Árvasági segély: meddig jár az árvaellátás, mik a feltételei, mikor utalják 2025-ben?

Cikkünkben minden fontos tudnivalót összegyűjtöttünk az árvaellátás 2025 évi juttatásával kapcsolatban. Tudd meg, mi a különbség az árvaellátás és az árvasági segély között, változtak-e az árvaellátás 2025 évi szabályai és mennyi az árvaellátás összege, azaz az árvasági segély összege 2025 hónapjaiban! Amellett, hogy megvizsgáljuk, hogyan történik az árvaellátás számítása, azt is eláruljuk, hogy mik az árvasági segély feltételei és meddig jár az árvaellátás, illetve, hogy hogyan zajlik az árvaellátás igénylése és milyen kérvényeket, igazolólapokat kell leadni. Mikor utalják az árvasági segélyt, meddig jár az árvasági segély méltányossági alapon és mennyi a kivételes árvasági segély emelés összege?

Mi az árvaellátás lényege?

Az árvaellátás Magyarországon (a köznyelvben gyakran árvasági segély néven emlegetik – a két kifejezés ugyanazt a juttatást takarja) a hozzátartozói nyugellátások kategóriájába tartozik. Egy biztosítási jogviszonyhoz kötött, havi rendszerességű juttatásról van szó, ami egy olyan jövedelemarányos pénzbeli ellátás, melyre az elhunyt biztosítottak gyermekei, bizonyos esetekben pedig az unokái, dédunokái, testvérei jogosultak. Az árvaellátás, avagy árvasági segély feltételei a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvényben kerültek összegzésre, itt találjuk a hatályos árvaellátás jogszabály feltételrendszerét.

Emelkedett az árvaellátás összege 2025-ben?

Az árvaellátás összege alapvetően az elhunyt személy keresetétől függ, azonban az árvaellátás törvény rögzíti a juttatás minimális összegét. 2025. januárjától 3,2%-kal emelkedtek a magyar nyugdíjak és a nyugdíjhoz kapcsolódó egyéb ellátások összegei, többek között a baleseti hozzátartozói nyugellátás, a korhatár előtti ellátás, a rehabilitációs ellátás, az özvegyi nyugdíj és az árvaellátás összege is, azonban az árvasági segély esetében az ellátás minimális összege nem emelkedett.

Az árvaellátás Magyarországon 2022-ig az öregségi nyugdíjminimumhoz hasonlóan alacsony értékű juttatás volt: az öregségi nyugdíjminimum 2008 óta változatlanul bruttó 28.500 Ft (ehhez a juttatáshoz igazodik a gyermekgondozási segély, azaz a GYES összege), az árvaellátás összege pedig 2021 évével bezárólag 24 500 Ft volt.

Az árvasági segély összege 2022-ben emelkedett: az árvaellátás minimális összege azóta változatlanul, így 2025-ben is bruttó 50 000 Ft havonta.

Az árvaellátás számítása: mennyi az árvasági segély 2025-ben?

Ahogy a fentiekben megírtuk: az árvasági segély 2025 évi összege változatlan formában attól függ, mennyi (lenne) az elhunyt szülő nyugdíja a halála időpontjában (nem nyugdíjas elhunyt esetén a halál idején megállapítható elméleti nyugdíj összege számít). Az árvaellátás összege gyermekenként (a megárvult testvéreket egyformán illeti meg az árvaellátás)

• egy elhunyt szülő esetén a szülő nyugdíjának a 30%-a,
• két elhunyt szülő esetén vagy a még élő szülő megváltozott munkaképessége esetén pedig az elhunyt nyugdíjának a 60%-a jár árvaellátás gyanánt a jogosultnak (két elhunyt szülő esetén a magasabb összegű juttatás jár az árvának),
• de minimum 50 000 Ft, azaz az árvaellátás alapilletménye jár (ennél kevesebb nem lehet az árvasági segély összege).

Az árvaellátás feltételei az elhunyt személy részéről

Ahogy a fentiekben jeleztük, az árvaellátás azoknak az árváknak jár, akiknek az elhunyt szülője (vagy egyéb, a juttatás szempontjából ide sorolható hozzátartozója) a halála pillanatában vagy öregségi nyugdíjas volt, vagy rendelkezett valamennyi nyugdíjra jogosító szolgálati idővel. Az özvegyi nyugdíj esetével megegyező módon annak az elhunytnak az árvája jogosult az árvaellátásra:

• aki 22 éves kora előtt és az iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül vagy minimum 2 év szolgálati időt letöltve hunyt el;
• aki 22-25 éves kora közt hunyt el, minimum 4 év biztosítási jogviszonnyal;
• aki 25-30 éves kora közt hunyt el, minimum 6 év biztosítási jogviszonnyal;
• aki 30-35 éves kora közt hunyt el, minimum 8 év biztosítási jogviszonnyal;
• aki 35-45 éves kora közt hunyt el, minimum 10 év biztosítási jogviszonnyal;
• aki 45. életévét betöltve hunyt el, minimum 15 év biztosítási jogviszonnyal.

