Szánthó Péter • 2024. november 12. 10:00
Nagyjából 1800 milliárd forintnyi kamatkötelezettsége lesz jövőre a magyar államnak csak a Prémium Magyar Állampapírok kapcsán, és nagy kérdés, mit kezd a lakosság a keletkező jövedelmével - főképp, mert manapság már nincs olyan jól fizető konstrukció, mint a PMÁP volt. Sokan attól tartanak, hogy ha a befektetők csak az összeg egy részét fogyasztásra költik, az újabb lökést adhat a hazai inflációnak. Ennek kapcsán Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója a Pénzcentrumnak azt mondta, ettől nem kell tartani, várakozásaik szerint a kifizetések döntő többségét újra befektetik - ugyanakkor kisebb rész áramlik vissza lakossági állampapírokba. Kérdésünkre Molnár László, a GKI vezérigazgatója azt mondta, az inflációval ellentétben a forintgyengülés valós veszély a kifizetések után, hiszen már most is jobban megéri amerikai állampapírt venni, mint magyart, de az eurós állampapírok között is lehet válogatni. Kiss Péter ezzel ellentétben azt mondta, nagy gyengülésre nem számít, mert ha baj van, a kormány és az MNB közbelép.
2025-ben mintegy 3000 milliárd forintnyi tőke- és kamatkifizetés terheli majd az államkasszát, ebből csak 1800 milliárdot a prémium állampapírokra kell kifizetnie az államnak, aminek a java része az első negyedévben esedékes. A lakosság komoly pénzesőre számíthat, hiszen 2025-ben sok PMÁP-konstrukció 19 százalék feletti kamatot fog fizetni a 2023-as rekordinfláció nyomán.
De mi lehet a sorsa ennek a pénznek? A kérdés különösen azért lesz érdekes a következő hónapokban, mert jelenleg nincs olyan állampapír-konstrukció a piacon, amely hasonlóan magas kamatokkal kecsegtetne, így a befektetők más írányba fordulhatnak - akár az ingatlanpiac felé is, vagy csak simán elfogyasztják a kamatokból származó jövedelem egy részét.
Ennek kapcsán korábbi interjúnkban Balásy Zsolt, a HOLD Alapkezelő hedge fund managere arról beszélt: szerinte egy kisebb részét az ingatlanpiacra fogják önteni a befektetők, és szerinte manapság ez már nem is olyan rossz befektetés.
A jól számolható befektetési eszközöknél, ha gyorsan drágul, az megágyaz annak, hogy a dübörgést követően rosszul fog teljesíteni. Most két éve az ingatlanpiac nagyon nem jól teljesít, ez pedig előrevetíti, hogy utána azért jobb évek jönnek – ciklikusság! Ezért mondom azt, hogy most már a PMÁP-ból kijövő pénzeket nem hülyeség lakásra költeni
- magyarázta.
Mi lesz a százmilliárdok sorsa?
Várakozásaink szerint a kifizetések döntő többségét újra befektetik, ezért önmagában ennek a kiáramlásnak nem lesz hatása a fogyasztói árakra. Az újra befektetés viszont több irányba is mehet, várhatóan csak kisebb rész áramlik vissza új lakossági állampapírokba, népszerű lehet az ingatlanbefektetés, kiegészítve más támogatott forrásokkal, és a befektetési alapok is jelentős beáramlásra számíthatnak. Szerintünk a fogyasztásra fordított rész kicsi lesz ahhoz, hogy inflációt nyomást okozzon
- mondta kérdésünkre Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója. Hozzátette: az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) fenn akarja tartani a mai közvetlen lakossági finanszírozás arányát, ezért, ha azt érzékelné, hogy elindul egy komoly kiáramlás, illetve a lejáró papírokat nem pótolják újabb befektetések, akkor valószínűleg új termékekkel jelenne meg.
Az ÁKK egyúttal azt is mondta, hogy látványosan nem tervezi növelni a lakossági befektetések súlyát az államadóság finanszírozásában, ezért nagyon agresszív hozamokat sem fog ajánlani. Az utóbbi időszakban nagyon népszerűek voltak a befektetési alapok, így várhatóan ezekbe is érkezik majd új tőke. Különösen a kötvényalapok láttak nagyobb beáramlást az elmúlt években, ráadásul az elérhető hozamok már versenyképesek a lakossági állampapírok jelenlegi kamatszintjével
- sorolta Kiss Péter, aki szerint szintén újra népszerűvé kezdenek válni a vegyes alapok, melyek a kötvények mellett változó arányban kockázatosabb részvényekbe is fektetnek. Ezekkel a megtakarítók nemcsak a részvénypiaci teljesítmények révén tudják növelni a hozampotenciált, hanem euró vagy dollár irányba is tudják diverzifikálni a befektetéseiket.
Molnár László, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója kérdésünkre azt mondta, a tapasztalatok szerint közvetlen állampapír megtakarítása csak keveseknek van, jellemzően a magas jövedelműeknek, akiknek az tartalék pénz.
