Meszlényi Tamás • 2024. október 12. 06:02
Talán már sokan hallottak az úgynevezett 20-30-50-es „szabályról” – az egyszerű, könnyen megérthető módszersegítségével különösebb nehézségek nélkül lehetünk képesek havi kiadásaink rendszerezésére, ezáltal pedig könnyebben megfoghatjuk a pénzt, sikeresebbek lehetünk a spórolás tekintetében is. De mit is jelent ez a szabály a gyakorlatban? Az alábbiakban a jelenlegi kereseti adatok alapján adunk választ erre a kérdésre, illetve azt is megnézzük, hogy mennyi pénzt tudunk megspórolni a módszer alkalmazásával. Annyit mindenesetre már most előre bocsátunk, hogy bizony már néhány év alatt is súlyos milliókat halmozhatunk fel ezzel az egyszerű módszerrel.
A kiadások csökkentésére és a rendszeres spórolás megkezdésére is kiválóan alkalmas az egyébként pofonegyszerű, úgynevezett 20-30-50 szabály. A módszer lényege, hogy a havi jövedelmünk 50%-ából fedezzük a fix havi kiadásokat, 30%-ából az egyéb kiadásokat, a maradék 20%-ot pedig minden egyes hónapban tegyük félre. Látható tehát, hogy tényleg egyszerű szabályról van szó, jóllehet talán érdemes kicsit bővebben kifejteni, hogy egy-egy kiadást melyik kategóriába érdemes sorolni.
Legkevesebb magyaráznivaló a 20%-os részen van – ezt a részt egyszerűen félre kell tenni és befektetni, hogy a havonta gyarapodó tőkénket egyrészt védjük az inflációtól, másrészt lehetőség szerint minél nagyobb hozamra is szert tegyünk.
Talán valamivel kevésbé egyértelmű, hogy mely kiadások sorolandók az 50%-os részbe. Nos, ide kell sorolnunk minden kötelező, rendszeres havi kiadást, melyek ki nem fizetése nem - vagy reálisan nem – opció – ilyenek az alapvető élelmiszerek, a rezsi, az alapvető, ma már szinte nélkülözhetetlen szolgáltatások (telefon, internet) díjai, tisztálkodási szerek, gyógyszerek stb.
Az egyéb, nem fix – persze bizonyos szempontból annál fontosabb - kiadások mennek a harmadik, 30%-os kategóriába. Túl sok magyarázatra ez sem szorul – természetesen nagyon jó dolog, ha az ember folyamatosan félretesz azért, hogy a jövője biztos alapokon nyugodjon, de ha ennek az az ára, hogy cserébe a jelenben mindent megvon magától, akkor kérdéses, hogy mindez megéri-e. Éppen ezért van fenntartva a szóban forgó 30%, ugyanis ebből az összegből vásárolhatjuk meg azokat a tárgyakat, eszközöket és szolgáltatásokat, melyekben örömünket leljük. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a tudatos tervezés jegyében ezek a kiadások nem léphetik át ezt a 30%-os határt, ugyanis akkor átesünk a ló túloldalára, és a jelenlegi igényeink kielégítése érdekében feláldozzuk a jövőnket.
Számok a gyakorlatban
Korábban a Pénzcentrum is beszámolt róla, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb, szeptember végén publikált adatai szerint idén júliusban a nettó átlagkereset a kedvezmények figyelembevételével 438 400 forint, míg a kedvezmények nélkül 423 400 forint volt. Igaz, a nettó kereset mediánértéke ennél lényegesen alacsonyabb, 362 900 forint volt.
A legmagasabb, 438 400 forintos összeg alapján tehát
- 219 200 forintból kell kihoznunk a kötelező kiadásokat,
- 131 520 forintból az egyéb kiadásokat és
- 87 680 forintot kell megtakarítanunk.
A 423 400 forint alapján
- 211 700 forint megy a kötelező kiadásokra,
- 127 020 forint az egyéb kiadásokra és
- 84 680 forint a havi megtakarítás.
A 362 900 forint alapján pedig
- 181 450 forint a kötelező kiadás,
- 108 870 forint az egyéb kiadás és
- 72 580 forint a megtakarítás.
A fentiekből kiindulva azt mondhatjuk, hogy a szabály szigorú betartása esetén egy év alatt 1 052 160 / 1 016 160 / 870 960 forintot tudunk megtakarítani annak függvényében, hogy a fenti összegek közül melyiket vesszük alapul. Tehát ha a szabály betartásán kívül semmi mást nem csinálunk, csak felszorozzuk a fenti összegeket mondjuk öttel, már akkor is elmondható, hogy pusztán 5 év leforgása alatt is legkevesebb 4 354 800, legjobb esetben pedig 5 260 800 forintot tehetünk félre.
