Ide menekítsd a pénzed a sarc elől: csúnyán megadóztatják a magyar családok megtakarításait

Reichenberger Dániel2024. június 25. 10:04

Hamarosan egy apró, de mégis jelentős változás jön a megtakarítási formák piacán: augusztus elejétől immár nem csak a kormány által kihirdetett veszélyhelyzetek ideje alatt, hanem azon kívül is kell majd fizetni a 13 százalékos szochót több megtakarítási forma esetén is. Léteznek azonban kivételek, melyek között most is magasan az állampapírok viszik a prímet. Megkérdeztünk két szakértőt, hogyan kell pontosan látni a kissé megváltozott helyzetet, és mivel járhat most a legjobban, aki nem szeretne plusz adót fizetni a kamatjövedelmei után.

Augusztus elsejétől megváltozik a kamatjövedelmek szociális hozzájárulásának, rövid és közismert nevén a szochonak a fizetési kötelezettsége: egy módosítás értelmében immár nem csak veszélyhelyzetben, hanem mindig meg kell majd fizetni - erről lapunk is beszámolt a múlt héten. A változás persze nem jött előjel nélkül, hiszen tavaly július elseje óta már amúgy is 13 százaléknyi szochót kell fizetni a kamatjövedelmek után. Ez 2024. augusztus elsejétől sem fog módosulni, viszont a törvénymódosítás miatt magáról a szochóról szóló alaptörvénybe belefoglalták ezt az adónemet is.

Eddig ez a speciális adónem a veszélyhelyzet idejére volt érvényes, mostantól azonban a kamatjövedelmek után ezt állandóan, veszélyhelyzettől függetlenül meg kell majd fizetni. Jó hír ugyanakkor, hogy természetesen létezik kivétel a megtakarítási és befektetési formák piacán, így aki nem szeretne sarcot fizetni a kamatjövedelmei után, az találhat más utat is. Megkérdeztünk két szakértőt, hogy mik erre a legjobb alternatívák, és azt is megmutatjuk, hogy pontosan kikre vonatkozik a kamatadó fizetésének kötelezettsége.

Kinek kell szochót fizetnie, és kinek nem?

A szocho számos befektetési és megtakarítási formára kiterjed, rosszul járnak például a bankbetétesek, a részvényben megtakarítást tartók és a különböző befektetési alapokban a pénzüket tartók is. Kivételek azonban léteznek, a lenti listában szereplők után nem kell megfizetni a szochót:

  • az állampapírok után;
  • az ingatlanbefektetési alapok után;
  • a megtakarítási életbiztosítások után, amennyiben már 10 éve indult a befektetés;
  • a lakástakarékok, ltp szerződések után;
  • a tartós befektetési számlás (TBSZ) szerződéseken elért hozamok után.

Akkor hová tegyük a pénzt?

Tuli Péter, a HOLD Alapkezelő intézményi üzletág igazgatója a Pénzcentrumnak azt mondta: egy kiskaput kihasználva egyszerre több befektetési formát is rátehetünk a TBSZ-re, ezzel kikerülve a fizetési kötelezettséget.

Általánosságban minden befektetési formára vonatkozik a rendelet, amely kamatjellegű jövedelmet eredményez (betét, kötvény, befektetési alap, életbiztosítás), kivéve: állampapírokat, lakossági állampapírokat és az ingatlanalapokat. A Tartós Befektetési Számla (TBSZ), mint fent is láthatjuk, mentes a szocho-fizetési kötelezettség alól. Minden lehetséges, kicsit is hosszabb távú befektetést érdemes TBSZ alá helyezni, „megúszva“ az adóterhet és csökkentve a költségeinket.

- mondta Tuli Péter. Arra is kitért, hogy bár elsőre az állampapír tűnhet a legjobb befektetési formának ebben a helyzetben, az alapkamat folyamatos csökkenésével ezeknek a hozama is lejjebb jött, így felzárkózott mellé egy vetélytárs.

Az elmúlt hónapokban csökkent Magyarországon a kamatkörnyezet, így a lakossági állampapírok hozamai is értelemszerűen lejjebb jöttek. Az elmúlt egy évben tehát a befektetési alapok ismét versenyképes alternatívát jelentenek a befektetőknek. Azonban még mindig található kedvező kondíciójú állampapír a kínálatban. Ha csak egyet kellene kiemelnem, akkor az a Bónusz Magyar Állampapír lenne az, mely negyedévente fizet kamatot a 3 hónapos diszkontkincstárjegy hozama felett 1,5 százalékos felárral

- mondta erről Tuli Péter. Hozzátette, hogy a TBSZ "megalkotását" azért sem érdemes elodázni, mert komoly adóelőnyt jelent a megléte.