Jól látható, hogy a nominális kamatok esésével egyre kevésbé vonzó az újrabefektetés állampapírba, így várhatóan egyéb befektetésekbe fog áramlani a kamat. Valószínűleg az euró vagy dollár alapú állampapírok kerülnek előtérbe, ahol az árfolyamnyereséggel együtt már jó hozamot lehet elérni. Nem beszélve arról, hogy euróban vagy dollárban önmagában is értékállóbb a megtakarítás, különösen, ha később esetleg ingatlanba fektetik azt külföldön
- magyarázta a szakember, majd hozzátete: némileg más a helyzet a befektetési jegyek birtokosai esetében, amennyiben állampapír is van a portfólióban. Ekkor a kamatkifizetés a jegyek értékét növeli meg, így visszaváltással lehet pénzhez jutni. Mivel jellemzően ez esetben is a tehetősebbek vannak túlsúlyban a befektetési volumenben, így az esetleg beváltásra kerülő jegyek értéke más megtakarításokba (vélhetően részben devizába) megy majd.
Fogyasztás élénkülésre emiatt nem számítunk. Összességében ilyen hozamok mellett a lakossági kézen lévő állampapírok volumenének csökkenését várjuk
- összegezte.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 18 917 331 forintot 10 éves futamidőre már 6,55 százalékos THM-el, havi 214 520 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCredit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a CIB Banknál 6,73% a THM, míg a MagNet Banknál 6,85%; az Erste Banknál 6,91%, a K&H Banknál 6,98%, a Raiffeisen Banknál pedig 7,00%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Betehet a forintnak a kamat-pénzeső?
Balásy Zsolt azt is felvetette, hogy a PMÁP-ból kiáramló pénz egy másik része valamilyen devizában köthet ki. Ez újabb pofont adhat az amerikai elnökválasztás óta amúgy sem túlzottan stabil forintnak is - az euró árfolyama 412 felett is járt már azóta. Sőt, egyes elemzők szerint Donald Trump dollárerősítő gazdaságpolitikája miatt az 500-as euróárfolyam sem kizárt az elnöki ciklusa alatt.
Visszatérve az állampapír-bevételekre: ha a lakosság úgy dönt, magyar befektetések helyett elkezd inkább devizát, vagy devizás papírokat vásárolni, az azt jelenti, hogy forintot ad el, ebből pedig következik, hogy a forint gyengülni fog.
Ennek kapcsán Kiss Péter arról beszélt: a forint iránti bizalom csökkenése természetesen növeli a deviza befektetések iránti keresletet, de ezt a kormány és a Magyar Nemzeti Bank is tudja, ezért a forint stabilitását mindenki komolyan veszi.
A mai jegybanki kamatszint meghatározásában komoly szerepe van a forint árfolyamának is. Szerintünk a jegybank és a kormány meg tudja őrizni a forint iránti bizalmat, és közbelépnek, ha az árfolyam drasztikusan elmozdulna
- magyarázta az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója.
Molnár László pedig egyenesen kijelentette: minden forintgyengüléssel kapcsolatos félelem valós.
Szerinte már most is jobban megéri amerikai állampapírt venni, mint magyart, de az eurós állampapírok között is lehet válogatni.
Ez amellett szól, hogy a hozamok egyre nagyobb része külföldön kerül újra befektetésre. Ha csak a fele külföldre menne, az 2 milliárd eurót jelentene, ami önmagában (az áru- és szolgáltatás export többlete havonta ekkora nagyságrend) még nem hat jelentősen az árfolyamra (részben azért sem, mert a lejáró államkötvények helyett egyre inkább devizakötvény kibocsátásra lesz szükség, ami rövid távon devizatartalék növekedést okoz). A nagyobb gondot az fogja okozni, hogy a forint állampapírok piacán sok a külföldi befektető, akik alacsony hozamszintek esetén szintén kimennek az országból. Valamint azok a külföldi befektetők is problémásak, akik korábbi befektetéseik hozamát hazai bankok számláin tartják, de a gazdaságpolitikai ugrálások miatt esetleg repatriálják ezeket a forrásokat. Akkor igazán nagy bajban lenne a magyar pénzpolitika...
- fogalmazott a GKI vezérigazgatója.
Felmérés: Áldás, vagy átok a hitel?
A hitel, mint pénzügyi termék megítélése 2024-ben sem egyértelmű. Éppen ezért a Pénzcentrum és a Bankmonitor közös kutatásában arra keresi a választ, hogy az „átlagember” hogyan gondolkozik a hitelekkel kapcsolatban. Arra vagyunk kíváncsiak, mit gondol a lakosság arról, hogy valóban lehet a hitel egy értéket teremtő eszköz, amivel gyarapodhatunk, vagy a társadalmi megítélés szerint inkább negatív vonatkozásai vannak a hitelfelvételnek. Segítsd a munkánkat, és töltsd ki az aláébbi felmérést arról, vajon mi jellemzi a bank és az adós viszonyát Magyarországon.