Pénzcentrum • 2024. szeptember 18. 16:28
A magyarok kevesebb mint harmada érzi magát anyagilag felkészültnek a várható hosszabb életre, szemben a három évvel ezelőtt mért 41 százalékkal – derül ki az NN nemzetközi Longevity kutatássorozatából.
Bár a megtakarítások tekintetében jobb a helyzet, mint a 2021-es felméréskor, egy új kutatás szerint tavalyhoz képest egyre kevésbé bizakodóak a magyarok a hosszú életre való felkészülés tekintetében. A felmérésben szereplő válaszadók mindössze 37 százaléka lenne képes legalább három hónapig kitartani megtakarításaiból. Ugyanakkor bíztató, hogy a nemzetközi átlagnál nyitottabbak vagyunk a pénzügyeink kezelését segítő új technológiákra, és az életbiztosításra, mint a pénzügyi aggodalmakat csökkentő eszközre tekintünk. Mindez jó hír, szeptember 20-a, a biztosítások világnapja alkalmából.
Az időskorra gondolva a betegség, a rossz anyagi helyzet és a magány miatti kiszolgáltatottság a legfőbb félelme a magyaroknak. Mivel pedig a statisztikák szerint az utóbbi 34 évben hét évvel emelkedett Magyarországon a születéskor várható átlagos élettartam (2023-ban 76,5 év volt), ezért egyre fontosabb az életünkben a „longevity”.
Ami az élet hosszúságára vonatkozó vágyakat és várakozásokat illeti, a még nem nyugdíjas korosztály tagjai 97 éves korukig szeretnének élni, viszont arra a kérdésre, hogy szerintük ténylegesen meddig fognak, 79 év volt a válasz, ami ugyancsak magasabb a korosztály számára várható élettartamnál. Figyelemreméltó az is, hogy a magyarok vágyai és várakozásai eltérnek a kutatásban részt vevő többi országétól: a többi nációnál jóval alacsonyabb, 93 év a vágyott életkor, de némileg magasabbra, 80 évre tippelték azt az életkort, amit megérnek majd.
Nem érezzük magunkat felkészülve a hosszabb életre
A magyar válaszadók mindössze 30 százaléka érzi magát felkészültnek a hosszú életre, szemben a 2021-es 41 százalékkal. Még meghökkentőbb, hogy mindössze 35 százalék várja optimistán a hosszabb életet, ami komoly visszaesés a 2021-ben mért 59 százalékhoz képest. A hosszabb életre való felkészültséggel kapcsolatos növekvő aggodalmak a kutatásban részt vevő többi ország válaszadóira egyáltalán nem jellemzőek.
Mindezek a félelmek elsősorban a hosszú távú anyagi biztonsággal függenek össze. Arra a hipotetikus kérdésre, hogy szerintük lesz-e elegendő pénzügyi forrásuk 100 éves korukban, 2021-ben a magyar válaszadók fele, idén viszont már csak 36 százaléka válaszolt igennel. Legkevésbé a 35-49 éves korosztály bízik a hosszú távú anyagi biztonságban (29%), míg a 65 éven felüliek a legoptimistábbak (47%) az idei felmérés szerint. Mindez jelzi, hogy nagy szükség van a pénzügyi stabilitást a hosszabb élettartam alatt is biztosító újfajta életstratégiákra.
Jobb az anyagi helyzet, mint 2021-ben, de tavaly megfordult a javuló trend
A magyar válaszadók borúsabban látják a pénzügyi helyzetüket: mindössze 37 százalékuk lenne képes legalább három hónapig kitartani megtakarításaiból, ami messze elmarad az összes, kutatásban részt vevő ország 48 százalékos átlagától. Az adatok szerint a felsőfokú végzettséggel rendelkezők, a férfiak (46%; nők 30%) és az idősebb korosztályok ellenállóbbak pénzügyileg (50-79 évesek 42%, 35-49 évesek 30%).
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A megkérdezettek egyharmadának egyáltalán nincs megtakarítása, továbbá mindössze 11 százalék rendelkezik több mint 12 hónapra elegendő tartalékkal – ez az arány a többi nyolc ország összesített átlagában 19 százalék. Habár ezek az adatok tavalyhoz képest egyre növekvő pénzügyi bizonytalanságról árulkodnak, 2021-hez viszonyítva még mindig többen vannak azok, akiknek van legalább fél évre elegendő pénzügyi megtakarítása (2021-ben 17 százalék, idén 21 százalék), és a semmilyen megtakarítással nem rendelkezők aránya is csökkent 2021-hez képest (36 százalékról 32 százalékra).
Bár megtakarítások tekintetében még mindig jobb a helyzet, mint 2021-ben, tavalyhoz képest egyértelműen romlást jelzett a kutatás. Ez megjelenik a jövőre vonatkozó, anyagi biztonsággal kapcsolatos aggodalmakban is. Minden harmadik válaszadó aggódik ugyanis, hogy megtakarításai nem fognak kitartani sokáig, és csak 17 százalékuk bízik pénzügyi céljai elérésében. A vészhelyzetekre való felkészültség szintén alacsony: mindössze 16 százalék biztos abban, hogy képes megbirkózni egy nagyobb váratlan kiadással.
Az életbiztosítás nagyban hozzájárul a lelki nyugalomhoz
A magyar válaszadók pénzügyi tudásukkal kapcsolatosan jóval magabiztosabbak, mint a kutatásban részt vevő országokban mért nemzetközi átlag. A magyar válaszadók 72 százaléka mondta, hogy könnyen megérti a pénzügyi híreket és az egyes pénzügyi termékeket, míg ez az arány nemzetközi szinten 68 százalék volt.
„Biztató, hogy mi magyarok jóval nyitottabbak vagyunk a pénzügyek intézését segítő technológiai újdonságok használatára (78%), mint a többi ország válaszadói (66%)” – hangsúlyozta Holló Bence, az NN Biztosító elnök-vezérigazgatója, aki a szeptember 20-i biztosítási világnap apropóján hozzáfűzte: „az viszont minden részt vevő országra igaz, hogy a túlnyomó többség (60%) úgy tekint az életbiztosításra, mint amely hozzájárul a lelki nyugalomhoz, a pénzügyi bizonytalanságokkal kapcsolatos stressz csökkentéséhez”.