Pénzcentrum • 2024. szeptember 4. 19:42
A közelmúlt rekordmagas inflációja a pénzügyi tudatosság felé fordította a magyarokat, egyre többen igyekeznek megtervezni pénzügyeiket – derül ki a Provident kutatásából. A változásra szükség is van: honfitársaink európai összehasonlításban továbbra is nehezen boldogulnak a pénzügyi termékek világában.
Immár a magyar családok bő kétharmada megtervezi a pénzügyeit egy friss Provident-kutatás adatai szerint – az arányuk nő, összességében azonban még mindig az alacsony pénzügyi tudatossággal rendelkező társadalmak közé tartozunk. Elméletben könnyen elboldogulunk a pénzügyekkel: a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (Organisation for Economic Co-operation and Development, OECD) legutóbbi, 2022-2023-ban végzett felmérése szerint a magyar felnőttek 75 százaléka tudott helyesen válaszolni a pénzügyi alaptudást biztosító alapfogalmakkal (pl. infláció, egyszerű kamat, kamatos kamat, kockázat, diverzifikáció) kapcsolatos hét kérdésből legalább ötre - ez jóval magasabb, mint az OECD országok 58 százalékos átlaga.
A magyaroknál jobb eredményt csak Hong-Kong, Németország és Észtország polgárai értek el. Hiába ugyanakkor a stabil lexikális alap: amikor a pénzügyi kérdésekben történő konkrét döntések kerülnek napirendre, vagyis az elméleti tudást gyakorlati példákban kell hasznosítani, a magyarok rendkívül gyengén teljesítenek. Hazánknál csak Ciprus és Jemen állampolgárai mutattak nagyobb bizonytalanságot pénzügyi döntéseikben a felmérésben részvevő (részben a szervezeten kívüli) közel negyven országból. A magyarországi 20 százalékos arány rendkívül messze van az OECD országok 52 százalékos átlagos értékétől.
Igaz, az OECD öt évvel korábbi felméréshez képest 80 százalékkal nőtt a kamatos kamatszámítást helyesen megoldó magyarok aránya, ám ez még mindig azt jelenti, hogy háromból két hazánkfia nem érti, hogyan gyarapodik a betét (vagy éppen a hiteltartozás) a bankban.
A Provident ezúttal az OECD országainál szűkebb listán, abban a 9 országban vizsgálta az emberek pénzügyi termékekkel kapcsolatos attitűdjét, ahol finanszírozóként jelen van. Mi magyarok ebben az összevetésben is alulmaradtunk: bár 2023-hoz képest 50,1 százalékról 52,3 százalékra nőtt a pénzügyek terén saját bevallásuk szerint jól eligazodók aránya, ám a hazánk mellett Csehországban, Lengyelországban, Romániában, Észtországban, Litvániában, Lettországban, Mexikóban és Ausztráliában elvégzett felmérés 61,4 százalékos átlagától még mindig nagyon messze vagyunk –ezúttal a hölgyeknél sokkal jobban teljesítő magyar férfiak eredménye is jócskán elmarad a Provident felmérés eredményének átlagától.
Gátló félelem
A tudás és gyakorlat közötti szakadék következménye, hogy nem is merünk pénzügyi döntéseket hozni. A kutatási eredmények arra is rávilágítottak, hogy a hiányosságokat nem akarjuk nyilvánosan felvállalni, és így segítséget sem kérünk. Az OECD vizsgálatában részt vevő felnőtteknek mindössze a 26 százaléka hasonlítja össze a különböző pénzügyi szolgáltatók termékeit egy-egy pénzügyi döntés előtt. Ennél is alacsonyabb, mindössze 24 százalék azok aránya, akik ehhez független szolgáltató segítségét veszik igénybe. Magyarországon a helyzet ennél még sokkal rosszabb: a pénzügyi termékek több különböző szolgáltató közötti összehasonlítását mindössze az emberek 8 százaléka teszi meg, független pénzügyi tanácsadók véleményét pedig 100-ból csak 6 válaszadó tartja fontosnak.
