Pénzcentrum • 2024. február 13. 09:31
A Magyar Nemzeti Bank a mai napon bemutatta "A háztartások pénzügyi adatai a 2020-as háztartási vagyonfelmérés tükrében" című kiadványát. Az eseményen a Pénzcentrum is részt vett és összegeztük a legftonotosabb a haáztartáso vagyonát érintő megállapításokat a 2023 szeptemberig tartó időszakra vonatkozóan. Igen nagy különbségek mutatkoznak a háztartások vagyoni helyzetét tekintve területi szinten, minden településtípus esetén növekedés látható, de a főváros térhódítása igen jelentős. Társadalmi struktúrát tekintve a gyermektelen és gyermekkel rendelkező háztartások között is igen jelentős különbségeket mutat.
Az eseményen "A háztartások pénzügyi adatai a 2020-as háztartási vagyonfelmérés tükrében" című legfrisebb kiadvány legfonotsabb megállapításait mutatták be. A tájékoztatón Gerendás János, a Magyar Nemzeti Bank igazgatója, Simon Béla, főosztályvezető, Huszár Gábor, osztályvezető, Briglevics Tamás, vezető kutató és Kollár Krisztina KSH osztályvezetője is jelen volt. A tájékoztatón a főbb eredmények után egy kerekasztal beszélgetés formájában mélyítették tovább a kapott adatokat.
Az eseményt Gerendás János, a Magyar Nemzeti Bank igazgatója nyitotta, és ismertette a adatgyűjtés legfontosabb adatait. Magyarország 2014-ben csatlakozott az Európai Központi Bank (EKB) által koordinált háztartási vagyonfelmérés, a Household finance and consumption survey (HFCS) második hullámához és azóta az MNB és a KSH együttműködésében, három évente megvalósul a hazai háztartások jövedelmi és vagyoni helyzetének az európai felvételhez igazodó felmérése, "Miből élünk? " elnevezéssel. A jelen kiadványban a háztartási vagyonfelmérés 2014-es, 2017-es és 2020-as hullámának részletes adatai együttesen, illetve más adatgyűjtésekből és statisztikákból származó adatokkal szerepelnek.
Főbb megállapítások
Ezután az igazgató a legfőbb adatok ismeretével folytatta. A háztartások egy főre jutó éves nettó (adók és járulékok nélkül számított, kézhez kapott) jövedelme 2014-ben 1 128 ezer, 2017-ben 1 482 ezer, 2020-ban 1 914 ezer forint volt. A medián jövedelem 2014-ben 916 ezer, 2017-ben 1 208 ezer, 2020- ban 1 500 ezer forintot tett ki. 2014-ben 554 ezer háztartás (a háztartások bő 13 százaléka), 2017-ben 426 ezer háztartás (közel 11 százalék),
2020-ban pedig 370 ezer háztartás (bő 9 százalék) kiadásai haladták meg a bevételeiket.
2014 és 2020 között a háztartási vagyon megkétszereződött, miközben az infláció csak 15% volt. A közép- és alacsony vagyonnal rendelkezők vagyona jelentősen nőtt, míg a legfelső rétegeké csak mérsékelten. Ennek eredményeként az alsó 50% részesedése a vagyonból nőtt, míg a legfelső 10% részesedése csökkent.
A vagyoni különbségek valamelyest csökkentek, és a negatív nettó vagyonnal rendelkező háztartások száma is csökkent.
Ezt az állítást igazolja, hogy az időszakban a reáleszközök értéke nagyobb mértékben nőtt, mint a pénzügyi eszközöké, így részarányuk a vagyonban közel 55%-ról 60%-ra emelkedett. A reáleszközök egyenletesebben oszlanak el a háztartások között, mint a pénzügyi eszközök, ami a vagyoni egyenlőtlenségek csökkenéséhez járult hozzá. Ez a trend az elmúlt években folytatódott, mivel az ingatlanok értéke továbbra is gyorsabban nőtt, mint a pénzügyi eszközöké.
