtelenségét(nem tanúsított-e olyan kirívóan súlyos magatartást a gyermekével szemben, amely a bíróság megítélése szerint kizárná a tartásra való jogosultságát).
Az érdemtelenség kérdése a szülőtartási perekben egyes családjogászok szerint nem vizsgálható, miután az alaptörvényi kötelezés és a megerősített Ptk-rendelkezés egyértelműen a nagykorú gyermek kötelezettségévé teszi a rászoruló szülő tartását, függetlenül a szülő magatartásától (ahogyan például a gyermektartásdíj iránti perekben sem vizsgálható a kiskorú gyermek “érdemtelensége").
Az érdemtelenség kérdése pedig feltehetően fel sem merülhet a harmadik személy által a költségei megtérítése érdekében indított perek során.
Ha a szülő a tartási, gondozási és nevelési kötelezettségének eleget tett, a gyermek kizárólag a vele szemben tanúsított kirívóan súlyos magatartás esetén hivatkozhat a szülő érdemtelenségére.