Az árvasági segély feltételei: kinek jár az árvasági segély összege?

Az árvaellátás havi juttatására jogosult a vér szerinti gyermek és a házasságban (vagy az élettársi kapcsolatban) együtt élők egy háztartásban közösen nevelt, korábbi házasságból vagy élettársi együttéléséből származó gyermeke. Az árvaellátás jogosultja lehet az az örökbefogadott gyermek is, akinek az örökbefogadó szülője öregségi nyugdíjasként halt meg, vagy haláláig a hozzátartozói ellátásokhoz előírt szolgálati időt megszerezte.

Az árvaellátás 2025 évében sem csak a gyermeknek jár: az árvasági segély összege járhat a testvérnek és az unokának (ideértve a dédunokát és akár az ükunokát is), azzal a feltétellel, ha az elhunyt saját háztartásában eltartotta őt, és nincs a gyermeknek tartásra köteles és képes hozzátartozója. Az árvaellátásra való jogosultság témakörét nem érinti az, ha a gyermek vagy az életben maradt szülője házasságot köt, vagy örökbe fogadják.

Fontos: mivel az árvaellátás hozzátartozói nyugellátásnak minősül, az árvaellátásban részesülő személy számára rokkantsági járadékot már nem lehet megállapítani, azonban magasabb összegű családi pótlék vagy fogyatékossági támogatás igényelhető.

Meddig jár az árvaellátás?

Az árvaellátás időtartama alapesetben a szülő halálának a kezdetétől a gyermek 16. életévének a betöltéséig jár, azonban, ha a gyermek nappali tagozatos oktatás keretében iskolában, szakképző intézményben vagy felsőoktatási intézményben folytatja tanulmányait,

az árvaellátás a tanulmányok folytatásának időtartama alatt, de legfeljebb 25 éves korig jár az árva számára.

Abban az esetben, ha az árvaellátás jogosultság megszűnése előtt a gyermek megváltozott munkaképességűvé válik, az állapota időtartamára az árvaellátás életkorra való tekintet nélkül jár az árvának. Utóbbi esetben az árvasági segély feltételei közé tartozik, hogy a szülő halálának a gyermek említett életkorának (alapesetben 16 év, tanulmányok folytatása esetén 25 év) betöltése előtt kell bekövetkeznie. Az árvaellátás speciális esetekben iskolai tanulmányok címén is járhat a hátrányos helyzetük miatt egyéni munkarendben tanulók számára.

Árvaellátás méltányossági alapon

Kivételes árvaellátás, más néven méltányossági árvaellátás állapítható meg azokban az esetekben, amikor különös méltánylást érdemlő körülmények merülnek fel valakinek az életében, 15 000 Ft-tól 50 000 Ft-ig terjedő összegben. A méltányossági alapú árvasági segély feltételei közé soroljuk, hogy

• a jogszerzőnek rendelkeznie kell az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő legalább felével;
• az árvának meg kell felelnie az árvaellátásra való jogosultság feltételeinek és nem részesülhet más rendszeresen folyósított pénzbeli ellátásban.

Az árvaellátás rendkívül indokolt esetekben akkor is járhat:

• ha az elhunyt az előírt szolgálati idő felével sem rendelkezett;
• ha az árva nem nappali tagozaton folytat tanulmányokat;
• ha a 16-18 év közötti árva megváltozott munkaképességű, egészségi állapota legfeljebb 50%-os.

Akkor is jár az árvaellátás összege 2025-ben, ha az elhunyt jogszerző Magyarországon nem szerezte meg a jogosultsághoz szükséges szolgálati időt, ami miatt az árva alapvető szükségleteinek a biztosítása veszélyeztetve van, és az árvaellátásra való jogosultság fennállása a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek vagy a szociális biztonsági egyezmény alapján figyelembe vehető szolgálati időre vonatkozó adatoknak a beérkezéséig nem bírálható el.

Az árvaellátás kivételes méltányosságból meghosszabbítható 27 éves korig, amennyiben a 25. évét már betöltött személy felsőoktatási intézményben nappali tagozaton első, oklevél megszerzésére irányuló tanulmányait folytatja (kizárólag a képzés időtartamára).