Azonban mág mindig elmondható, hogy a pénzügyi eszközök értékének mintegy kétharmadát a háztartások legnagyobb vagyonú tizede birtokolja, miközben a reáleszközök kisebb hányada tartozik ehhez a réteghez. A szektor kötvényállományának körülbelül 80 százaléka, a részvény- és részesedésállomány bő 90 százaléka a háztartások legnagyobb vagyonú tizedében található, ugyanakkor a bankbetétek és a biztosítási, pénztári befektetések értékének a fele tartozik ehhez a réteghez.
A háztartások közötti vagyoni különbségek mérséklődéséhez hozzájárult az is, hogy a vizsgált időszakban a szektor kötelezettségeinek értéke először csökkent, majd mérsékelt ütemben emelkedett. A hitel- és egyéb tartozások állományának nagy része 2014 végén a háztartások nettó vagyonának alsó felét terhelte, de ez az arány fokozatosan csökkent a következő években.
A hiteltartozással rendelkező háztartások aránya és az egy adós háztartásra jutó teljes hitelösszeg nőtt, de a súlyosan eladósodott háztartások száma csökkent.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Emellett visszaesett a magánhiteleket igénybevevő háztartások és az érintett hitelösszegek nagysága is. A bevételeiknél többet költő háztartások száma csökkent, kevesebben vettek fel fogyasztási hiteleket, és visszaesett a hiteleket késve vagy nem fizetők száma is.
Területi adatok
A háztartások nettó vagyonának egy háztartásra jutó összege 2014 és 2020 vége között több mint kétszeresére nőtt, 19,1 millió forintról 39,6 millió forintra emelkedett. A vagyoneloszlás terén a dél-dunántúli és észak-magyarországi régiókban kisebb volt a növekedés, míg a nyugat-magyarországi és közép-magyarországi régiókban magasabb a vagyonállomány.
A közép-magyarországi régióban lévő háztartások birtokolták a szektor vagyonának több mint felét, és ezen belül is a budapestieké a legnagyobb rész, amely a szektor nettó vagyonának 37 százalékát teszi ki. Budapesten a nettó vagyon egy háztartásra jutó értéke 74 millió forint volt, ami az országos átlag 1,9-szerese. A városokban átlagosan közelítik meg az országos átlagot a vagyonméretek, míg a községekben az átlagos vagyon nagysága az országos átlagtól távolabb helyezkedik el.
A következő ábrán településtípusonként láthatjuk az egy főre jutó éves jövedelmeket. A főváros markáns vezetőszerepe a vizsgált periódusokban egyértelmű, de mindenhol igen jelentős növekedés látható 2014-ről 2020-ra.
Az Európai Unióban a magyarországi háztartások átlagos és medián nettó vagyona is a rangsor vége felé helyezkedik el, hasonlóan a volt szocialista országokhoz. Ugyanakkor 2014 után a magyar háztartási vagyon növekedési üteme jóval magasabb volt, mint az euróövezeti növekedési ütem, akár az átlagos, akár a medián vagyont nézzük. Az Európai Unióban a magyarországi háztartások vagyoni egyenlőtlenségei mérsékeltnek mondhatók. Nyugaton kevesebben rendelkeznek saját lakással, mint a keleti régiókban, de a keleti országokban a tulajdonban lévő lakások értéke jelentősen kevesebb, mint nyugaton.
Korosztályos adatok
A nemzetközi tapasztalatokkal ellentétben Magyarországon a legnagyobb vagyon az aktív korú háztartásoknál halmozódik fel, míg a fiatalok és a nyugdíjasok átlagosan kevesebb vagyont birtokolnak. A legnagyobb átlagos vagyonokat a 46-55 éves korosztályban találjuk, ahol egy háztartásra jutó nettó vagyon 2014 végén 26 millió, 2020 végén pedig 52 millió forint volt.
A 66-75 éves korosztály közelít az országos átlaghoz, míg a 75 év felettiek háztartásai alacsonyabb átlagos vagyonnal rendelkeznek. Az életkor növekedésével azonban egyre nagyobb arányban nőtt a háztartások átlagos vagyona, különösen a nyugdíjas háztartásoknál, ami hozzájárult a vagyoni egyenlőtlenségek csökkentéséhez.