Pénzcentrum • 2024. január 25. 13:01
Már korábban is bemutattuk itt a Pénzcentrumon az úgynevezett 20-30-50-es szabályt. Az egyszerű, könnyen megérthető módszer lényege, hogy különösebb energiabefektetés nélkül is követni, rendszerezni tudjuk a havi kiadásainkat, jobban megfoghatjuk a pénzt, miközben spórolni is könnyebben tudunk. De mit is jelent a szabály a jelenlegi kereseti adatok tükrében, illetve mennyi pénzt tudunk megspórolni mindezek alapján? A válasz talán meglepő lehet: már néhány év alatt is több millió forintot halmozhatunk fel ezzel az egyszerű módszerrel.
A kiadások csökkentésének és a rendszeres spórolás megkezdésének egyik hatékony eszköze a Pénzcentrum által már korábban is bemutatott úgynevezett 20-30-50 szabály. A módszer igen egyszerű – lényege, hogy a fizetésünk 50 százalékából fedezzük az elkerülhetetlen havi kiadásokat; 20 százalékát hónapról hónapra tegyük félre; a maradék 30 százalékából pedig fedezzük az egyéb kiadásokat.
Ez eddig teljesen világos, nehézséget maximum az jelenthet, hogy egy-egy kiadást mégis melyik kategóriába soroljon az ember?
A 20 százalékos részen értelemszerűen nincs mit magyarázni – azt csak egyszerűen el kell különíteni a fizetésünk többi részétől, illetve ideális esetben valamilyen megtakarítási terméket vásárolni belőle.
Az 50 százalékos – tehát az elkerülhetetlen kiadásokat magába foglaló – csoport meghatározása azonban vethet fel kérdéseket. Ebbe az 50 százalékba kell sorolnunk minden kötelező, rendszeres havi kiadást, úgy mint az alapvető élelmiszereket, a rezsit, az alapvető fontosságú szolgáltatások (telefon, internet stb.) havi díjait, tisztálkodási szereket stb.
A harmadik kategóriába, tehát a maradék 30 százalékba pedig már mehet minden egyéb, nem létfontosságú kiadás. Ezt sem kell különösebben magyarázni – az ember nem azért robotol, hogy kizárólag a rezsire és a megtakarításaira költsön, így fontos, hogy a pénzünk egy részéből olyan tárgyakat, szolgáltatásokat vásároljunk, melyekben örömünket leljük. Ugyanakkor a tudatos tervezés jegyében az is fontos, hogy ezek a kiadások ne lépjék át a szóban forgó 30 százalékos keretet, hiszen csak így lehetünk biztosak abban, hogy nem feszítjük ki az anyagi lehetőségeinket.
De mit is jelent mindez a gyakorlatban?
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb, tavaly novemberre vonatkozó adatai szerint a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 621 200 forint volt. A nettó átlagkereset a kedvezmények figyelembevételével 427 700 forint, míg a kedvezmények figyelembevétele nélkül 413 100 forint volt.
Amennyiben a kisebb összeggel számolunk, úgy a 20-30-50 szabály értelmében a jelenlegi átlagfizetés mellett 206 550 forintból kell kihoznunk a kötelező kiadásokat, 123 930 forintból az egyéb kiadásokat és 82 620 forintot kell félretennünk minden egyes hónapban.
A szabály szigorú betartása esetén egy év alatt 991 440 forintot tudnánk megspórolni a tavaly novemberi átlagfizetés mellett.
Ha semmi mást nem csinálunk, csak egyszerűen felszorozzuk ezt az összeget mondjuk öttel, már akkor is elmondhatjuk, hogy mindössze 5 év alatt 4 957 200 forintot tehetünk félre még a mostani átlagfizetés mellett is. Csakhogy ebben az esetben nem vennénk figyelembe, hogy az évek haladtával a fizetésünk – ebből adódóan pedig a hónapról hónapra félretett összeg is – egyre növekszik, illetve azzal sem számolnánk, hogy a már korábban megspórolt pénzünket fialtatni is lehet.
Természetesen nem tudjuk előre megmondani, hogy a következő években mekkora lesz az infláció mértéke, ennek megfelelően azt sem, hogy mekkora éves béremeléssel és mekkora hozamokkal számolhatunk. Most azonban a példa – és az egyszerűség - kedvéért tételezzük fel, hogy évente 5 százalékkal emelkedik a jövedelmünk, továbbá azt is, hogy a már korábban megtakarított pénzünk évi 7 százalék hozamot hoz.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A fentieknek megfelelően az első évben a már említett 991 440, a másodikban 1 041 012, a harmadikban 1 093 068, a negyedikben 1 147 716 míg az ötödikben 1 205 100 forintot tudunk megspórolni, amennyiben továbbra is minden egyes hónapban félretesszük az éppen aktuális fizetésünk 20 százalékát.
Eközben pedig a már korábban félretett pénzhez évről évre hozzátehetjük a már említett 7 százalékos hozamot. Tehát az első év végéig megtakarított 991 440 forint a második év végére 1 060 841 forint lesz, amihez hozzáadódik a második év során félretett 1 041 012 forint, így az összes megtakarított pénzünk már a második év végén 2 101 853 forint lesz.
Amennyiben ezt következetesen folytatjuk, akkor így fog gyarapodni a megtakarításunk az évek során:
- első év végén 991 440 forint,
- második év végén 2 101 853 forint (991 440 * 1,07 + a második évi fizetésünk 20 százaléka),
- harmadik év végén 3 342 051 forint (2 101 853 * 1,07 + a harmadik évi fizetésünk 20 százaléka),
- negyedik év végén 4 723 710 forint (3 342 051 * 1,07 + a negyedik évi fizetésünk 20 százaléka),
- ötödik év végén 6 259 471 forint (4 723 710 * 1,07 + az ötödik évi fizetésünk 20 százaléka).
Az ötödik év végére tehát 6 259 471 forintot tehetünk félre, ami jelentősen, 1 302 271 forinttal több annál, mintha csak egyszerűen évről évre félretennék a fizetésünk 20 százalékát. Ráadásul ebben az esetben az infláció negatív hatásaitól is védtük megtakarításainkat, és annak reálértékét is növeltük az évek alatt.
És persze mondanunk sem kell, hogy semmi akadálya annak, hogy a felhalmozást az ötödik év után is folytassuk, és a fentinél még jelentősebb összegeket is megtakarítsunk.
Lépjünk, ha nem megy
A fenti példából jól látható, hogy pénzügyi tudatosság és fegyelem mellett még egy átlagos fizetés mellett is jelentős megtakarítás halmozható fel mindössze néhány év alatt. Természetesen mindez csak akkor valósítható meg, ha a fizetésünk 80 százaléka – tehát a megtakarításon felüli része – valóban elegendő a kötelező és az egyéb kiadások fedezésére.
Ha nem, akkor érdemes átgondolni, hogy hol tudjuk esetleg tovább faragni a kiadásokat, illetve adott esetben érdemes képezni is magunkat. Bár munka mellett tanulni egyáltalán nem könnyű, ám ha azt tapasztaljuk, hogy a kiadások észszerűsítése, csökkentése ellenére sem jövünk ki a pénzünkből, akkor mindenképpen lépnünk kell, hiszen ebben az esetben az anyagi helyzetünk annyira törékeny, hogy mindenképpen érdemes valamilyen versenyképesebb tudásra szert tennünk, hogy a kiadások csökkentése mellett a bevételünk növelésére is képesek legyünk.