Kevesen tudják: 280 ezer forint ütheti ezeknek a magyaroknak a markát, így lehet igényelni

A korábbi évekhez hasonlóan 2024-ben is lehetőségünk lesz rá, hogy az állam által támogatott nyugdíjcélú megtakarítások és az önkéntes pénztárak igénybevételével pénzt igényeljünk vissza az államnak korábban befizetett adónkból. Érdemes azonban észben tartani, hogy ennek az összegnek a mértékét – amelynek maximuma évi 280 ezer forint lehet – az határozza meg, hogy az előző évben mennyit fizettünk be ezekbe a megtakarítási formákba.

Mennyit is igényelhetünk vissza?

A különböző megtakarítási formákon keresztül évi 280 ezer forintot igényelhetünk vissza az általunk korábban befizetett személyi jövedelemadóból (szja). Ebből először is logikusan következik, hogy csak az használhatja ki a szóban forgó lehetőségeket, aki fizet szja-t, másodszor pedig a fentiek azt is jelentik, hogy az általunk befizetett szja összege magasabb kell legyen, mint az általunk a nyugdíjcélú megtakarításokba és/vagy az önkéntes pénztárakba befizetett összeg 20 százaléka (magyarán például hiába járna az általunk befizetett 500 ezer forint után 100 ezer vissza, ha az szja-nk mértéke ennél kisebb összeg volt).

Ezzel kapcsolatban fontos felhívni a figyelmet, hogy bizonyos adókedvezmények már eleve befolyásolják a befizetett szja mértékét. Ezt érdemes észben tartani, hiszen könnyen lehet, hogy valamely általunk igénybe vett kedvezmény miatt 2024-ben már csak kevesebb adó visszaigénylésére leszünk jogosultak. Ilyen szja-kedvezményből egyébként több is létezik:

• négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye
• 25 év alatti fiatalok kedvezménye
• 30 év alatti anyák kedvezménye
• személyi kedvezmény
• első házasok kedvezménye
• családi kedvezmény
• családi járulékkedvezmény.

Ugyancsak fontos észben tartani, hogy az adójóváírás nem jár automatikusan, azt az adóbevallásban kell majd visszaigényelni jövő tavasszal.

Önkéntes pénztárak

Magyarországon háromféle önkéntes pénztár létezik - nevezetesen vannak a nyugdíjpénztárak, az önsegélyező pénztárak és az egészségpénztárak. (Utóbbi kettő számára lehetőség van a másik funkciójának a felvételére, tehát a gyakorlatban létezik egy negyedik fajta is, ami tulajdonképpen az önsegélyező és az egészségpénztárak kombinációja.)

Az önkéntes pénztárak esetében az éves adóvisszatérítés lehetséges maximuma 150 ezer forint, ráadásul a háromféle pénztár „egy kalapból” táplálkozik, ami azt jelenti, hogy akár egyféle pénztárból, akár a három tetszőleges kombinációjából igénylünk vissza pénzt, az összeg nem lehet több a már említett 150 ezernél.

Mindhárom pénztárfajtára igaz, hogy a befizetéseink 20 százalékát igényelhetjük vissza az adóból. Ebből és az előbb ismertetett 150 ezres limitből adódik, hogy évi 750 ezer forint befizetése esetén tudjuk teljesen kihasználni az állami támogatást, amely 62 500 forintos havi megtakarítást jelent.

Az egészségpénztár és az önsegélyező pénztár is befekteti a befizetett pénzt, melyek hozama ugyancsak a befizetőt illetik. További pozitívum, hogy amennyiben vállaljuk, hogy a befizetett pénzt két évig nem használjuk fel, úgy az ilyenformán lekötött összeg után további 10 százalékot kap a pénztártag. Fontos, hogy a 150 ezer forintos felső határt ezzel a további 10 százalékkal sem léphetjük át.

Milyen szolgáltatásokat nyújtanak az egészségpénztárak és az önsegélyező pénztárak?

Bár az önkéntes pénztárakat elsősorban az igényelhető adóvisszatérítések miatt szoktuk megemlíteni, érdemes megjegyezni, hogy azoknak értelemszerűen egyéb szolgáltatásaik is vannak, melyek jól jöhetnek a pénztártagok számára.

Ami az egészségpénztárakat illeti, azokba magánszemélyek és munkáltatók egyaránt befizethetnek. A befizetéseket egyéni névre szóló számlán könyvelik el, és ugyanezen az elven működik az adóvisszatérítés is. Az egészségpénztárak szolgáltatásait nem csak a pénztártagok, hanem azok közeli hozzátartozóik is jogosultak igénybe venni, ráadásul az itt felhalmozott megtakarítás örökölhető is.

