Pénzcentrum • 2023. december 7. 10:02
Annak idején a lakástakarékok legnagyobb vonzerejét a befizetések után járó 30 százalékos – de maximum évi 72 ezer forintos – állami támogatás jelentette. Ezzel minden bizonnyal a lakás-takarékpénztárak is tökéletesen tisztában vannak – aligha véletlen, hogy a piac régi-új szereplői éppen az egykori állami támogatásra emlékeztető, akár 30 százalékot is elérő úgynevezett kamatprémiummal igyekeznek vonzóvá tenni a termékeiket. De mi is ez pontosan, illetve milyen esetben jár ez a bónusz az ügyfelek számára?
A lakás-takarékpénztári befizetések után járó állami támogatás 2018. októberi megszüntetése után jó ideig csak akkor lehetett hallani az LTP-k felől, ha valamely szereplő – az Erste és az OTP - felfüggesztette termékei értékesítését, esetleg egy az egyben el is hagyta a piacot, ahogyan azt az Aegon tette. Ehhez képest jelentős fordulatnak volt tekinthető, amikor idén tavasszal először az OTP, majd néhány héttel később az Erste is bejelentette, hogy új termékcsaláddal jelentkeznek a piacon.
Az új termékek – a régiekhez hasonlóan – egészen alacsony betéti kamatot fizetnek az ügyfelek befizetései után, így ez önmagában aligha tenné vonzóvá őket, főleg most, amikor akár 16 százalékos hozamra is számíthatnak azok, akik állampapírba fektették a pénzüket. Annak érdekében tehát, hogy a lakástakarékok mégis felkeltsék az ügyfelek érdeklődését, a pénztárak úgynevezett kamatbónuszt (vagy kamatprémiumot) fizetnek számukra.
Mikor jár a kamatbónusz?
Először is fontos tisztázni, hogy a jelenleg elérhető termékek különböző mértékű kamatbónuszt kínálnak, ráadásul a három lakás-takarékpénztár között is vannak különbségek az elérthető bónuszok mértéke között:
- a Fundamentánál 5 és 30 százalék közötti,
- az Ersténél 15 és 30 százalékos,
- míg az OTP-nél 10 és 30 százalékos lehet a bónusz mértéke.
A bónusz mértékét egyrészt maga az adott konstrukció határozza meg – a Fundamentánál például van olyan termék, melynél az a havi megtakarítási összeg és a szerződés futamideje függvényében 5 és 22,5 százalék közötti lehet, de van olyan konstrukció is, melynél csak 5 százalékos bónuszt kínál a takarékpénztár. A másik két takarékpénztár esetében alapvetően a szerződés futamideje a mérvadó – az OTP-nél 4 évre 10 százalék, 8 évre 30 százalék, míg az Ersténél 4 évre 15 százalék, 8 évre pedig 30 százalék bónusz jár (bár az OTP esetében ezt prémiumnak hívják, de a lényegen ez nem változtat).
A futamidő azonban nem az egyetlen feltétele a bónuszok megszerzésének, és talán nem meglepő, hogy ebben sem teljesen egységesek a pénztárak. A Fundamenta esetében például feltétel, hogy a szerződés kiutalással szűnjön meg, tehát a szerződéses feltételeknek megfelelő módon és a lakáscél igazolásával. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy az ügyfél által idő előtt felmondott szerződés esetén nem jár a bónusz.
Az OTP esetében szintén feltétel, hogy a szerződés lejártakor lakáscélra legyen felhasználva a megtakarított összeg, továbbá az ügyfélnek a teljes megtakarítási idő alatt a vállaltaknak megfelelően havi rendszerességgel fizetnie kell a betétet.
Az Erste esetében minimum 4 év megtakarítási idő és a felhalmozott összeg lakáscélú felhasználása esetén jogosult az ügyfél a kamatbónuszra. A bónusz csak teljes megtakarítási évekre jár, viszont pozitívum, hogy a lezárt megtakarítási évekre akkor is jár a bónusz, ha az ügyfél idő előtt felmondja a szerződést – feltéve persze, ha az egyéb feltételek teljesülnek.
