Pénzcentrum • 2024. július 2. 14:01
Nominális értelemben új csúcsot döntött a háztartások pénzügyi vagyona, de az infláció miatt reálértelemben 3 évet elvesztettek a megtakarítók - írja a Bankmonitor.
A Magyar Nemzeti Bank adatai alapján 2024. első negyedévében minden korábbinál magasabbra, 54 721 milliárd forintra nőtt a háztartások megtakarításainak állománya. Ugyanakkor a Bankmonitor számításai szerint ez csak nominális értelemben tekinthető rekordnak, reálértelemben a megtakarítók több mint 3 évet elveszítettek az infláció miatt.
Mibe fektetik a magyarok a megtakarításaikat?
2024. első negyedévének végére a lakosság kezében lévő pénzügyi eszközök mennyisége átlépte a 100 ezer milliárd forintot – igaz, ebben a kategóriában számos olyan tétel is szerepel (pl. tőzsdén kívüli vállalati részesedések), amelyek szigorúan értelmezve nem tekinthetők pénzügyi megtakarításnak.
A tényleges megtakarítások közé a készpénzt, a bankbetéteket, a kötvényeket, a tőzsdei részvényeket, a befektetési alapokat, valamint az életbiztosítási és nyugdíjpénztári díjtartalékokat sorolhatjuk. Az első ábrán bemutatjuk, hogyan osztották meg a pénzüket a különféle eszközök között a magyar háztartások.
A legnépszerűbb befektetési célpontnak továbbra is a bankbetét bizonyult: az idei első negyedév végén az összes pénzügyi megtakarításuk 27%-át (14 700 milliárd forintot) tartották betétekben a magyarok. Második helyen a kötvények – túlnyomórészt állampapírok – szerepeltek, ez az eszközosztály az összes megtakarítás 26%-át, 14 100 milliárd forintot volt képes magához vonzani. A dobogó harmadik fokára a befektetési alapok fértek fel, amelyek különösen nagy menetelést tudhatnak maguk mögött, alig 2 év leforgása alatt 5 400 milliárd forintról 11 400 milliárd forintra nőtt az állományuk.
A többi kategória jócskán elmaradt a győztesektől: készpénzben 6 705 milliárd forintot, tőzsdei részvényekben 2 473 milliárd forintot, míg életbiztosítási és nyugdíjpénztári megtakarításokban rendre 2 602 és 2 653 milliárd forintot tartottak a lakossági szereplők.
Első ránézésre rekord, de közbeszólt az a fránya infláció!
Láthattuk, hogy a megtakarítások nominális értéke évről évre stabilan nőtt – azonban az infláció figyelembevétele esetén már kevésbé örülhetnek a befektetők. A megtakarítások vásárlóerejét tekintve a 2019. első negyedévétől 2021. utolsó negyedévéig tartó időszak még növekedést hozott: ez idő alatt a fogyasztói árak 13%-kal, míg a pénzügyi eszközök 41%-kal nőttek, ami 25%-os reálnövekedést eredményezett.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Ezt követően azonban nagyot fordult a világ: hiába gyarapodtak tovább a megtakarítások, a vágtató infláció következtében több mint egy éven keresztül folyamatosan veszítettek az értékükből. A mélypontot 2023. első negyedéve hozta el, amikor a korábbi csúcs 85%-ára zuhant a megtakarítások reálértéke.
Jó hír, hogy a mögöttünk álló egy évben már ismét reálnövekedésről beszélhetünk, ugyanakkor a teljes veszteséget még nem sikerült ledolgozni. Jelenleg nagyjából azon a szinten jár a reálvagyon, mint 2020. végén – tehát a megtakarítók ezt a bő 3 évet pénzügyi értelemben elveszítették.
A megtakarítások legnagyobb része a gazdagok kezében összpontosul
Ha egy háztartásra jutó átlagot számítunk a teljes lakossági megtakarításból, akkor sokak számára meghökkentő eredményre jutunk. Mivel a magyar lakossági szektort kb. 4 millió háztartás alkotja, így az 54 721 milliárd forintos pénzügyi vagyon 13,7 millió forintos átlagos megtakarítást jelent. Fontos, hogy ezt az értéket óvatosan kezeljük, hiszen a pénzügyi eszközök eloszlása rendkívül egyenlőtlen. A Bankmonitor korábbi számításai szerint a befektetési alapok több mint 90%-a, míg a kötvények közel 80%-a a leggazdagabb társadalmi tized kezében koncentrálódik.
Hasonló képet fest a jegybank által publikált 2020-as Háztartási vagyonfelmérés is: aszerint a pénzügyi eszközök, ingatlanok és adósságok figyelembevételével számított átlagos nettó vagyon a legfelső tizedben 189 millió forint volt, miközben az összes háztartásra vonatkozóan 39 millió forintos nettó vagyon jött ki. A mediánérték, azaz a vagyoni „tornasorban” középen elhelyezkedő háztartás nettó vagyona a legfelső tizedben 118 millió forintra rúgott, az egész országot tekintve viszont 20 millió forintot ért el 2020. végén.