Pénzcentrum • 2023. október 9. 12:30
Egy év alatt közel 20 százalékponttal nőtt azoknak az aránya Magyarországon, akik egy havi jövedelme nem fedezi a megélhetéshez szükséges költségeiket és egy havi megtakarítással sem rendelkeznek – derült ki az Intrum Európai Fogyasztói Fizetési Felméréséből. Nem csoda, hogy a magyar válaszadók Európában a legpesszimistábbak az áremelkedésekkel kapcsolatban: 90 százalék szerint a következő fél évben még magas inflációra számíthatunk.
Az Intrum által készített legfrissebb Európai Fogyasztói Fizetési Felmérés (ECPR) jól mutatja, hogyan falja fel az emberek megtakarításait az infláció Magyarországon és Európa más országaiban. A 20 országban (az Európai Unió tagállamai és szomszédos államok), több ezer fogyasztó megkérdezésével felvett adatok azt mutatják, hogy az áremelkedések a legtöbb országban jelentősen rontják a családok megtakarítási képességét és a megtakarítások, jövedelmek arányát.
Tavaly Európában összesen a válaszadók 28 százaléka mondta azt, hogy egy hónapnyi, vagy annál is kevesebb bérének megfelelő kiadást tudna csak vállalni anélkül, hogy eladósodna. Idénre tovább romlott a helyzet. 9 százalékponttal több európai háztartás, azaz már 37 százalék rendelkezik legfeljebb egy havi jövedelemnek megfelelő megtakarítással.
Magyarországon a KSH adatai alapján tavaly és az idei év lezárt hónapjaiban az EU többi tagországát meghaladó mértékű volt az infláció. Ez látszik az Intrum adataiban is: a legutóbbi ECPR alapján a magyarok 90 százaléka számolt be arról, hogy az infláció negatívan érinti háztartása pénzügyeit. Ez a legmagasabb szám Európában, megelőzve Görögországot (87 százalék) és Olaszországot (87 százalék). Összehasonlításképpen, az európai átlag 82 százalék volt.
A növekvő kiadások miatt jelentősen csökkent az az időtartam, amit egy esetleges jövedelemkiesés esetén át tudnak vészelni a családok a megtakarításaikat felhasználva. 2021-ben a magyar fogyasztók 33,24 százalékának nem volt elegendő megtakarított pénze egyhavi kiadásainak fedezésére. Ezt követően, 2022-ben már 35 százalék volt az érintettek aránya, ami jelentősen romlott mostanra, hiszen a legfrissebb adatok szerint, 2023-ra ez az arány elérte a 53 százalékot, ami komoly aggodalomra ad okot a lakosság fizetőképességével kapcsolatban.