További pozitívum, hogy az egészségpénztáron keresztül lehetőség van a pénztártagok és közeli hozzátartozóik részére kiegészítő egészségbiztosítási vagy életmódjavító egészségpénztári szolgáltatások igénybevételére is. A kiegészítő biztosítás adómentes, míg az életmódjavító egészségpénztári szolgáltatásokra adókötelezettek.

Az egészségpénztár kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatásként nyújthat olyan szolgáltatásokat, amelyeket az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) nem, vagy csak részben finanszíroz. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapjának tájékoztatása szerint ezek a következők lehetnek:

• egészségügyi szolgáltatás, kiegészítéseként a társadalombiztosítási ellátás keretében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatásoknak, vagy azok helyettesítéseként az egészségügyi szolgáltatónál megkötött szerződés alapján;
• otthoni gondozás – ezt a pénztártag vagy annak közeli hozzátartozója részére a helyi önkormányzat által kiadott működési engedéllyel rendelkező szolgáltató nyújthatja;
• gyógytorna, gyógymasszázs, fizioterápiás kezelés támogatása;
• látássérült személyek életvitelét segítő szolgáltatások (Braille-írással készült kiadványok megvásárlásának támogatása, vakvezető kutyával kapcsolatos kiadásokban való segítség stb.);
• életvitelt elősegítő szolgáltatások mozgáskorlátozottak vagy fogyatékkal élők számára (lakókörnyezet átalakítása, felszerelése stb.);
• szenvedélybetegségekről való leszokás segítése az erre irányuló kezelések támogatásával;
• gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök árának támogatása;
• pénzbeli kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatások (pl. kieső jövedelem teljes vagy részleges pótlása);
• a pénztártag halála esetén a hátramaradottak segélyezése;
• OÉTI által nyilvántartott gluténmentes speciális élelmiszerek vásárlásának támogatása;
• szolgáltatást finanszírozó egészségbiztosítások (betegségbiztosítások) díjának fizetése.

Mint már írtuk, a másik (nem nyugdíjcélú) önkéntes pénztári forma az önsegélyező pénztár, amely kiegészítő önsegélyező pénztári szolgáltatásokat, valamint életmódjavító önsegélyező pénztári szolgáltatásokat nyújthat a pénztártagok, illetve rendelkezésük alapján a közeli hozzátartozók részére. A kiegészítő önsegélyező pénztári szolgáltatások igénybevétele adómentes, ugyanakkor az életmódjavító önsegélyező pénztári szolgáltatások adókötelesek.

Az MNB honlapjának tájékoztatása szerint kiegészítő önsegélyező szolgáltatások közé tartoznak a

