Portfolio • 2014. november 21. 19:01
A Varga Mihály által ma benyújtott törvényjavaslat alaposan átírja a magánnyugdíjpénztári rendszer szabályozását. A legfontosabb, hogy meg kell szüntetni azt a pénztárat, amelynél a taglétszámhoz képest a befizetők aránya nem éri el a 70 százalékot a fél éves vizsgálati periódusban. Piaci információk szerint a tagdíjfizetési arány ennek töredéke, vagyis a tagok aktivizálódásának hiányában a szektor megszűnésre van ítélve. Még akkor is, ha működési költségre a pénztárak többet számíthatnának fel és a járadékszolgáltatás régóta várt rendezése is megtörténik.
A magánnyugdíjpénztáraknál enyhül a szorítás
A benyújtott törvénymódosításban szerepel, hogy a magánnyugdíjpénztárak felszámítható költségei bővülnek. Mint ismert, korábban arról döntött a kormány, hogy a befizetések 99,1 százalékát kell jóváírni a tagoknak, vagyis csak 0,9 százalékot lehetett felhasználni működésre. Most az új szabályok szerint a költségeikre a befizetések maximum 2,5 százalékát számíthatják fel.
Sőt az is bekerül a szabályokba, hogy ha nem történik tagdíjfizetés, akkor az önkéntes nyugdíjpénztárakhoz hasonlóan a számla tárgyhavi befektetések hozamát megterhelheti a pénztár, és levonhat magának a működési és likviditási tartalék javára a törvények által meghatározott összeget. A vagyonkezelési tevékenységre is többet lehet vagyonarányosan költeni. Az eddigi szabályok szerint a vagyon 0,2 százalékát lehetett kifizetni vagyonkezelési tevékenységre, most ez az arány 0,4 százalékra nő, vagyis duplázódik a 2011-től életben lévő szabályokhoz képest.
De a szektor így is megszűnésre van ítélve
A módosító javaslatban megtalálható egy olyan változtatás is, amely véleményünk szerint a teljes magánnyugdíjpénztári rendszer megszüntetését okozhatja. A javaslat szerint a pénztár jogutód nélkül végelszámolással megszűnik, ha a tagdíjfizető tagok száma a megelőző hat hónap átlagában legalább kettő hónapon keresztül a taglétszám 70 százaléka alá csökken. Ha ez bekövetkezik, akkor a pénztár tevékenységi engedélyét vissza kell vonni.
Pontos számokkal nem rendelkezünk, de az MNB adatai alapján arra lehet következtetni, hogy a magánnyugdíjpénztárak tagjai nem nagyon fizetnek havi tagdíjat és az erre fordított pénztári erőfeszítések sem voltak célravezetők. Ha ez így marad a jövőben, akkor rövid időn belül a megmaradt négy (Budapest, Horizont, MKB, Szövetség) szereplő is lezárhatja tevékenységét a törvényváltozások miatt.
Az OTP Magánnyugdíjpénztára még 2012 végén döntött a megszűnés mellett. A legnagyobb piaci szereplő akkor éppen azért jutott erre az elhatározásra, mert a tagság körülbelül 9 százaléka fizetett csak tagdíjat, az egyéni működési célú adományok pedig elmaradtak. Elképzelhető, hogy ehhez képest azért nőtt a tagdíjfizetési aktivitás, de az MNB adatai alapján a 70 százaléktól biztosan távol vagyunk.
Egy út marad, a visszaléptetés
Végelszámolás esetén két választási lehetősége marad a pénztártagnak, vagy egy még működő pénztárba lép át, vagy visszalép az államhoz. A régebbi szabályozáshoz hasonlón most is lehet dönteni, hogy mit akarunk a hozamgarantált tőke feletti összeggel, a tagdíj-kiegészítéssel, de most már a 2012 elejétől önkéntes alapon befizetett összegeket is vissza lehet kérni vagy az önkéntes pénztárba utalni. Mivel 2012 óta a tagdíjfizetések a szektorban elmaradtak, ezért jelentős változás nem áll be, a teljes számlát nem lehet átvinni az önkéntes pénztárakhoz.
Az új jogszabályok szerint időkorlát nélkül megteremtődik a lehetősége a társadalombiztosítási rendszerbe való visszalépésnek, viszont csak azoknál, akik a Varga Mihály által most benyújtott törvény hatályba lépése után létesítettek tagsági viszonyt. A többségé számára marad a kivárás lehetősége, viszont a tagok aktivizálódásának és tagdíjfizetésének beindulásának hiányában nem nagyon látszik más végkifejlet, mint a szektor megszűnése.
Azért rendezik a járadékszolgáltatást
Évek óta ment a huzavona, hogy miként lehet rendezni a magánnyugdíjpénztárak járadékfizetését, hiszen a felhalmozott összegek éppen azért vannak, hogy azok a nyugdíjban kereset-kiegészítést adjanak. A benyújtott törvénymódosítás szerint ezt is rendezni kívánják, a lényeg, hogy a tag által választott pénztári járadékot nyújtja a pénztár, méghozzá biztosítótól vagy nyugdíjszolgáltató intézménytől megvásárolt életjáradékként. Van arra is lehetőség, hogy a pénztár maga szolgáltasson járadékot, de ebben az esetben a felügyelet engedélyét meg kell szerezni.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A járadék a felhalmozott egyéni számlaegyenleg és a tagnak a járadék meghatározásakor hónapokban kifejezett hátralévő élettartam hányadosaként számolandó ki. Alapesetben havi járadékot kell folyósítani, de bizonyos feltételek mellett évente (minimálnyugdíj havi összegét nem éri el a járadék) vagy akár azonnal (minimálnyugdíj 25 százalékát nem éri el a járadék) is fel lehet venni az összeget. A járadékkal szemben a törvények szerint a folyósítás költségei érvényesíthetők.
A jogszabályok alapján a tag dönthet, hogy a pénztártól kapható nyugdíjszolgáltatás mértékének ismeretében járadékszolgáltatást kér vagy visszalép a társadalombiztosítási rendszerbe, és a teljes állami nyugdíjat kéri, nem az állami nyugdíjat kiegészítve a pénztári járadékkal. Visszalépés esetén arra van lehetőség, hogy a visszalépő tagi kifizetést felvegye vagy önkéntes nyugdíjpénztárhoz utaltassa. Ha erről nem nyilatkozik a tag, akkor azt az államhoz kell visszautalni, méghozzá a Nyugdíjbiztosítási Alapba.
A pénztártagokkal való elszámolásra is több idő lesz
A magánnyugdíjpénztári rendszer átalakítása miatt jelentős konszolidáció ment végbe, viszont azok a tagok, akik a visszalépést választották, azokkal nem minden esetben történhetett meg a pontos elszámolás a tagi kifizetésről. Többek között azért, mert voltak olyan függő tételek a rendszerben, amelyek megfelelő beazonosítására nem kerülhetett sor a felszámolási és végelszámolási eljárások lezárultáig.
A torvénymódosítás most lehetővé teszi, hogy a pénztártagokat illető tagdíj befizetések és azok hozamaik közvetlenül a volt pénztártagok által visszaigényelhetőek legyenek. 2015. január 10-ig a nyugdíjreform és adósságcsökkentő alapnál lehet ezt megtenni, míg ezt követően a nyugdíjbiztosítási alapnál.