Portfolio • 2024. május 8. 19:31
Idén új szintre emelkedett a befektetési alapok és állampapírok csatája a lakosságnál: az első negyedévet egyértelműen az előbbiek nyerték, a befektetési alapok állománya több mint 900 milliárddal ugrott meg, miközben az állampapíroké csupán 170 milliárddal. Nem olyan rossz azonban az állampapírok helyzete, ahogy az elsőre tűnik - írja a Portfolio.
Elképesztőt mennek idén (is) a befektetési alapok: márciusban már több mint 9 550 milliárd forintot tartottak ezekben a magyar háztartások, ami azt jelenti, hogy az első negyedévben 921 milliárddal nőtt a befektetési jegyek állománya.
A második legnagyobb állományváltozás a bankbetétekhez kötődik több mint 400 milliárddal, az állampapírok pedig csak a harmadik helyen szerepelnek 170 milliárddal.
Ha megnézzük, miből adódik a fenti vagyonnövekmény, láthatjuk, hogy a befektetési alapok esetében a nagyobb részt a lakosság kereslete adja, de nem elhanyagolható az átértékelődési hatás sem. A részvényeknél viszont nem a tranzakció, hanem a pozitív átértékelődés hozta az idei első negyedéves állománynövekmény java részét.
Vélhetően a befektetési alapoké volt az egyik olyan kategória, amely nagyot kaszált a PMÁP-kifizetésekből. A befektetési alapokon belül továbbra is a kötvényalapok hódítanak a lakosság körében, márciusban az állományuk már megközelítette a 4 000 milliárd forintot. Ezt követően a vegyes alapokban van a legtöbb lakossági vagyon 1 990 milliárddal, majd az ingatlanalapok következnek 1 304 milliárddal.
Aa bankbetétek is a nyertesei voltak a PMÁP-kamatfizetéseknek, az első negyedévben több mint 400 milliárddal ugrott meg az állomány, március végére elérve a 12 543 milliárd forintos szintet. Igaz, ennek a java része látra szóló betétekben landolt.
Az állampapír-állomány visszafogottabb növekedésében szerepet játszik a DKJ iránti kereslet visszaesése is, márciusban az állomány 685 milliárdra csökkent, ami az első negyedévben így 58 milliárdos mínuszt jelent. A DKJ a mostani, alacsonyabb hozamszintekkel már korántsem olyan vonzó, mint tavaly tavasszal, amikor még bőven 10% feletti hozamokkal találkozhattunk.
Nem olyan rossz azonban az állampapírok helyzete, ahogy az elsőre látszik. Az állampapírok számainak jobb megértéséhez nem árt hangsúlyozni, hogy van különbség a fenti (piaci értéken) számolt állomány és az MNB által közölt névérték statisztikák között. Ugyanis míg a fenti adatok alapján
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
a piaci állomány 170 milliárd forinttal nőtt a negyedévben, addig a névértéken közölt adatok szerint ez a növekmény 670 milliárd forint.
A különbség oka, hogy a piaci állomány (és tranzakciós adat) tartalmazza a felhalmozott kamatot is, míg a névértékes adat a nettó állományt mutatja, azaz a friss pénzek beáramlása és a kamatok visszaforgatása mellett a visszaváltásokat is tartalmazza. Mivel az elmúlt negyedévben jelentősebb kamatkifizetések voltak a lakossági állampapíroknál, ez a piaci állományt jelentősen visszavetette.
Vagyis a nettó állományváltozás 670 milliárdja azt mutatja, hogy a lakosság nettó kereslete bő 500 milliárddal haladja meg a piaci tranzakciós adatot, a kettő közötti különbséget pedig a kamatkifizetések magyarázzák. Azt viszont nem tudni, hogy ennek a keresletnek mekkora részét képezi a friss pénzbeáramlás, és mennyi köszönhető a kamatok újrabefektetésének.
Az állampapírok piaci állományának visszafogott növekedése mellett nem meglepő, hogy a lakosság államadósság-finanszírozásban betöltött szerepe is csökkent a negyedévben, március végén 26,7%-ot tett ki, miközben a külföldi befektetőké 33,2%-ra ugrott. A főbb kategóriák közül a bankok és biztosítók részaránya is csökkent, míg az alapkezelőké nőtt tavaly év végéhez viszonyítva.