• gyerek születéséhez kapcsolódó ellátások, melyeket a pénztár a gyereket nevelő szülő, örökbefogadó szülő vagy gyám részére biztosíthat. A gyerek születéséhez kapcsolódó ellátások a várandósság ideje alatt a magzat 91 napos korától megszületéséig, a gyerek megszületése, örökbefogadása, valamint a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozást segítő ellátás, a gyerekgondozási segély és a gyereknevelési támogatás folyósítása esetén vehetők igénybe;
• munkanélküliségi ellátások, melyeket a pénztár azon személyek részére nyújthatja, akiknek jövedelemszerző tevékenysége megszűnt és nyugellátásra nem jogosultak;
• tűz- és elemi károkhoz kapcsolódó segélyek, melyeket a pénztár a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvényben meghatározott tűz- és elemi károk bekövetkezte esetén nyújthat;
• betegséghez, egészségi állapothoz kapcsolódó segélyek, melyek a pénztártag kieső jövedelmének teljes vagy részbeni pótlásaként a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 44. §-ában meghatározott keresőképtelenség, valamint a külön jogszabályban meghatározottak szerinti megváltozott munkaképesség, illetve egészségkárosodás miatt keresettel nem rendelkező személyek részére nyújthatók;
• hátramaradottak segélyezése halál esetén, mely szolgáltatást a pénztár a pénztártag vagy közeli hozzátartozójának halála esetén a hátramaradottak részére nyújthatja;
• nevelésiév-kezdési, tanévkezdési (beiskolázási) támogatás, mellyel meghatározott törvényi feltételek mellett gyerekek számára tankönyv, taneszköz, ruházat vásárolható, továbbá egyes államilag elismert felsőoktatási intézményekben hallgatói jogviszonnyal rendelkező, 25 évesnél fiatalabb tanulók költségtérítése, kollégiumi vagy albérleti díja kifizethető;
• valamint gyógyszer és gyógyászati segédeszköz árának támogatása;
• közüzemi díjak finanszírozásának támogatása, amely a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvényben és a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvényben meghatározott védendő fogyasztónak minősülő pénztártag által fizetendő közüzemi díjak (villamos energia, gáz, ivóvíz, csatornadíj) megtérítésére biztosítható. A közüzemi díjak finanszírozására fordítható támogatás havi összege legfeljebb a tárgyév első napján érvényes havi minimálbér 15 százalékának megfelelő összeg lehet;
• lakáscélú jelzáloghitel törlesztésének támogatása, amelyet a pénztár közvetlenül a folyósító hitelintézet részére fizethet meg, amennyiben a támogatást a pénztártag igényelte. A lakáscélú devizahitel törlesztésére fordítható támogatás havi összege, legfeljebb a tárgyév első napján érvényes havi minimálbér 15 százalékának megfelelő összeg lehet;
• otthoni gondozás: amelyet a pénztártag vagy közeli hozzátartozója részére a helyi önkormányzat által kiadott működési engedéllyel rendelkező szolgáltató nyújthat;
• idősgondozás támogatása: a pénztártag vagy közeli hozzátartozója részére, gondozási, ápolási intézményben való elhelyezés napi vagy havi díjának támogatására.
• látássérült személyek életvitelét elősegítő szolgáltatás, mely a Braille-írással készült könyvek, magazinok árának, a vakvezető kutyával összefüggő költségek támogatása, valamint vak pénztártag, vagy pénztártag vak közeli hozzátartozója részére hangoskönyv és elektronikus könyv vásárlásának támogatása lehet;
• életvitelt elősegítő szolgáltatás, amely mozgáskorlátozott vagy fogyatékos személyek életvitelét megkönnyítő speciális eszközök árának, lakókörnyezetük szükségleteikhez igazodó átalakítása költségeinek támogatása (így különösen korlátok, kapaszkodók felszerelése, ajtók, kijárók, folyosók szélesítése, emelőeszközök beszerelése) lehet.

A fentieken felül az adóköteles életmódjavító önsegélyező pénztári szolgáltatások közé tartoznak a gyógyteák, fog- és szájápoló készítmények megvásárlásának támogatása. Fontos kitétel, hogy az önsegélyező pénztári megtakarításokat a kiegészítő szolgáltatások többségére csak akkor használhatjuk fel, ha az összeg már legalább 180 napja rendelkezésre áll a számlán.

Nyugdíjpénztár, NYESZ, nyugdíjbiztosítás

Az önkéntes pénztárak harmadik fajtáját, a nyugdíjpénztárat érdemes a másik két nyugdíjcélú megtakarítási formával, a nyugdíjbiztosítással és a nyugdíj-előtakarékossági számlával (NYESZ) együtt vizsgálni.

• Az önkéntes nyugdíjpénztárak esetében – ahogy már említettük – maximum évi 150 ezer,
• a nyugdíjbiztosítások után maximum évi 130 ezer,
• míg a NYESZ esetében maximum évi 100 ezer forintot igényelhetünk vissza a már befizetett szja-ból.

Ezek esetében is igaz, hogy a maximálisan visszaigényelhető összegek az általunk a megtakarításokban elhelyezett pénz maximum 20 százaléka lehet, tehát a nyugdíjpénztár esetében a már említett 750 ezer, a nyugdíjbiztosításoknál 650 ezer, míg a NYESZ esetében már 500 ezer forint befizetésével is maximalizálhatjuk a visszaigényelhető összeget.

A három nyugdíjcélú megtakarításra együttesen maximum 280 ezer forintot igényelhetünk vissza a személyi jövedelemadónkból, még akkor is, ha esetleg mindhárommal rendelkezünk. Érdemes továbbá ezeknél a termékeknél is kiemelni, hogy az adójóváírás nem jár automatikusan, az nekünk kell visszaigényelni az adóbevallásunkban.

A három nyugdíjcélú megtakarítási forma közül az önkéntes nyugdíjpénztárat tartják a legkényelmesebbnek, hiszen itt jellemzően csak aktívan kezelt portfóliókat vásárolhat az ember, így különösebb odafigyelést nem igényelnek a megtakarításaink. Ugyancsak a pénztár pozitívuma, hogy itt a legmagasabb az adójóváírás maximuma (150 ezer forint, feltéve, hogy nem vettünk igénybe jóváírást egészségpénztár vagy önsegélyező pénztár után).

