Koós Anna • 2023. november 21. 19:02
Annak ellenére, hogy lépten-nyomon vitás hagyatéki ügyekről hallani, még mindig kevesen végrendelkeznek Magyarországon. Ha nincs hivatalos végrendelet, akkorhiába lett volna más az elhunyt elképzelése a vagyon felosztásáról az örökösök között, a törvény dönt. Sokszor azonban hiába is született végrendelet, az örökösök megtámadják azt, figyelmen kívül hagyva az elhunyt akaratát. Mit lehet tenni, hogy ezt megelőzzük? Sokan nem tudják, hogy vannak olyan lehetőségek, amellyel a vagyon egy részét kizárólag egy személynek lehet juttatni, amelyet nem írhat felül a hagyatéki tárgyalás vagy a végrendelet megtámadása.
Nem a végrendelkezés az egyetlen mód, hogy gondoskodjunk róla, hogy halálunk után bizonyos személyekhez kerüljön a vagyonunk. Bár egyre emelkedik azok száma, akik a végrendelkezés mellett döntenek, Magyarországon még mindig ritka, hogy valaki végrendeletet készítsen. Ráadásul ha a végrendelet nem hivatalos, esetleg a megírása után hozott szabályoknak már nem felel meg, nem tér ki mindenre, akkor támadható. Rengeteg esetben az örökösök megtámadják a végrendeletet, így végül hiába írták meg a papírt az ügyvéddel előre, a végakarat mégsem teljesül.
Vannak olyan esetek azonban, amikor az elhunyt vagyonának egy részét valamilyen megtakarítási formában tartotta egy pénzintézetnél. Ezek a megtakarítások nem képezik a hagyaték részét, ugyanakkor adó- és illetékmentes módon szállhatnak át a korábban megjelölt haláleseti kedvezményezettre. Ilyen megtakarítási forma többek között az élet- vagy balesetbiztosítás; a takarékbetét; vagy az önsegélyező, egészség- vagy nyugdíjpénztárak szerződései.
Gyakran, amikor valaki ilyen szerződést köt, nem is számít rá, hogy meg kell jelölnie valakit - legtöbb esetben egy közeli hozzátartozóját - haláleseti kedvezményezettként, beír valakit és meg is feledkezik erről. Évekkel később pedig az ilyen megtakarításokban tartott vagyon a hagyatéki eljárástól függetlenül arra az egy személyre száll majd, akit a szerződés megkötésekor, akár átgondolatlanul megjelölt. Természetesen van lehetőség módosítani a haláleseti kedvezményezett személyét, a legtöbb ügyfélnek azonban ez eszébe sem jut.
Az is megtörténhet, hogy olyan személyt jelöltek meg haláleseti kedvezményezetként egy ilyen szerződésen, aki időközben elhunyt. Ezt mindenképpen be kell jelenteni a pénzintézet felé és megadni egy új kedvezményezettet. Amennyiben a szerződő is elhunyna és a haláleseti kedvezményezett sem él már, akkor meglehetősen bonyolult lesz, mire az örökösök hozzá tudnak férni a pénzhez.
Aki rendelkezik megtakarítási szerződéssel, annak érdemes meggyőződnie arról, hogy valóban olyan személyt jelölt-e meg kedvezményezettként, akinek halála után szánná a vagyonának ezt a részét.
Ugyanakkor, ha kifejezetten szeretne valaki egy összeget egy bizonyos családtagjára hagyni, de nem bízik a végrendelkezésben, akkor úgy is megteheti, hogy ilyen megtakarítást indít, és ezt a személyt jelöli meg haláleseti kedvezményezettként. Mivel ez a megtakarítás nem fogja a hagyaték részét képezni, automatikusan a megjelölt személyre száll majd, végrendelettől és öröklési szabályoktól függetlenül.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Felmérést készít a Pénzcentrum!
Gyakran okoz gondot a bankszámlán maradó pénz
Amikor valaki elhalálozik, sokszor gondot okoz a családnak hozzáférni az elhunyt családjának hozzáférni a bankszámlán tartott pénzhez. Gyakran még az élettárs, házastárs sem fér hozzá az egyébként közösen használt számlához, így saját fizetéséhez, vagy nyugdíjához sem, mert nem ő volt a szerződő, a számla pedig a szerződő halálával zárolásra kerül. A zárolást követően a szerződéshez tartozó kártyákkal sem lehet fizetni.
Akár házastárs, vagy más rokon férna hozzá a számlához, kézenfekvő lenne a temetési költségeket például ebből az összegből fedezzni ahelyett, hogy azt a családnál kell összekalapolni a pénzt, ami gyakran vezet feszültségekhez. A temetés manapság már olyan jelentős kiadás, hogy nem biztos, hogy hirtelen lesz honnan előteremteni rá a pénzt. Viszont a bankszámlához hozzáférni több hónapos procedúra is lehet. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara ennek kapcsán korábban azt nyilatkozta lapunknak, hogy
Sokszor kellemetlen meglepetést okoz az örökösöknek, hogy a bankszámla-tulajdonos haláláról való tudomásszerzést követően a számlavezető bank zárolja a számláját, amihez haláleseti kedvezményezett hiányában a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedéséig, azaz a hagyatéki eljárás befejezéséig nem férhetnek hozzá. Az elhunyt bankszámláján lévő egyenleg ugyanis főszabály szerint ugyanúgy a hagyatékát képezi, mint bármelyik másik vagyontárgya, ezért a bankkártyáról (és a társkártyáról) az örökhagyó halála után, közjegyző által meghozott és jogerős hagyatékátadó végzés nélkül jogszerűen már nem lehet felvenni pénzt. A bankszámla-tulajdonos halála után a számla használatára feljogosító esetleges meghatalmazás is megszűnik, és a társkártya sem lesz használható. A bankszámlával csak az rendelkezhet minden esetben a tulajdonosa halálát követően a hagyaték átadására tekintet nélkül, aki haláleseti kedvezményezettként volt megjelölve.
A MOKK szerint a haláleseti kedvezményezett megjelölésének egyik legfontosabb előnye, hogy az egyenleggel való szabad rendelkezéshez a kedvezményezettnek nem kell megvárnia a hagyatéki eljárás végét, mert a számlán lévő összeg nem esik öröklés alá, az nem örökölhető, tehát nem képezi az elhunyt hagyatékát, hanem a pénzintézet a számlán lévő összeget ki tudja fizetni a kedvezményezettnek már a hagyaték átadását megelőzően. Takarékbetétre, bankszámlára haláleseti kedvezményezettet nevezni nem végintézkedés, hanem az örökhagyó által adott megbízás a pénzügyi intézménynek, hogy a követelését az örökhagyó halála bekövetkezése esetén az általa megjelölt kedvezményezettnek fizesse ki - fejtették ki.