Pénzcentrum • 2016. március 20. 13:00
Som Lajos, a Piramis legendás gitárosa híres volt hedonista életmódjáról. Egykor milliókat költött kábítószerekre, alkoholra és nőkre, jelenleg viszont jogdíjakból, és szerény nyugdíjából tartja el magát. A nyugdíjasoknak több mint a fele még mindig 100 ezer forintnál is kevesebből él havonta, ráadásul az előrejelzések szerint a következő évtizedekben az állami nyugdíj összege fokozatosan csökkeni fog. Emiatt nagy szükség lenne arra, hogy rendszeresen félretegyünk idős korunkra. De vajon melyik előtakarékossági forma való nekünk?
A szocializmus időszakának egyik legjobban kereső zenésze volt, és bár még 15 éve több fővárosi és egy vidéki ingatlannal, egy négyezer köbcentis Pontiackal, lovakkal, és értékes ikongyűjteménnyel rendelkezett, mára a vagyona nagy része elment.
- vallott őszintén múltjáról a gitáros a Borsnak adott interjúban.
Elmondása szerint jelenleg jogdíjakból, és szerény, körülbelül 48 ezer forintos nyugdíjából tartja el magát.
Sokan vannak, akiknek ennyire alacsony a nyugdíjuk
Som Lajos nincs egyedül az országban, ugyanis bár az átlagnyugdíj jelenleg 107 ezer forint, mégis a nyugdíjasoknak több mint a fele - összesen 1 112 861 fő - még mindig 100 ezer forintnál is kevesebből él havonta.
Ráadásul a hazánkban zajló demográfiai változások sem kecsegtetnek bennünket sok jóval. Egyes feltételezések szerint a népességen belül is egyre nő majd az idősek aránya a következő évtizedekben: az Európai Bizottság előrejelzése alapján 2060-ban már két munkaképes korú (15-64 éves) ember jut majd egy 65 évnél idősebb, nyugdíjas korban lévő emberre, a mai néggyel szemben.
Ez azt jelenti, hogy az aktívak számához képest a nyugdíjasok aránya megduplázódik. A várható demográfiai folyamatok ismeretében nem meglepő, hogy a következő évtizedekben az állami nyugdíj összege fokozatosan csökkeni fog. Emiatt nagy szükség lenne arra, hogy rendszeresen félretegyünk idős korunkra. Ezt ráadásul az állam is támogatja, a befizetéseink 20 százalékát levonhatjuk az adónkból, amit a számlánkon jóváírnak.
Melyik előtakarékossági forma való nekünk?
Önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP)
A legrégebbi nyugdíjmegtakarítási forma az ÖNYP, már a 90-es évektől kezdve tehetünk félre vele a nyugdíjas évinkre. Jelenleg több mint 1 millió pénztári megtakarítás van, igaz, jelentős részük után már nem fizetnek be rendszeres díjakat az ügyfelek.
A nyugdíjpénztáraknál választható portfóliókba fektetik a befizetett pénzünket, amit a szolgáltató kezel helyettünk. Ezek között persze van lehetőségünk váltani, évente egyszer jellemzően ingyenes vagy kedvezményes díj fizetése mellett tehetjük meg ezt.
A pénztáraknál az adójóváírás mértéke 150 ezer forint lehet évente, vagyis 750 ezer forint befizetése mellett érhetjük el a maximumot.
Arra érdemes figyelni, ha van egészségpénztárunk vagy önsegélyező pénztárunk, akkor a 150 ezer forintos keret ezekkel közös.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Nyugdíjbiztosítás
A nyugdíjbiztosítások tulajdonképpen az életbiztosítások speciális fajtái, amelyek után csak pár éve érvényesíthetünk jóváírást. Ennek mértéke évente legfeljebb 130 ezer forint lehet, ami 680 ezer forint befizetésének felel meg. Két féle termék létezik:
- A unit linked (befektetési egységekhez kötött) és
- A vegyes (klasszikus) nyugdíjbiztosítás.
Nem minden biztosító ajánlatában található meg mind a két termék, van, ahol csak az egyiket választhatjuk, de miben különböznek egymástól?
- A vegyes nyugdíjbiztosítások nem adnak magas hozamot, azonban kiszámíthatók. Már a szerződés megkötésekor tudjuk, hogy mekkora fix összeget vehetünk fel a nyugdíjba vonuláskor.
- A unit linked esetében viszont a befizetett összegeket eszközalapokba fekteti a biztosító, a hozamunkat az határozza meg, hogy milyen befektetési portfóliót alakítunk ki ezekből.
Persze a befektetési döntéseinket nem kell egyedül meghozunk, ebben a tanácsadónk nyújt segítséget nekünk. A pénztárakhoz hasonlóan itt is lehetőség van váltani az eszközalapok között, ennek díja a biztosítótól függ.
Nyugdíj elő-takarékossági számla (NYESZ)
A legkevesebben a NYESZ-t választották eddig nyugdíj célú megtakarításra, pedig már több mint egy évtizede elérhető a termék. Ennek elsősorban az lehet az oka, hogy a számlán lévő befizetéseket teljes mértékben nekünk kell kezelnünk, ami sokakat elriaszthat.
Aki viszont bevállalja, hogy maga hoz döntéseket, az a három termék közül a legalacsonyabb díjakat kapja cserébe, ráadásul szabadon dönthet, hogy mit vásárol a számlára.
A NYESZ ugyanis egy speciális értékpapírszámla, amelyre vásárolhatunk befektetési alapokat, amelyek hasonlóak a nyugdíjbiztosítások eszközalapjaihoz, de akár állampapírokat, részvényeket is vehetünk. Ugyan a befektetésnek vannak megkötései, azonban a legnépszerűbb értékpapírok elérhetők, ugyanis az alábbiakat vehetjük meg a számlánkra:
- Magyarországon és az Európai Gazdasági Térségben (EGT) kibocsátott befektetési alapokat,
- Magyarországon és EGT-ben kibocsátott állampapírokat és értékpapírokat.
Ezzel tulajdonképpen a hazánkban legnépszerűbb befektetési formák elérhetők, sőt, befektetési alapokon keresztül akár a világ más tájain elérhető piacokba is befektethetünk.