Pénzcentrum • 2024. szeptember 19. 20:33
A nappali tagozatos egyetemista és főiskolás diákok bő egyharmada rendszeresen dolgozik tanulmányai mellett, a legalább alkalomszerűen munkát vállalók aránya pedig 80 százalék feletti – derül ki egy friss felmérésből. A kutatás szerint a diákok nagy többségénél a szülők támogatása is jelentős tétel a bevételi forrásokat tekintve, de számottevő azoknak az aránya is, akiknél a saját megtakarítások szerepelnek a megélhetés forrásai között.
A CIB Bank reprezentatív felmérésből kiderült még, hogy a felsőoktatásban, nappali tagozaton tanuló diákok nagy többsége már legalább alkalomszerűen munkát vállal. A rendszeresen munkát vállalók aránya az átlagosnál jóval magasabb a fővárosban élő diákok körében, a hallgatók bő négyötöde valamilyen gyakorisággal kap pénzt a szüleitől is. Emellett a saját megtakarításoknak is jelentős a szerepük az egyetemisták és főiskolások anyagi forrásai között.
A kutatás eredményei szerint a hallgatók 34 százaléka rendszeresen, további 40 százaléka pedig alkalmanként végez munkát: további nyolc százalékuk viszont csak tapasztalatszerzés céljából dolgozik, nem azért, mert pénzre lenne szüksége.
A felmérés szerint Budapesten az átlagnál jóval magasabb, 50 százalékos a rendszeresen munkát végző diákok aránya, a megyeszékhelyeken inkább alkalmanként vállal munkát a hallgatók fele. A kutatás eredménye szerint a döntő többség több forrásból teremti elő a megélhetési költségeit: a szülői támogatást 47, a rendszeres munkát 35, az alkalmi diákmunkát pedig 33 százalékuk említette, a diákhitel pedig 16 százaléknál jelent bevételi forrást. Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy a válaszadók 41 százaléka a korábbi megtakarításait is felhasználja a költségei fedezéséhez.
Ha viszont nem általában a bevételi forrásokra, hanem konkrétan az otthonról érkező anyagi támogatásra irányult a kérdés, már jóval nagyobb volt azoknak az aránya, akik azt állították, hogy időnként kapnak pénzt a szüleiktől: mindössze a hallgatók 18 százaléka nyilatkozott úgy, hogy egyáltalán nem kap pénzt, további 14 százalékuk pedig azt mondta, hogy csak alkalmanként érkezik otthonról segítség.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A havi rendszeres támogatásban részesülők közül azok aránya a legmagasabb, akik 50 ezer forintnál kevesebbet kapnak: ők adják a teljes válaszadói kör 34 százalékát. Azok aránya viszont, akik havi százezer forintnál is többet kapnak a szüleiktől, mindössze kilenc százalék. A fővárosban élő diákok között ugyanakkor jóval többen vannak azok, akik anyagilag függetlenek a szülőktől: 34 százalékuk mondta azt, hogy egyáltalán nem kap pénzt otthonról. A nappali tagozatos, felsőoktatásban tanuló diákok bő harmada a szüleivel él, 27 százalék a kollégiumban lakók, 18 százalék a saját lakásban és 21 százalék az albérletben élők aránya.