Pénzcentrum • 2024. november 15. 16:32
Évtizedes távlatban fokozatos növekedést mutat a középkorúak jövedelme, az elmúlt négy negyedévben már stabilan 500 ezer forint felett volt ez az összeg egy háztartásra vetítve, szemben például a 2018 előtti 300 ezer forint alatti értékkel. A tartós emelkedés ellenére sokan nem érzik magukat biztonságban anyagi szempontból. A 30-59 évesek 20 százaléka kifejezetten pesszimistának mondható.
Sokan borúsan látják a jövőt- Bár a középkorúak jövedelme többéves távlatban emelkedést mutat, az anyagi helyzetüket továbbra sem érzik igazán stabilnak – így foglalható össze a K&H legfrissebb kutatása, amely egyebek mellett a 30-59 évesek helyzetét vizsgálta a harmadik negyedévben.
A saját pénzügyi helyzetét mindössze a megkérdezettek 25 százaléka tartja pozitívnak, vagy teljes mértékben kiszámíthatónak, biztonságosnak, a másik végletet pedig az a 20 százalék jelenti, akik kifejezetten negatívan látják az anyagi helyzetüket, ami jelentős bizonytalanságra utal. Az összesített eredmények szerint a megkérdezettek mindössze 54 százaléka látja kedvezőnek vagy viszonylag pozitívnak a pénzügyi hátterét, a többiek, azaz a válaszadók majdnem fele viszont negatív véleményen van. Utóbbiak aránya az előző negyedévhez képest szerény mértékben emelkedett.
Mit mutatnak a forintosított adatok?
Az átlagos jövedelem a megkérdezettek háztartásában 528 ezer forint volt. Ez közel 40 ezer forintos korrekciót jelent az előző negyedévben eddig mért legmagasabb értékhez, 566 ezer forinthoz képest, de még meghaladja a korábbi három negyedévben mért 500 ezer forint közeli átlagértékeket. A hosszabb távú trendeket nézve látszik, hogy 2015 óta fokozatosan emelkedik a háztartások jövedelme. A 300 ezer forintos szintet 2018-ban, a 400 ezres határt 2021 végén, az 500 ezreset pedig egy évvel ezelőtt lépte át a középkorúak háztartási jövedelmi átlaga a felmérés szerint.
Az, hogy a jövedelem trendszerű emelkedése ellenére az anyagi biztonságérzet alacsony, részben magyarázható a háztartások óvatosságával. Egyelőre sok háztartás bizonytalan a kilátásokat illetően, ami látszik a kiskereskedelmi forgalom adatain is. Ez részben azzal is indokolható, hogy a múlt év során a kiemelkedően magas infláción miatt reálértékben csökkenést tapasztalt a lakosság, azaz visszafogottabb volt a vásárlóereje. Bár a keresetek és a reálbérek nemzetgazdasági szinten is idén jelentős emelkedést mutatnak, a lakosság még nem kezdett el bátrabban költekezni, még mindig halogatja a komolyabb beszerzéseket.
Derűlátók és borúlátók
A kutatás szerint a 30-59 éves lakosság csupán 25 százaléka érzi magát igazán biztonságban anyagilag. A férfiak körében ez az arány magasabb, 31 százalékos, szemben a nőkre jellemző alacsonyabb, 19 százalékkal.
Ugyanakkor a megkérdezettek 20 százaléka kifejezetten pesszimista és kiszámíthatatlannak látja anyagi helyzetét. A falvakban élők esetében 25 százalékos ez a mutató. Az alacsonyabb végzettségűek sokkal borúlátóbban ítélik meg anyagi helyzetüket, mint a felsőfokú végzettségűek, előbbieknél 23, utóbbiaknál 14 százalékos a pesszimisták aránya. Ez pedig azzal támasztható alá, hogy a felsőfokú végzettségűek magasabb jövedelemmel rendelkeznek.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Gond nélkül vagy nélkülözve
A kutatás konkrét forint értékeken keresztül is bemutatja a korosztály anyagi helyzetét a válaszok átlagai alapján. Az érintettek 10 százaléka él gond nélkül és rendszeresen takarékoskodik, ehhez 745 ezer forintos jövedelmet mondtak átlagosan. A következő csoportba sorolták a kutatók azokat, akik a 662 ezer forintos jövedelmükből kijönnek egy-egy hónapban és alkalmanként még félre is tudnak tenni a pénzből. Ők a válaszadók harmadát, azaz 33 százalékát jelentették.
Szintén egyharmad - valamivel kevesebb, 32 százalékos - azoknak az aránya, akik átlagban 458 ezer forintos jövedelemről számoltak be - ez az összeg a mindennapi megélhetéshez elég, de ahhoz már kevés, hogy spórolásra is fussa belőle.
A megkérdezettek 18 százaléka azt mondta, hogy 370 ezer forintos háztartási jövedelmük már éppen csak elég számukra minden hónapban. 5 százalékuk mondta azt, hogy hónapról hónapra anyagi gondokkal küzdenek, 2 százalékuknak akár nélkülöznie kell a megélhetéshez: ez a két csoport átlagosan 320 ezer forintos háztartási jövedelemről számolt be.