Fontos, hogy a pénztárak a kifizetésig elkülönítve kezelik a kamatbónuszt az ügyfél által befizetett összegtől, előbbire kamat, kamatos kamat nem jár, kivéve az Ersténél, amely betéti kamatot fizet a kamatbónusz összegére is. A pénztárak csak a lakás-előtakarékossági szerződésben vállalt havi összegre, illetve annak maximum a tizenkétszeresére fizetnek kamatbónuszt – tehát hiába fizetnénk be önkényesen többet a megtakarítási számlára, a szerződésen felüli összeg után nem fogunk bónuszt kapni.
Fontos még, hogy az LTP-ben felhalmozott megtakarítás – így a kamatbónusz is - kamatadó-, szociális hozzájárulási adó- és tranzakciósilleték-mentes, valamint az OBA garanciája is kiterjed rá.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Miért fontos ez?
Azért különösen fontos a fenti feltételekkel tisztában lenni, mert a kamatbónusz elvesztése esetén csak a betéti kamatra vagyunk jogosultak, melynek értéke igen csekély, miközben a lakástakarék-termékeknek költségeik is vannak (számlanyitási és számlavezetési díj). Hogy csak egy példát mondjunk, van olyan termék, melynek 8 éves futamideje alatt a befizetett 4,8 millió forint után mindössze 19 848 forint betéti kamatot kap az ügyfél, miközben a számlanyitási és számlavezetési díj összköltsége 29 400 forint.
Tehát a kamatbónusz nélkül az ügyfél azért fizetné 8 éven át a megtakarításait, hogy a végén 9 552 forinttal kevesebbet kapjon vissza, mint amennyit befizetett. És akkor arról még nem is beszéltünk, hogy a 8 év alatt még inflálódott is a megtakarított összeg értéke.
Fontos tehát, hogy szerződéskötéskor tisztában legyünk a feltételekkel, illetve az is, hogy biztosak legyünk a dolgunkban – ha például kétséges, hogy a szerződés lejártakor lesz-e igazolható lakáscélunk, akkor nem biztos, hogy ezt a megtakarítási formát nekünk találták ki.
Mik közül válogathatunk?
Végezetül megnéztük, hogy milyen lehetőségek közül válogathat az, aki most szeretne lakástakarékot nyitni. A kalkuláció során havi 40 ezer forintos megtakarítási összeget vettünk alapul. Ebben az esetben az OTP Lakástakarék kínálja a legmagasabb, 5,60 százalékos EBKM-et. A futamidő 8 év, melynek végén 30 százalékos kamatbónusz jár az ügyfél számára. A megtakarítás teljes összege 3 756 060 forint a szerződés lejártakor.
A második legkedvezőbb ajánlatot az Erste Lakástakarék nyújtja 5,20 százalékos EBKM-mel. A futamidő ebben az esetben is 8 év, illetve itt is 30 százalékos kamatbónuszt kap az ügyfél a befizetései után. A megtakarítás teljes összege 3 759 014 forint a szerződés lejártakor, tehát némileg magasabb, mint az OTP esetében. Ez úgy lehetséges, hogy - amint fentebb is írtuk - az Erste a bónuszra is fizet betéti kamatot, így annak összege némileg magasabb, mint az OTP esetében (867 096 forint vs. 864 000 forint). A termék költségei ugyanakkor az OTP-nél az alacsonyabbak (74 700 forint vs. 117 900 forint), ezért lesz az OTP-é a magasabb EBKM.
A Fundamenta esetében 2,02 százalék a legmagasabb EBKM amit ennél a megtakarítási összegnél elérhetünk. A futamidő 16,5 év (199 hónap), melynek végén 20 százalékos kamatbónuszt kap az ügyfél. A megtakarítás teljes összege 7 214 765 forint a szerződés lejártakor.