A nyugdíjpénztár esetében a munkáltató is befizethet a számlánkra, ráadásul az itt keletkezett hozamhoz már 10 év után hozzáférhetünk. Utóbbi persze nem feltétlenül pozitívum, hiszen a termék célja a nyugdíjra való spórolás, így a megtakarítás idő előtti felélése épp a termék értelmét veszi el. Kifejezetten hátrány azonban, hogy 10 éven belül nem férhetünk hozzá a pénzhez, maximum úgynevezett tagi kölcsön formájában.

A másik nyugdíjcélú megtakarítási forma a nyugdíjbiztosítás, amely egy olyan speciális életbiztosítás, melyet egy nyugdíjcélú megtakarítási számlán vezet az általunk választott szolgáltató. A termék sajátsága, hogy a biztosítók jellemzően a nyugdíjkorhatár elérésével fizethetik ki a futamidő alatt felhalmozott megtakarítást, bár a kifizetésre még nyugdíjba vonulás előtt, legalább 40 százalékos egészségiállapot-romlás vagy halál esetén is sor kerülhet.

A nyugdíjbiztosítások esetében az éves adóvisszatérítés maximális értéke 130 ezer forint, ami 650 ezer forintnyi éves befizetés mellett érhető el (havi 54 200 forint). A termék egyik fontos sajátossága, hogy például a nyugdíjpénztárral szemben nyugdíjbiztosítást köthet olyan is, aki aki nem adózik, mert a szerződő és a biztosított személye eltérhet. Így az szja-t nem fizető négygyermekes anyák, vagy pl. a gyesen lévők, stb. is meg tudnak takarítani ilyen formában, csak más személy adójának terhére igényelhetik a visszatérítést.

Ugyanakkor a nyugdíjbiztosítások hátrányai között szokták emlegetni, hogy ez lehet a legdrágább termék, és ha az első 1-2 évben felmondjuk a szerződést, akkor akár minden befizetett pénzünket elveszíthetjük. Ezen termékek esetében vagy az ügyfél válogathat az elérhető eszközalapok (befektetési alapok) között – ez az úgynevezett befektetési egységekhez kötött/unit-linked biztosítás -, vagy pedig a biztosító fekteti be a befizetett összegeket (garanciákkal működő/vegyes megtakarítási forma).

Végezetül pedig ott van a NYESZ, amelynek előnye, hogy okosan használva a legolcsóbb megtakarítási forma lehet, ráadásul idő előtti feltörése esetén itt kell elkönyvelnünk a legalacsonyabb veszteséget is. További előnye a terméknek, hogy a befektetési eszközök választéka itt a legnagyobb.

Ugyanakkor a NYESZ esetében a legalacsonyabb a 20 százalékos adójóváírás maximális értéke (100 ezer forint), ráadásul ha valaki nem ért a pénzügyekhez, akkor nem biztos, hogy képes lesz ügyesen kihasználni az elérhető termékek nagy száma által nyújtott lehetőségeket.

Az adójóváírás mellett adómentesség

A nyugdíjcélú megtakarítások további előnye, hogy amennyiben lejáratig tartjuk őket, úgy az elért hozamok után sem a 15 százalékos kamatadót, sem az idén nyár óta fizetendő 13 százalékos szochót nem kell megfizetnünk. Idő előtti feltörés esetén azonban adókötelezettségünk keletkezhet, illetve bizonyos esetekben még büntetést is kell fizetnünk az igénybe vett adójóváírás után.

Tartós befektetési számla (TBSZ)

Végezetül érdemes megemlíteni a tartós befektetési számlát, röviden a TBSZ-t is. Bár az erre a típusú számlára való befizetések után nem igényelhetünk adóvisszatérítést, ugyanakkor a termék nagy előnye, hogy nem vonatkozik rá a szocho-fizetési kötelezettség, így idő előtti feltörése esetén csak kamat- és árfolyamnyereség-adót kell fizetni az elért hozamok után. Ráadásul utóbbi mértéke is már 3 év után 10 százalékra csökken, ha pedig kivárjuk az 5 éves futamidő végét, akkor egyáltalán nincs adófizetési kötelezettségünk.

Mint írtuk, szja-jóváírást a TBSZ esetén nem igényelhetünk, ennek ellenére, ha gondolkodunk ilyen számla nyitásában, akkor azt érdemes még az év vége előtt megtenni. Ennek oka, hogy az adómentesség elérése szempontjából fontos ötéves időszak csak a számlanyitást követő év januárjától indul, így akár egy egész évet megspórolhatunk magunknak azzal, ha az úgynevezett gyűjtőévet decemberben le is tudjuk.

Felmérést készít a Pénzcentrum!