Méltányossági, kivételes árvaellátás emelés

Az az árva, akinek sz árvaellátása (és esetlegesen más, rendszeres folyósítású pénzbeli ellátása együttesen) nem haladja meg a havi 120 000 Ft-ot, kérheti az árvaellátás kivételes emelését a MÁK Központjától, amennyiben különösen méltánylandó körülmények merülnek fel az esetében.

A kivételes árvaellátás összege minimum 3 000 Ft, legfeljebb 8 000 Ft lehet. Ilyen méltányossági emelést háromévente egy alkalommal lehet igényelni (kivéve rendkívül indokolt esetekben).

Az árvaellátás folyósítása: mikor utalják az árvasági segélyt?

Így, hogy tudjuk, mennyi az árvasági segély összege, mik az árvasági segély feltételei, illetve, hogy meddig jár az árvaellátás, járjunk utána annak is, hogy mikor utalják az árvasági segélyt, azaz mikor várható az árvaellátás utalása 2025 hónapjaiban. Nos, a nyugdíj és a nyugdíjjal azonos módon utalandó ellátások folyósítása, köztük az árvasági segély összege is azonos időpontban kerülnek folyósításra a MÁK jóvoltából. A havi rendszerességű árvaellátás folyósítása idén a következő időpontokban várható:

• 2025. január 10. (péntek)
• 2025. február 12. (szerda)
• 2025. március 12. (szerda)
• 2025. április 11. (péntek)
• 2025. május 12. (hétfő)
• 2025. június 12. (csütörtök)
• 2025. július 11. (péntek)
• 2025. augusztus 12. (kedd)
• 2025. szeptember 12. (péntek)
• 2025. október 10. (péntek)
• 2025. november 12. (szerda)
• 2025. december 2. (kedd)

Hogyan történik az árvaellátás igénylése 2025 évében?

Ahogy ez a legtöbb ellátásra, segélyre igaz, ahhoz, hogy az ellátáshoz hozzájussunk, a folyamatot nekünk kell elindítani, legkorábban a szülő halálának bekövetkeztekor. Fontos, hogy az árvaellátás iránti igényhez az elhunyt (vagy eltűntnek nyilvánított) szülő halotti anyakönyvi kivonatát is csatolni kell. Bármilyen, az árvaellátás 2025 évi folyósítását befolyásoló változás történjen, az igénylőnek változásbejelentési kötelezettsége van!

Az árvaellátás megállapítása iránti igényt – nem nyugdíjasként elhunyt szülő esetén - az igénylő személy (azaz az árva) lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél kell benyújtani.

Amennyiben az elhunyt már nyugdíjas korú volt, az árvaellátás igénybejelentő lapot (Igénybejelentés az 1997. évi LXXXI. törvény alapján árvaellátás elbírálásához c. nyomtatvány) a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóságához kell eljuttatni. Ha az elhunyt nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesült, az esethez tartozó árvaellátás kérvényt (Árvaellátás iránti igény, ha az elhunyt nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban részesült c. nyomtatvány) kell leadni. Ellenkező esetben az Árvaellátás iránti igény, ha az elhunyt nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban nem részesült c. nyomtatvány kitöltése szükséges.

Az árvaellátás kivételes, méltányosságból történő meghosszabbítását szintén az érintett személynek kell kérvényeznie – ehhez az árvaellátás méltányosságból történő továbbfolyósítása iránti kérelem leadása szükséges, amelyhez csatolni kell a16 évnél idősebb árva esetén a tanulmányi igazolást is. Méltányossági árvaellátás esetén a kérelmet és a hozzá tartozó igazolást a Magyar Államkincstár Központjához kell eljuttatni. Az árvaellátás megváltozott munkaképesség miatti továbbfolyósításához szintén kérelmet kell leadni, amelyhez a megváltozott (legfeljebb 50%-os) egészségi állapotot igazoló dokumentumokat kell csatolni.

Az árvaellátás kérvények és igazolások leadhatók elektronikus úton (Ügyfélkapu+ vagy DÁP regisztrációval, a mo.hu oldalán keresztül), papíralapon személyesen az illetékes helyi nyugdíjbiztosítási szerv ügyfélszolgálatán, továbbá postai úton (a Magyar Államkincstár központi postacíme: 1909 Budapest) is beküldhetők.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az árvaellátás, más néven árvasági segély 2025 évi juttatásával kapcsolatos információink tájékoztató jellegűek! A leírtak az árvaellátás 2025 évében érvényes általános tudnivalóit összegzik, nem terjednek ki az árvasági segély feltételei, folyósítása kapcsán az árvaellátás egyedi eseteire. Kérdéseinkkel forduljunk bizalommal a MÁK vagy a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság ügyfélszolgálataihoz!