Amennyiben befektetési alapban gondolkodunk, mindenképpen érdemes a pénzeket TBSZ számlára tenni, kihasználva annak jelentős adóelőnyét. A lakossági állampapír mellé kockázatosabb elemet is lehet választani a portfólióba, például részvényalapot vagy abszolút hozamú alapot. Ez utóbbi rugalmasan reagálja le a piaci turbulenciákat, és egy esetleges tőzsdei korrekció esetén képes profitot termelni. Arra viszont nincs aranyszabály, hogy mennyi kockázatot vállaljunk, milyen futamidőben gondolkodjunk, és hogy a vagyonunk hány százalékát fektessük be

- magyarázta a Pénzcentrumnak az igazgató. Megkérdeztük arról is, hogy ha valaki mégis ragaszkodna például a bankbetéthez megtakarítási formaként, az jobban jár-e esetleg, ha külföldön igyekszik ezzel boldogulni - és erre is egyértelmű választ kaptunk.

Semmiképpen sem javasolnám, feleslegesnek gondolom ezt a megoldást egy átlagos vagyoni helyzettel rendelkező befektető számára. Természetesen a legvagyonosabbak számára a földrajzi diverzifikáció is javallott, de egy hétköznapi befektető számára ez túl költséges és komplikált dolog. Életszerű és hasznos azonban devizában is tartani a megtakarításaink egy részét, így például az említett alapok eurós sorozatát megvásárolni, és TBSZ-en tartani. Ugyanis ha devizában tartjuk a befektetéseink egy részét, akkor kizárjuk a forintárfolyam turbulenciáit. Ezt a stratégiát azonban alaposan végig kell gondolni, nehogy a legrosszabb időpontban váltsunk devizát

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)

- zárta gondolatait a HOLD Alapkezelő intézményi üzletág igazgatója.

Melyik most a legjobb állampapír?

Az, hogy az állampapírok továbbra is mentesülnek a szocho fizetési kötelezettsége alól, jól illeszkedik abba a pénzügypolitikai logikába, hogy a kormány a lehető legtöbb pénzt szeretné itt látni az állampolgárok megtakarításaiból. Árgyélán Ágnest, a Portfolio elemzőjét arról kérdeztük, hogy szerinte melyik lehet most a legjobb típus a piacon.

Ez mindig attól függ, milyen időtávon gondolkodunk. Egyéves időtávon a fix kamatozású állampapírok közül a Fix Magyar Állampapír (FixMÁP) adja a legvonzóbb, 7%-os kamatot, azonban ennél is magasabb kamatot lehet elérni például a jelenleg 8% feletti kamatot kínáló 3 és 5 éves Bónusz Magyar Állampapírokkal (BMÁP). Bár ez utóbbiak kamata függ a Diszkont Kincstárjegyek hozamának alakulásától, ha nem lesz érdemi csökkenés a DKJ-k hozamában, a BMÁP tűnik a legjobb választásnak jelenleg nemcsak rövid távon, hanem akár 3-5 évre nézve is

- mondta az elemző. Kitért még arra is, hogy létezik hasonló kockázati besorolású befektetési forma is - ez azonban éppen a bankbetét, ami, mint már mindannyian tudjuk, beleesik a szocho fizetési kötelezettségbe, vagyis most már a veszélyhelyzeten kívül is kell majd fizetni a 15+13 százalékos kamatadót a bevételek után.

Az állampapírokéhoz hasonló kockázati besorolással bírnak a bankbetétek, itt azonban csak elvétve találkozunk vonzó kamatokkal, ráadásul a bankbetéteknek további versenyhátrány, hogy a kamatot kamatadó és a szocho is terheli, míg az állampapírok ez alól mentesülnek. Érdemes lehet még kisebb kockázatú befektetési alapokban is gondolkodni (TBSZ-re vásárlás esetén adómentes is lehet a befektetés), de azt nem szabad elfelejteni, hogy az állampapír a legkisebb kockázattal bíró befektetés a piacon

- mondta Árgyélán Ágnes.

A megkérdezett elemzők szerint tehát egyértelműen az állampapírok felé billen a mérleg, de jó ötlet lehet megkötni a TBSZ-t is, ha valaki még nem rendelkezne ilyennel - sok pénzt spórolhatunk annak adómentességével. Nem érdemes ugyanakkor külföldre menekíteni sem a pénzünket a szocho elől: az adminisztráció, valamint a kinti szabályok nem a magyar kisbefektetőknek lettek kitalálva.

Itt a szezon nagy kérdése: hová és miből mennek nyaralni idén nyáron a magyarok?

Nő a magyarok reálkeresete, több az elkölthető pénzük, de nagy kérdés, hogy mindez lecsapódik-e majd a turizmusban. Habár kifejezetten jó szezonra készül az ágazat, a szezon vége még messze van. Most futó turisztikai kérdőívünkben az utazási szokásaikról kérdezzük az olvasóinkat: mennek-e nyaralni idén, ha igen, hová és mennyi pénzt szánnak rá. Ha van 5 perced, és segítenéd a munkánkat, töltsd ki a Pénzcentrum Nagy Utazáskutatását. Köszönjük!

 

Címkék:
befektetés, befektetési alap, tbsz, megtakarítás, állampapír, bevallás, lakossági állampapír, lakosság, befektetési portfólió, lakossági pénzügyek, befektetési arany, befektetések, befektetési számla, megtakarítási számla, befektető,