Pénzcentrum • 2024. szeptember 24. 21:31
Sok meglepetést hozott az Allianz frissen megjelent Globális Vagyonosodási Jelentésének 15. kiadása, amely közel 60 ország háztartásainak vagyoni és adóssághelyzetét vizsgálta - olvasható a biztosító jelentést bemutató közleményében.
A 2023-as évet fémjelző, erőteljes monetáris politikai szigorítás dacára a gazdaságok ellenállónak bizonyultak, a pénz- és tőkepiacok pedig fellendültek. Ennek fényében a háztartások globális pénzügyi eszközei erőteljes bővülést mutattak, olyannyira, hogy a 7,6 százalékos éves növekedési rátával bőven sikerült behozni az előző évi veszteséget (-3,5%).
A növekedés meglehetősen egyenlőtlenül alakult a három fő eszközosztályban. Egyik oldalon az értékpapírok (11%) és a biztosítások/nyugdíj-megtakarítások (6,2%) az elmúlt tíz év átlagánál lényegesen gyorsabb ütemben nőve remekül profitáltak a tőzsdei fellendülésből és a magasabb kamatlábakból. Ezzel szemben a bankbetétek éves növekedési üteme a világjárványt követő fellendülés évei után 4,6 százalékra esett vissza, ez pedig az elmúlt 20 év egyik legalacsonyabb mutatója.
A tavalyi gazdasági fellendülés széles körű volt, abból valójában csak két ország, Új-Zéland és Thaiföld maradt ki. A növekedés ráadásul viszonylag egyenletes volt minden régióban, Ázsiában és Észak-Amerikában például egyaránt 8 százalék feletti volt a bővülés mérteke. Az Egyesült Államok (8,6%-os bővüléssel) még Kínánál (8,2%) is erőteljesebben nőtt, aminek eredményeként ismét jelentősen csökkent a feltörekvő gazdaságok növekedési előnye a fejlett gazdaságokkal szemben: ez tavaly mindössze 2 százalékpontot tett ki, ami arról árulkodik, hogy az elmúlt hét évből hatban a feltörekvő gazdaságok rengeteget vesztettek növekedési előnyükből.
Pedig egészen 2017-ig – az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi viták elmélyüléséig – a különbség legalább 10 százalékpontos vagy azt is meghaladó volt a fejlődőek javára. Úgy tűnik, a globalizáció visszaszorulásának árát leginkább a feltörekvő gazdaságok fogják megfizetni.
A bankbetét már a múlté
2023-ban folytatódott a friss megtakarítások normalizálódása a világjárvány okozta kényszertakarékossági boom évek után, melyek 19,3 százalékkal 3,0 billió euróra csökkentek. Ez a csökkenés szinte kizárólag a bankbetéteknek volt tulajdonítható. Összességében a bankok világszerte csak 19 milliárd euróval tudták bővíteni háztartási betétállományukat, ami 97,7 százalékos visszaesést jelent. A megtakarítók elfordultak a bankbetétektől: csak az amerikai háztartások 650 milliárd euró értékű forrást vontak ki.
A másik két eszközosztály ugyanakkor megőrizte népszerűségét. Az értékpapírokba történő vagyonbeáramlás 10 százalékkal nőtt, miközben a kategória kedvencei megváltoztak: míg a részvényeket sok piacon összességében inkább értékesítették, addig a magasabb kamatlábaknak köszönhetően a kötvényekben értek el jelentős nyereséget a megtakarítók. Szintén viszonylag stabilnak bizonyult a biztosítások/nyugdíjmegtakarítások kategória, ebben mindössze 4,9 százalékkal csökkentek világszerte az új megtakarítások.
Szenvedtek viszont az ingatlanok az emelkedő kamatoktól: mindössze 1,8 százalékos bővülésével ez az eszközosztály az elmúlt tíz év legalacsonyabb növekedését könyvelhette el. Kiugróan rossz dinamikát produkált Nyugat-Európa, ahol 2023-ban 2,2 százalékos volt a visszaesés, de tény: az ingatlanok növekedési üteme a legtöbb piacon a múltban is rendre elmaradt a pénzügyi eszközök növekedési ütemétől. Észak-Amerikában például csaknem 1 százalékpont volt az éves különbség az elmúlt két évtizedben, ami azt tükrözi, hogy az ingatlanok hosszú távú tőkenyeresége alacsonyabb, mint a részvényeké.
