Pénzcentrum • 2024. július 4. 23:33
Változnak a földekkel kapcsolatos hagyatéki eljárás szabályai július elejétől. Egyszerűbbé és gyorsabbá válik az eljárás azoknál a kisértékű földeknél, amelyek az elhunyt tulajdonos nevén maradtak, és az ingatlan-nyilvántartás digitalizációja miatt indult meg a tulajdonjog rendezése. Másik változás, hogy azok az örökösök, akik nem tartanak igényt egyes ingatlanokra, például kisértékű földterületekre, az eddiginél egyszerűbben és költségek nélkül ajánlhatják fel azt az államnak. Kedvezően módosulnak az osztatlan közös tulajdon megszüntetésére irányuló szabályok is a közjegyzői eljárás keretében. A Magyar Országos Közjegyző Kamara álláspontja szerint a módosításokkal egyszerűsödnek és észszerűsödnek a hagyatéki eljárások, amely segíti az örökösöket.
Több százezer hagyatéki eljárást érint a következő években az a módosítás, amely azokra az ingatlanokra vonatkozik, amelyeknek az ingatlan-nyilvántartás szerinti tulajdonosuk már több mint tizenöt éve meghalt. Ezek az ingatlanok jellemzően kisméretűek és értéktelenek, a tulajdonosok, örökösök elfelejtkeztek róluk az elmúlt évtizedekben. A tulajdonjogot az ingatlan-nyilvántartás digitalizációjának keretében, egy hagyatéki eljárás során kell rendezni, amelyet a földhivatal kezdeményez.
A törvénymódosítás alapján július 9-étől a tulajdoni hányadonként legfeljebb egymillió forint értékű és legfeljebb ötezer négyzetméteres földek esetében nem kell felkutatni az örökösöket, hanem a közjegyző a Magyar Országos Közjegyzői Kamara honlapján hirdetményben hív fel mindenkit, aki érdekelt lehet az öröklésben, hogy jelentse be igényét egy éven belül. Ezt a hirdetményt megküldi mindenkinek, aki a több mint 15 éve elhunyt tulajdonos halála után lefolytatott hagyatéki eljárás során öröklésben érdekeltként szerepelt a hagyatéki leltárban. Ha az örökös a határidő lejártáig nem nyújt be igényt, akkor a közjegyző az államnak adja át a földterület tulajdonjogát szállomány jogcímén. Az állam tulajdonjogának bejegyzését követő öt évben az elhunyt örökösei még érvényesíthetik igényüket.
Az állam viseli a költségeket az ingatlanok felajánlásakor
Változott a hagyatéki eljárás során az állam részére történő felajánlás szabályozása is. Ezzel jellemzően akkor élnek az örökösök, ha kisértékű ingatlanról van szó. Eddig csak termőföldet lehetett felajánlani az államnak, július 9-étől azonban utat, árkot, mocsarat, halastavat, csatornát is, és az állam viseli az ezzel járó költségeket. Ezzel a módosítással a tulajdonviszonyok egyszerűsödni fognak, hiszen ha valaki egy földterületet az államnak felajánl, jellemzően az ahhoz kapcsolódó utat, árkot is felajánlaná, eddig azonban nem tehette meg ezt. A módosítással elkerülhető, hogy az egységes rendeltetésű területek tovább tagozódjanak.
Az örökösök mostanáig jellemzően visszautasították az ilyen hagyatékot, amely azonban jellemzően csak tovább bonyolította a helyzetet, mert ilyenkor az öröklési rendben őket követőre szállt a hagyaték – gyakran a hagyatékot visszautasító személy gyermekeire – akiknek szintén dönteniük kellett a hagyaték elfogadásáról vagy visszautasításáról. A folyamat így hosszadalmas, sokszor költséges és rendkívül bonyolult volt az érintettek számára. Ez lesz egyszerűbb mostantól azzal, hogy az örökösök az állam számára költségek nélkül felajánlhatják a számukra értéktelen területet.
A hagyatéki eljárás keretében is eladhatják az örökölt földet a tulajdonosok
Szintén július 9-étől módosulnak az osztatlan közös tulajdon megszüntetésére vonatkozó szabályok. 2023. január 1-je óta elhunytak után maradt földek örökléssel csak végső esetben és átmenetileg kerülhetnek osztatlan közös tulajdonba. Az örökösöknek dönteniük kell arról, hogy mi legyen a földterülettel: osztályos egyezséggel megegyezhetnek, hogy kié legyen, értékesíthetik, esetleg felajánlhatják az államnak. Az új rendelkezés szerint a hagyatéki eljárás részeként is eladhatják olyan harmadik félnek, aki nem érdekelt az öröklésben. A hagyatéki tárgyaláson egyezségbe foglalt adásvételt a közjegyző küldi meg a mezőgazdasági igazgatási szervnek, amelynek jóvá kell hagynia minden földtranzakciót. Az eljárás így olcsóbb és gyorsabb lesz, mint amikor nem hagyatéki eljárás keretein belül értékesítik az ingatlant.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A földek öröklésével kapcsolatos jogszabály-módosítások egyszerűsítik és gyorsítják az örökösök számára a földtulajdonok jogi helyzetének rendezését. Jelentősen rövidülhet az ezekkel kapcsolatos hagyatéki eljárások ideje, és az örökösök számára kedvező, hogy költségek nélkül tudják felajánlani a számukra értéktelen ingatlant az államnak. A hagyatéki eljárásokban közreműködő közjegyzők minden szükséges tájékoztatást megadnak az érdekelteknek a jogszabály-változásokról – mondja Szécsényi-Nagy Kristóf, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara jogi ügyvezetője.
Örökséggel járó meglepetések
Sokunk nem is gondolná, hogy egy megörökölt telek vagy föld milyen egyéb kincseket rejthet. Már sok évtizede találhatunk a magyar erdőkben, mezőkön és vízpartokon hétvégente olyanokat, akik saját fémdetektorukkal pásztázzák a talajt, hátha jelez valamit, aminek akár komoly anyagi vagy régészeti értéke lehet. A Pénzcentrum videoblogja, a CashTag mágneshorgászokat, régészeket és muzeológusokat kérdezett meg arról, mi a legjobb a munkájukban - és mi az, amit le kell adnunk akkor is, ha a saját hátsó kertünkben találtuk meg.