Pénzcentrum • 2023. szeptember 2. 12:55
Ma Magyarországon csak kevesen mondhatják el magukról, hogy mostanra ne éreznék a bőrükön a fizetésük, nyugdíjuk reálértékének drámai mértékű csökkenését. Az utóbbi hónapokban sokan kerültek döntéskényszerbe: vagy a megtakarításaikhoz hozzányúlva (már, ha volt nekik) tartották fenn az addigi, a bevételeikből már egyre nehezebben fenntartható életszínvonalukat, vagy pedig a fogyasztásukat voltak kénytelenek visszafogni. Világosan kiderült, hogy megfelelő mennyiségű tartalék nélkül igencsak bizonytalanná válhat az ember addigi, nehezen elért életszínvonala. Fontos tehát, hogy a válság és az infláció elmúltával lehetőség szerint minél előbb hozzákezdjünk tartalékaink (újjá-) felépítéséhez. Az alábbiakban végigvesszük, ez hogyan lehetséges akár egy doboz cigi árának rendszeres félretételével.
Bár a magyar gazdaság négy negyedév óta recesszióban van, szerencsére a munkanélküliség továbbra is alacsony, a júliusi adatok szerint 3,9 százalékos. Ám annak ellenére, hogy csak kevesen vesztették el a munkájukat, a hatalmas – bár mostanra csökkenő – mértékű infláció miatt sokak életszínvonala indult esésnek az utóbbi időszakban. Az érdemi megtakarításokkal nem rendelkező magyarok már jó ideje szembesültek ezzel, viszont azok a szerencsések, akiknek volt valamennyi félretett pénzük, azok a tartalékaik segítségével még átmenetileg fedezni tudták az egyre növekvő kiadásokat. Legalábbis erre engednek következtetni azok az adatok, melyek szerint a fogyasztás csak 2023 elejétől esett vissza jelentős mértékben, miközben az infláció szárnyalása már 2021 második felében kezdetét vette.
Akármelyik csoportba is tartozzon az ember, az biztos, hogy a válság elültével amilyen gyorsan csak lehet, el kell kezdenie újjá- vagy éppen felépíteni a megtakarításait, már amennyiben nem szeretne anyagilag védtelenül szembesülni egy esetleges újabb válsággal. Persze adódik a kérdés, hogy hogyan építsünk fel egy jelentős, már befektetésre is alkalmas vagyont?
Sok kicsi sokra megy
Az Eurostat tavaszi adatai szerint a 15 évnél idősebb magyarok 25,8 százaléka dohányzik, ami az egyik legmagasabb érték Európában (a lista végén a bolgárok vannak 28,2 százalékkal). Minden negyedik magyar esetében ott a lehetőség tehát, hogy letegye a cigarettát, és az eddig arra fordított összeget ezentúl a jövőjébe fektesse. Természetesen ezt abban az esetben is megtehetjük, ha egyébként nem dohányzunk, sőt, annál jobb, hiszen megtakarítunk és a leszokás gyötrelmeit sem kell átélnünk.
Példánkban tehát egy doboz cigaretta átlagos árából fogunk kiindulni, ami a KSH legfrissebb adatai szerint körülbelül 2 100 forint. Napi egy dobozzal számolva ez éves szinten 766 500 forintot jelent, tehát napi 2 100 forintnyi megtakarítással egy év alatt 766 500, két év alatt 1 533 000, öt év alatt 3 832 500, tíz év alatt pedig már 7 665 000 forintot tehetünk félre. Természetesen semmi sem akadályoz meg minket abban, hogy még tovább halmozzuk a megtakarításunkat: 15 év után már 11 497 500, 20 év után pedig 15 330 000 forintunk lesz, ha következetesen félretesszük a napi 2 100 forintot.