A jövő azonban még nagyobb kihívást jelent majd, mivel az éghajlatváltozás egyre számottevőbb hatással lesz az ingatlanvagyonra. A lakásárindex (HPI) különböző éghajlati forgatókönyvek szerinti előrejelzései 2050-ig 20 százalékos vagy azt is meghaladó csökkenést mutatnak számos piacon, miközben globálisan akár 30 billió euróval is csökkenhet az ingatlanok értéke. Ezért a szakértők szerint a lakásárakat a jövőben az elhelyezkedés és az energiahatékonyság ugyanúgy meghatározza majd, mint az, hogy mennyire fenntartható épületben található az adott ingatlan.
Kiszámítható folyamatok hiteloldalon
Tavaly globálisan tovább lassult a lakossági hitelek növekedése: a 4,1 százalékos érték kilenc éve a legalacsonyabb dinamikának felel meg. Bár a mérsékeltebb bővülés szinte minden régióban megfigyelhető volt, Nyugat-Európában és Észak-Amerikában különösen látványos a változás: itt a növekedési ütem kevesebb mint a felére, 1,1 százalékra, illetve 2,9 százalékra esett vissza. Mivel a globális gazdasági aktivitás nominális növekedése az infláció miatt továbbra is magas maradt, a globális adósságráta (a kötelezettségek GDP-hez viszonyított aránya) a harmadik egymást követő évben csökkent, 1,5 százalékponttal 65,4 százalékra. Ez több mint 3 százalékponttal alacsonyabb, mint 20 évvel ezelőtt.
A megtakarításokban látható erős dinamika, illetőleg a hiteleknél tapasztalható visszafogott növekedés a globális nettó pénzügyi eszközök (pénzügyi eszközök mínusz kötelezettségek) jelentős, 8,8 százalékos növekedéséhez vezetett. Ezek összességében 182 billió eurót tettek ki 2023 végén; ami közel 15 billiós növekedést jelent az előző évhez képest, a korábbi, 2021-es rekordértéket pedig 4 billió euróval haladja meg.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A hazai helyzet
Tavaly 15 százalékkal nőtt a magyar háztartások pénzügyi vagyona, ami a legjobb eredmény a régióban. Abban, hogy Magyarország Kelet-Európa növekedési bajnoka lett, az értékpapírok állományának bővülése játszotta a legnagyobb szerepet 23,6 százalékos dinamikával
– mondja el Tölgyes Ágnes, az Allianz Hungária Zrt. pénzügyi divíziójának vezetője. A biztosítások/nyugdíjmegtakarítások szintén jól teljesítettek (+17,9%), ugyanakkor a magyar háztartások portfóliójában 6 százalék alatti súlyával ez az eszközosztály csak kisebb szerepet játszik.
A globális trenddel ellentétes mozgásokat láttunk itthon: az új megtakarítások jelentősen, 74 százalékkal, 16,5 milliárd euróra növekedtek. Ezek az addicionális pénzügyi eszközök azonban mind értékpapírokba vándoroltak, több mint 100 százalékkal, 14,9 milliárd euróra emelkedve.
Ezen az eszközosztályon belül a magyar megtakarítók a kötvényeket – és kisebb mértékben a befektetési alapokat – részesítették előnyben, a részvényeket azonban elkerülték. Ezzel szemben a bankbetétekből 1,0 milliárd euró értékben vontak ki pénzt a háztartások. A biztosítások/nyugdíjmegtakarítások 0,7 milliárd euróval gyarapodtak, ami a korábbi évekhez hasonló mértéket jelent.
Tölgyes Ágnes arra is felhívja a figyelmet, hogy reálértéken nézve a számokat kevésbé rózsás a kép: inflációval kiigazítva 2023-ban 1,9 százalékkal csökkent a háztartások pénzügyi eszközeinek értéke, ám ezzel a pénzügyi eszközök vásárlóereje a múlt év végén még mindig 10,1 százalékkal volt magasabb a pandémia előtti, 2019 végi szintnél.
A lakossági hitelek növekedése a leggyengébb volt 2023-ban az elmúlt hat évet tekintve: a mindössze 3,6 százalékos ütem az előző évi növekedésnek csupán a fele, így ennek megfelelően 20 százalékra mérséklődött az adósságráta is, ami az egyik legalacsonyabb arány a régióban.
A nettó pénzügyi eszközök kimagasló ütemben, 17,3 százalékkal nőttek tavaly, így az egy főre jutó 22 860 eurós nettó pénzügyi vagyonnal Magyarország 2 helyet előre lépve a 28. helyen áll a háztartások pénzügyi vagyonának globális ranglistáján.