A felmérések átlagában a magyarok 38-45 százaléka semmilyen megtakarítással nem rendelkezik, miközben a kimutatások szerint a háztartások szűken vett (azaz a cégek értékét figyelembe nem vevő) vagyona 2024. június végén meghaladta a 74 ezer milliárd forintot. Láthatóan nagyon erős a vagyonkoncentráció, azaz a jegybank által kimutatott pénzügyi vagyon döntő része a tehetősebbeknél összpontosul – a fenti vagyontömeg felén a leggazdagabb 10 százalék osztozik, a teljes pénzügyi vagyon egyharmada pedig a társadalom legfelső 1 százalékának birtokában van. Ugyanakkor mindenképp érdemes annak is utánajárni, hogy a fennmaradó rész tagjai hogyan sáfárkodnak saját vagyonukkal.
Növekvő tudatosság
A kulcsszó a tervezés: az OECD felmérése szerint a 2018-as 20 százalék után 2022-23 fordulóján már 10 magyar háztartásból négyben készítettek valamilyen módon családi költségvetést. Ezzel az aránnyal még mindig a lemaradók között vagyunk, de a javulás kézzelfogható. A tudatosság növelésében minden bizonnyal komoly szerepet játszott az infláció, ami az energiaár-válsággal együtt kiemelt fontosságúvá tette a bevételek és a kiadások tudatos számbavételét. A bevételeink az esetek döntő részében tervezhetőek, és behatárolják a kiadásainkat – már ha tartjuk magunkat az „Addig nyújtózkodj, amíg a takaród ér!” közmondás igazságához.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A változás jele, hogy míg 2023-ban csupán a magyar családok 60 százaléka tervezte meg legalább részben előre a család előtt álló kiadásokat, idén tavasszal már 64,3 százalék volt ugyanez az arány – derült ki a Provident felméréséből. A magyarok 23,6 százaléka minden egyes kiadását megtervezi – ez a mutató lényegében megegyezik a családi költségvetésre vonatkozó OECD-felmérés eredményével. Az előző évhez képest örvendetes az is, hogy 36,4 százalékról 41,1 százalékra emelkedett azoknak a családoknak az aránya, ahol legalább a főbb várható kiadásokat igyekeznek számba venni.
Biztonságot kereső nők, váratlanra számító férfiak
Az adatokat tovább szálazva kiderül, hogy a család folyamatos pénzügyi biztonsága inkább a nők számára prioritás – a minden kiadást megtervezők körében 24,5 százalék a hölgyek részaránya a férfiak 21,7 százalékával szemben. A kockázatok felmérésben viszont a férfiak jeleskednek: a nagyobb kiadásokra a férfiak 46,9 százaléka tesz félre, míg a hölgyek esetében ez az arány csak 35,6 százalék.
A településméret szerinti mentalitásbeli különbség köszön vissza a Provident felmérése szerint abban, hogy míg a falvakban és a kisebb településeken élők magasabb arányban vesznek számba minden kiadást, addig a városi polgárok inkább a jelentősebb kiadások megtervezésére helyezik a hangsúlyt. A magasabb iskolázottságúak körében jóval jelentősebb a nagyobb kiadásokat tudatosan menedzselők aránya, míg az alacsonyabb végzettséggel bírók körében inkább az összes költés megtervezése a jellemzőbb.
Logikus tapasztalat, hogy az életkor előrehaladtával nő a teljes kiadás-menedzsmentet alkalmazók aránya. Abban viszont meglepő eredményt hozott a Provident felmérése, hogy a nagyobb kiadások előzetes felmérésében nem látszik szignifikáns különbség a fiatal, a középkorú és idősebb emberek között.
Összességében javul a kép, ám a felzárkózás üteme még lassabb a kívánatosnál. A megoldást a digitalizáció hozhatja meg – a termékek mellett ugyanis az információk is könnyebben elérhetőek a virtuális térben, és a számítógéppel, mobiltelefonnal szemben talán a szégyenérzet sem akkora, amely megakadályozná, hogy a pénzügyi döntés előtt álló ember segítséget kérjen. Persze, veszély itt is leselkedik ránk: digitális térben az ügyfelekre leselkedő kockázatok sokkal komolyabb kihívást jelentenek, mint amilyen mondjuk a kamatos kamat kiszámítása.