Persze aligha kell bárkinek bemutatni, hogy milyen rombolólag tud hatni a pénzünk értékére az infláció, így érdemes már magát a napi szinten félretett összeget is indexálni, tehát az adott évben mért inflációval legalább megegyező mértékben megnövelni. Az egyszerűség kedvéért tételezzük fel, hogy már leküzdöttük a mostani, szokatlanul magas inflációt, és számoljunk egy egészséges mértékű, 2 százalékos éves pénzromlással.
A fentieknek megfelelően a második évben már napi 2 142, a harmadik évben kerekítve napi 2 185, míg huszadikban már napi 3 057 forintot kell félretennünk ahhoz, hogy az adott év végéig megtakarított pénzünk reálértéke ugyanakkora legyen, mint az első évi megtakarításunké volt. Ebben az esetben így alakul a felhalmozott vagyon értéke az évek alatt:
Tehát abban az esetben, ha a naponta félretett összeget évről évre megnöveljük az előző évi infláció mértékével (jelen esetben mindössze 2 százalékkal, ami persze igen optimista becslés, főleg a jelen helyzetben), akkor a huszadik év végére már 18 617 190 forintot spórolhatunk meg, szemben az előzőekben számolt 15 330 000 forinttal.
Ezzel azonban még mindig nem hoztuk ki a maximumot a pénzünkből, hiszen csak annyit tettünk, hogy az év végén az infláció mértékével megnövelt összeget tettük hozzá a már meglévő tőkénkhez, azt azonban nem fialtattuk. A már felgyülemlett összeget tehát ugyanúgy ette az infláció, így érdemes azt is befektetni.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
A befektetésünk után számoljunk egy óvatos, 4 százalékos kamattal (ez persze a jelenlegi inflációs környezetben valójában veszteséget jelentene, de a példában ugye feltételeztük, hogy az infláció mértéke csupán 2 százalék).
Ebben az esetben az első év végén befektetett 766 500 forint a második év végére 797 160 forint lesz (766 500 * 1,04), amihez hozzájön a második év során összespórolt 781 830 forint (2 142 * 365), összesen tehát 1 578 990 forinttal vágunk neki a harmadik évnek. Ez a harmadik év végére – változatlanul 4 százalékos kamat mellett - 1 642 150 forintra hízik (1 578 990 * 1,04), amihez hozzátehetjük az év közben összespórolt 797 525 forintot (2 185 * 365), ami összesen már 2 439 675 forintot jelent.
Ezzel a módszerrel az ötödik év végére 4 314 891, a tizedik év végére 10 012 765, a tizenötödik év végére 17 438 563, míg a huszadik év végére már 27 018 322 forintot spórolhatunk meg. Még egyszer: mindezt úgy, hogy csupán napi egy doboz cigi áráról mondtunk le, illetve egy egészséges gazdasági környezetben viszonylag konzervatívnak számító, négy százalékos kamattal számoltunk.
Kíváncsiságból nézzük meg mire számíthatunk ha nem négy, hanem tízszázalékos kamattal számolunk. Bár egy egészséges, a mainál jóval alacsonyabb kamatszint mellett az évi 10 százalékos hozam kiemelkedően jónak számít, ezért aztán nagyobb kockázattal is jár egy ilyen befektetés, egy gondolatkísérletet megérdemel.
Ha a többi értéken nem változtatunk – tehát először napi 2 100, majd napi 2 142 stb. forintot spórolunk meg, és az év közben összegyűlt pénzt mindig az év végén adjuk hozzá a már összegyűlt tőkénkhez -, akkor a második év végére 1 624 980, a harmadikéra 2 585 003, az ötödik év végére pedig már 4 852 807 forint lesz a megtakarításunk, szemben a 4 százalékos kamat mellett számolt 4 314 891 forinttal.
A különbség a későbbiekben még sokkal látványosabb lesz: a tizedik év végére 13 172 447, a tizenötödik év végére 27 126 287 forint, a huszadik év végére pedig 50 212 108 forint gyűlne össze ebben az esetben, tehát közel a duplája az első verzióban számoltaknak.