Portfolio • 2024. szeptember 6. 17:02
Fordulóponthoz ért nyáron a lakossági állampapírok piaca: amellett, hogy júniussal megkezdődött az első, 2019 júniusában induló Magyar Állampapír Pluszok lejárata, egy megújított MÁP Pluszt is piacra dobtak, jóval kedvezőbb kamatozással - írja a Portfolio. Ennek ellenére még mindig sokan vannak a régi MÁP Plusz-hívők, az összes jegyzés közel 10%-át tartják a mai napig, annak ellenére, hogy lényegesen magasabb kamatot is zsebre tudnának tenni az új „szuperállampapírral”. Van azonban egy faramuci helyzet, ami miatt még logikusnak is mondható a régi MÁP Plusz mellett kitartók egy részének döntése.
A hajdani szuperállampapír 5 éve, 2019 júniusában indult, az akkori kamatkörnyezetben a papír által ígért lépcsős, éves átlagban 4,95%-os hozam sok megtakarítást bevonzott, miután többek között a prémium állampapír kamata is elmaradt a MÁP Pluszétól. Csakhogy az infláció – és ezzel együtt a PMÁP-kamatok – emelkedésével párhuzamosan egyre több pénz távozott belőle; annak ellenére, hogy a MÁP Plusz előnyei a lejárat végén erősödtek fel, megjelentek a nála egyértelműen jobb ajánlatok.
Első ránézésre az idén júniusban induló, megújított MÁP Plusz is jobb kamatokat biztosít: a fix, sávos éves kamatozás 6%-ról indul és egészen 7%-ig megy (időközben a felturbózott MÁP Plusz kamatát is csökkentették).
A látható kamatelőny ellenére még mindig sokan vannak, akik nem váltak meg a régi szuperállampapírtól: az ÁKK július végi számai szerint 674 milliárd forintot tesz ki ez az összeg. 2019 júniusa és 2024 júliusa között összesen 6965 milliárd forintnyi MÁP Pluszt jegyeztek le a magyarok, ha ezt összehasonlítjuk a jelenlegi állománnyal, akkor azt kapjuk, hogy
a régi MÁP Plusz összes jegyzésének közel 10%-át tartják a mai napig a magyarok.
A legkitartóbb MÁP Plusz-hívőket nem lehetett tehát megrengetni, még egy megújított, jobb kamatozású MÁP Plusszal sem.
Ezt bizonyítja, hogy május végén a régi MÁP Plusz-állomány 844 milliárdot tett ki, ez július végére 674 milliárdra csökkent, de mivel időközben volt 162 milliárd forintnyi lejárat, gyakorlatilag a lejáratokkal, és nem a pénzek átcsoportosításával magyarázható az állománycsökkenés.
És most jön a csavar
Bár arról már többször is írtunk, miért nem tekinthető éppen racionális döntésnek, hogy még mindig vannak olyan befektetők a piacon, akik MÁP Pluszt tartanak, ha egyeseket tényleg nem lehet a régi papírból kirobbantani - még egy felturbózott új változattal sem -, akkor ennek apropóján megnéztük, mennyit buknak azok, akik még egy MÁP Plusz-MÁP Plusz cserét sem hajlandóak végrehajtani a magasabb kamatért cserébe.
Összességében elmondható, hogy több mint 300 milliárd forintot tartanak a magyarok olyan régi MÁP Pluszokban, aminek semmi értelme. Ez az az összeg, amit jóval magasabb kamatozású MÁP Pluszban is lehetne tartani. A további 355 milliárd viszont úgy tűnik, jó ott, ahol van.
Nézzük meg, miért.
JÓL JÖNNE 2,8 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 809 920 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 62 728 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 12,86%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank 62 824 forintos törlesztőt (THM 12,86%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
A MÁP Plusz 5 éves időtávjának nagy részére igaz, hogy az új MÁP Plusz magasabb kamatot ad, mint az ugyanarra az időtávra tovább tartott régi testvére.
A fenti állítás abban az esetben nem állja meg a helyét, ha maximum egy évre van a régi MÁP Plusz lejárata. Ebben az esetben a régi szuperállampapír belép a 6%-os kamatozású periódusba, pontosan abba, ahonnan az új konstrukció is indul. Cserének tehát ezen az időtávon nincs értelme, hiszen az idő előtti visszaváltás 0,5%-os díját megfizetve már rosszabbul járnának a régi MÁP Pluszt tartók.
Hasonló a helyzet a maximum 2 év múlva lejáró régi MÁP Pluszoknál is: túl alacsony a fennmaradó időszakra számított éves átlaghozam közötti különbség ahhoz, hogy a visszaváltási díjat is figyelembe véve megérje a papírok közötti csere. Ha azonban vannak olyan befektetők, akiknek a következő 1-2 év közé esik a kamatfizetése, ott 100%-os árfolyamon való visszaváltás mellett már megéri megejteni a cserét.
Azoknak pedig, akiknek még legalább három éve van hátra a régi MÁP Pluszból, mindenképp érdemes az új változatra váltaniuk, még a régi papír visszaváltása miatt fizetendő 0,5%-os díj mellett is megéri a csere.
Azt feltételezzük az egyszerűsítés kedvéért, hogy az új MÁP Pluszra váltók lejáratig tartják a papírt, vagyis nem kell számolni idő előtti visszaváltással. Ha pedig mégis lejárat előtt váltanák vissza a papírt, akkor feltételezzük, hogy kivárják a kamatfizetést a 0,5%-os díj elkerülése érdekében.
Összességében tehát annak, aki mindeddig kitartott a régi MÁP Pluszja mellett, és a következő egy évben jár le a papírja, nem érdemes már a felturbózott változatra váltania. Még annak sem nagyon, akinek van még két éve a lejáratig (hacsak nem tudja megoldani a visszaváltást a kamatfizetést övező napokban).
Minél messzebb van azonban a régi MÁP Plusz lejárata, annál inkább szembetűnő az új „szuperállampapír” kamatelőnye. Természetesen a MÁP Pluszon túl vannak más állampapírok, amelyek rövid távon is jobb hozamot tudnak nyújtani.