Persze mindez azért lenne csalóka, mert ebben az esetben nem vennénk figyelembe, hogy az idő múlásával a fizetésünk – ebből adódóan a havonta félretett összeg is – növekedne, továbbá azzal sem számolnánk, hogy a már félretett pénz befektetésével hozamra is szert tehetünk.
Azt ugyan nem tudjuk megmondani, hogy a következő években mekkora lesz az infláció, ahogyan azt sem, hogy így mekkora éves béremelésre és hozamra számíthatunk, azonban reálisnak tűnő elképzelések alapján érdemes lehet egy számítást elvégezni annak bemutatására, hogy nagyjából mekkora összeget lennénk képesek megtakarítani az előbb említett 5 év alatt mindössze a 20-30-50 szabály betartásával. A számítás során a példa – és az egyszerűség – kedvéért feltételeztük, hogy évente 5%-kal emelkedik a jövedelmünk, míg a megtakarított pénzünk évente 7% hozamot termel.
JÓL JÖNNE 2,7 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 699 918 forintot igényelnél 6 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 53 004 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 12,86%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank 53 149 forintos törlesztőt (THM 12,86%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Csupasz számok
Induljunk ki először a legmagasabb összegből, tehát a kedvezmények figyelembevételével átlagosan elért nettó 438 400 forintból – ebben az esetben, ahogy már említettük is, havonta 87 680, évente 1 052 160 forintot kell megtakarítanunk a 20-30-50-es szabály betartásával. Ez utóbbi lenne az az összeg, amit az első év végén befektetnénk a már említett, általunk feltételezett éves 7% hozam mellett. Ez azt jelenti, hogy a kezdőtőke egy évvel később, vagyis a második év végére 1 125 811 forintra hízna, amihez hozzáadhatnánk a második év közben felhalmozott 1 104 768 forintot (1 052 160 + 5%). A harmadik év elején tehát már 2 230 579 forintot tudnánk befektetni, majd a fenti folyamatot megismételnénk a harmadik és a negyedik év végén is.
Ezzel az eljárással az ötödik év végére 6 642 821 forintot lennénk képesek felhalmozni.
Ez persze a legjobb forgatókönyv, hiszen itt a legmagasabb átlagkereset alapján határoztuk meg a havonta megtakarítandó összeg mértékét, de nézzük meg, hogy mi történne a másik két összeg esetében (ezeknél ugyanúgy 5% éves fizetésemeléssel és évi 7% hozammal számoltunk).
Tehát a legfrissebb adatok szerint a kedvezmények nélküli átlagkereset 423 400 forint, így az első évben havonta 84 680 forintot kellene megtakarítanunk, amely az év végére 1 016 160 forintot jelent. Amennyiben ezt a fentieknek megfelelően fektetnénk be – illetve minden évben növelnénk a befektetett tőkét -, úgy
az ötödik év végére 6 415 535 forint megtakarításunk lenne.
A harmadik esetben, tehát a nettó kereset mediánértékéből (362 900 forint) kiindulva havonta 72 580 forint lenne a megtakarításunk, ami az első év végére 870 960 forint tőkét jelentene. Bár ez jelentősen elmarad az előző két összegtől, az ötödik év végére még így is
5 498 813 forintot lennénk képesek megtakarítani.
Ha nem megy, lépni kell
A fenti példákból is látható, hogy pénzügyi tudatosság és önfegyelem mellett még egy átlagos fizetés mellett is sokmilliós megtakarítás halmozható fel mindössze néhány év alatt. Ugyanakkor nem mehetünk el amellett, hogy mindez csak akkor valósítható meg, ha a fizetésünk 80%-a – vagyis a megtakarításon túli része – valóban elegendő ahhoz, hogy fedezze a havi fix és egyéb kiadásainkat.
Amennyiben nem elegendő, akkor érdemes átgondolni, hol tudunk csökkenteni a kiadásainkon, illetve adott esetben érdemes képezni is magunkat. Bár munka mellett tanulni komoly kihívást jelent, ám ha azt tapasztaljuk, hogy a kiadások észszerűsítése és csökkentése után sem jövünk ki a jövedelmünkből, akkor mindenképpen lépnünk kell. Ilyen helyzetben ugyanis anyagi állapotunk annyira bizonytalan, hogy érdemes versenyképesebb tudásra szert tennünk, hogy a kiadásaink csökkentése mellett a bevételünk növelésére is képesek legyünk. Mindenképp érdemes beletenni azt a plusz munkát amit egy önképzés jelent, hiszen így hosszú távon valóban képesek lehetünk az anyagi biztonság megteremtésére.